Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3931Palavras-chave:
legeltetés, mikrocönológiai vizsgálatok, florális diverzitás, takarmányértékResumo
Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőit hasonlítottuk össze botanikai és gyepgazdálkodási szempontok alapján. A két mintaterület főbb jellemzőiben hasonló (társulástípus, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürkemarhával, Balatoncsicsón pedig holstein-fríz tejelő marhával végzik a legeltetést. A két mintaterület mikrocönológiai felvételezési adataiból becsült fajdenzitást és a florális diverzitás maximumokat vizsgálva kitűnik, hogy a balatoncsicsói mintaterületen talált fajkombinációs gyakoriságok mindenhol kisebbek voltak, mint a badacsonytördemici mintaterület hasonló értékei. Az összes fajt bevonva az elemzésekbe és a faj-terület összefüggést vizsgálva nem látszik lényeges különbség a két mintaterület között. Az együttélés jellemző térbeli léptékeinek a tekintetében sem tapasztaltunk különbséget. A takarmányozás szempontjából értéktelen és közepesen értékes fajok a növényi biomassza összes mennyiségéhez képest kis mennyiségben fordultak elő mindkét területen, illetve a legeltetés indikátoraként a Trifolium-fajok nagy arányban voltak jelen.
Referências
Arrhenius, O. 1921: Species and area. Journal of Ecology. 9: 95-99. https://doi.org/10.2307/2255763
Bakker J. P., Olff H., Willems J. H., Zobel M. 1996: Why do we need permanent plots in the study of long-term vegetation dynamics? J. Veg. Sci. 7: 147-156. https://doi.org/10.2307/3236314
Barcsák Z., Baskay Tóth B., Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In Horváth, A., Szitár, K. (szerk): Agrártájak monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei, MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 92-103.
Bartha S. 2008: A vegetáció viselkedésökológiájáról (avagy milyen hosszú is legyen egy hosszú távú ökológiai vizsgálat). In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 73-86.
Bartha S., Kertész M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from 'trainsect' data. Tiscia 31: 85-98.
Bartha S., Ittzés P. 2001: Local richness - species poor ratio: a consequence of the species - area relationship. Folia Geobot. Phytotax. 36: 9-23. https://doi.org/10.1007/BF02803134
Bartha S., Campatela G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexit in vegetation restoration. Int. J. Ecol. Environ. Sci. 30: 101-116.
Béri B., Vajna T-né, Czeglédi L. 2004: A védett természeti területek legeltetése. Gyepgazdálkodás 2004, Debrecen, pp. 50-58.
Campbell B. D., Stafford Smith, D. M., Ash, A. J. 1999: A rule-based model for the functional analysis of vegetation change in Australasian grasslands. J. Veg. Sci. 10: 723-730. https://doi.org/10.2307/3237087
Catorci A., Gatti R., Vitanzi A. 2006: Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta, D., Akeroyd, J. R. (eds.): Nature conservation: Concept and Practice, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg.
Catorci A., Cesaretti S., Marchetti P. (eds.) 2007a: Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L'uomo e l'ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino.
Catorci A., Gatti R., Ballelli S. 2007b: Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell'Appennino maceratese. Braun-Blanquetia 42: 101-144.
Catorci A., Cesaretti S., Gatti R. 2009: Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia 8(2): 129-146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Catorci A., Ottaviani G., Ballelli S., Cesaretti S. 2011: Functional differentiation of central apennine grasslands under mowing and grazing disturbance regimes. Polish Journal Ecology (in press)
Czeglédi L. 2005: A különböző intenzitású legelőhasználat hatása a talajra és a gyep növényzetére. PhD értekezés, Debrecen.
Csízi I. 2003: A hasznosítási módok hatása a növényi összetételre, a termésre és a juheltartó képességre extenzív kezelésű gyeptársulásban. Agrártudományi Közlemények, 10: 16-18.
Gencsi Z. 2005: Biogazdálkodás extenzív gyepeken. Gyepgazdálkodás 2005, Debrecen, pp. 97-101.
Ilmarinen K., Mikola J. 2009: Soil feedback does not explain mowing effects on vegetation structure in a seminatural grassland. Acta Oecologica 35: 838-848. https://doi.org/10.1016/j.actao.2009.08.008
Juhász-Nagy P., Podani J. 1983: Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio 51: 129-140. https://doi.org/10.1007/BF00129432
Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38-40.
Kleyer M. 1999: The distribution of plant functional types on gradients of disturbance intensity and resource supply in an agricultural landscape. J. Veg. Sci. 10: 697-708. https://doi.org/10.2307/3237084
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. 1993: A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, pp. 159-169.
Láng I. 1997: A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. DGYN 14. DATE, pp. 133-135.
Margóczi K. 2001: Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17. DE ATC, pp. 61-65.
Mihók S. 2005: Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-VidékKutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen, pp. 55-62.
Mucsi I. 2003: A gyep és az állati termék előállítás kapcsolata napjainkban. Gyepgazdálkodás 2001, Debrecen, pp. 29--33.
Nagy G. 1993: Gyepesítési módok alapjai. In: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Noble I., Gitay H. 1996: A functional classification for predicting the dynamics of landscapes. J. Veg. Sci. 7: 329-336. https://doi.org/10.2307/3236276
Nyárai Horváth F., Póti P., Tasi J. 2005: A környezetkímélő ökológiai gazdálkodás lehetőségei és gyakorlata a kérődző állatok tartásában. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Pausas J. G.. 1999: Response of plant functional types to changes in the fire regime in Mediterranean ecosystems: a simulation approach. J. Veg. Sci. 10: 717-722. https://doi.org/10.2307/3237086
Penksza K., Szentes Sz., Házi J., Tasi J., Bartha S. Malatinszky Á. 2009: Grassland management and nature conservation in natural grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Grassland Sciences in Europe, 15: 512-515.
Roberts, D. W. 1996: Landscape vegetation modelling with vital attributes and fuzzy system theory. Ecol. Model. 90: 175-184 https://doi.org/10.1016/0304-3800(95)00164-6
Stampfli A., Zeiter M. 1999: Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science 10: 151-164. https://doi.org/10.2307/3237137
Steinshamn H., Gronmyr F., Tweit H. 2001: Seasonal changes in botanical composition o fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.
Szemán L. 1994-95: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, pp. 45-51.
Szemán L. 1997: Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83-84.
Szemán L. 2003a: Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények 2003: 42-45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506
Szemán L. 2003b: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)- "B": extenzív gyepgazdálkodás. Budapest-Gödöllő.
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. 2009: 3Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok 7: 319-328
Szentes Sz., Házi J., Bartha S., Sutyinszki Zs., Penksza K. 2010: Comparative researches on resilience of species composition and biomass productivity in pastures and hayfield of the Balaton uplands, Hungary. Növénytermelés 59: 349--352.
Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. 2003: Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10: 50-55. https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463
Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2009: Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia 19: 67-78.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Turcsányi, G. 1998: Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I. 1993: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I. 1998: Lehetőségek a legeltetéses állattartásban. DATE Debrecen.
Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89-110.
Willems, J. H. 1983: Species composition and above ground phytomass in chalk grassland with different management. Vegetatio 52: 171-180. https://doi.org/10.1007/BF00044994
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Szabó Gábor, Zimmermann Zita, Bartha Sándor, Szentes Szilárd, Sutyinszki Zsuzsanna, Penksza Károly
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
