Biodízel-eredetű melléktermék hatásának vizsgálata a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) csírázására tenyészedényes kísérletben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3793Palavras-chave:
biodízel-melléktermék, csírázás, herbicid-hatás, parlagfűResumo
Vizsgálataink során a biodízel-gyártás melléktermékeként keletkező szappanos olaj (SZO) hatását vizsgáltuk a parlagfű csírázására. A kezeléseket háromféle dózisban (2500, 5000 és 10000 liter/Ha) alkalmaztuk, felületarányosan, tenyészedényes kísérletben. A kezelések mellé azonos eredetű talajjal feltöltött, de SZO kezelésben nem részesített kontroll csoportot is beállítottunk. A hidegkezelésen is átesett parlagfű kaszatok csírázását 40 napon keresztül vizsgáltuk.
Eredményeink szerint a parlagfű mind a négy vizsgált talajmintán (3 kezelés és 1 kontroll) csírázott, de a csírázás sikeressége nem volt azonos az egyes talajmintákra vonatkozóan. A legtöbb csíranövényt a kontroll-, a legkevesebbet a 2500 l/Ha SZO dózisú kezelésnél figyeltük meg. A talajminták a kaszatok csírázási sikere szerint a 2500 < 10000 < 5000 < kontroll sorrendbe állíthatók. A sor két végén álló talajok között (2500 l/Ha, illetve kontroll) a parlagfű csírázási sikere tekintetében erős szignifikáns eltérést mutattunk ki. A 10000 l/Ha és a kontroll talaj között kisebb mértékű, de szintén szignifikáns különbség mutatkozott. Az 5000 l/Ha SZO dózist kapott talajmintán a parlagfű csírázása „köztes” képet mutatott, semelyik más kezeléstől nem különbözött szignifikánsan.
A fentiek alapján lehetőséget látunk a SZO-oldat használatára a gyomnövények elleni kűzdelemben. E cél eléréséhez a kutatás jövőbeni lépéseit ki kell terjeszteni a felhasznált ipari melléktermékben ténylegesen ható komponensek kémiai azonosítására, valamint annak vizsgálatára, hogy a termeszteni kívánt haszonnövények csírázására milyen hatása lehet a SZO-oldatnak.
Referências
Baskin, J.M., Baskin, C.C. 1980: Ecophysiology of Secondary Dormancy in Seeds of Ambrosia Artemisiifolia. Ecology 61:475-480. https://doi.org/10.2307/1937410
Béres I., Novák R., Hoffmanné Pathy Zs., Kazinczi G. 2005: Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. Gyomnövények, Gyomirtás 4(1): 1−48.
Béres I., Kazinczi G., Narwal S.S. 2002: Allelopathic plants. 4. Common ragweed (Ambrosia elatior L. Syn A. artemisiifolia). Allelopathy Journal 9(1): 27−34.
Bhatnagar, A., Sillanpaa, M. 2010: Utilization of agro-industrial and municipal waste materials as potential adsorbents for water treatment − A review. Chemical Engineering Journal 157(2−3): 277−296. https://doi.org/10.1016/j.cej.2010.01.007
Cantrell, C.L., Dayan, F.E., Duke, S.O., 2012: Natural products as sources for new pesticides. Journal of Natural Products 75(6): 1231−1242. https://doi.org/10.1021/np300024u
Csontos P., Vitalos M., Barina Z., Kiss L. 2010. Early distribution and spread of Ambrosia artemisiifolia in Central and Eastern Europe. Botanica Helvetica 120: 75−78. https://doi.org/10.1007/s00035-010-0072-2
Dayan, F.E., Owens, D.K., Duke, S.O. 2012: Rationale for a natural products approach to herbicide discovery. Pest Management Science 68(4): 519−528. https://doi.org/10.1002/ps.2332
Guillemin, J.P., Chauvel, B. 2011: Effects of the seed weight and burial depth on the seed behavior of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia). Weed Biology and Management 11(4): 217−223. https://doi.org/10.1111/j.1445-6664.2011.00423.x
InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows. GraphPad Software, Inc., San Diego.
Kennedy J.F., Knill C.J., Taylor D.W. 1994: Overview of technological applications for industrial and domestic waste treatment. Genetic Engineer & Biotechnologist 14(4): 233−240.
Kiss L. 2007: Is Puccinia xanthii a suitable biological control agent of Ambrosia artemisiifolia? Biocontrol Science and Technology 17(5-6): 535−539. https://doi.org/10.1080/09583150701311705
Kiss L., Béres I. 2006: Anthropogenic factors behind the recent population expansion of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in Eastern Europe: is there a correlation with political transitions? Journal of Biogeography 33(12): 2156−2157. https://doi.org/10.1111/j.1365-2699.2006.01633.x
Kőmíves T., Béres I., Reisinger P., Lehoczky É., Berke J., Tamás J., Páldy A., Csornai G., Nádor G., Kardeván P., Mikulás J., Gólya G., Molnár J. 2006: A parlagfű elleni integrált védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia 7(1): 5−51.
Nagy J. 2007: A kukorica mint bioenergia-hordozó. MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet 2007(1): 9−12.
Pocsai K., Szabó M., Szabó L. Gy. 2011: Biodízel eredetű melléktermék bioherbicid hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) fitomassza-produkciójára. Magyar Gyomkutatás és Technológia 12(1): 51−62.
Ragályi P., Kádár I. 2008a: Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29., Talajvédelem Különszám 2008, pp: 497−506.
Ragályi P., Kádár I. 2008b: Processed slaughterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agronomica Óváriensis 50(1): 95−101.
Raut S. P., Ralegaonkar R. V., Mandavgane S. A. 2011: Development of sustainable construction material using industrial and agricultural solid waste: A review of waste-create bricks. Construction and Building Materials 25(10): 4037−4042. https://doi.org/10.1016/j.conbuildmat.2011.04.038
Reisinger P., Kőmíves T. 2010: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) csírázása a ülönböző időpontokban elvégzett tarlóhántásokon. Magyar Gyomkutatás és Technológia 11(2): 3−11.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. 3. kiadás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szalai Z.: 1998. Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben. Földrajzi Értesítő 47(1): 19−30.
Tamás J., Reisinger P., Burai P., Dávid I. 2006: Geostatistical analysis of spatial heterogenity of Ambrosia artemisiifolia on Hungarian acid sandy soil. Journal of Plant Diseases and Protection 20: 227−232.
Tóth A., Szalai Z. 2007: Tájökológiai és tájtipológiai vizsgálatok a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 5: 131−142.
Uzinger N., Anton A., Németh T. 2007: A szennyvíziszap-felhasználás mezőgazdasági lehetőségei. MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet 2007(1): 21−23.
Vitalos, M., Karrer, G. 2008: Distribution of Ambrosia artemisiifolia L. - is birdseed a relevant vector? Journal of Plant Diseases and Protection 21: 345−347.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Csontos Péter, Pocsai Károly
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
