Alsó-Tisza-vidéki és Hármas-Körös menti holtágak környezeti szempontú értékelése iszapvizsgálatok eredményei alapján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3786Palavras-chave:
holtág, üledék, nehézfém-tartalom, ökológiai kockázat, Alsó-Tisza, Hármas-KörösResumo
Az alföldi folyók árterei, illetve az ártereken található holtágak rendkívüli táji, ökológiai értékek. A területek a génmegőrző funkción túl tájesztétikai, turisztikai és víztározási szereppel is bírnak. Ahhoz, hogy a holtágak képesek legyenek ezen funkciók ellátására, szükség van állapotuk folyamatos monitorozására, illetve szükség esetén javítására. A holtágak környezeti állapotát többek között vizük és üledékük minőségének elemzésével tudjuk felmérni. Kutatásunk során egyes Alsó-Tisza-vidéki és Hármas-Körös menti holtágak állapotát értékeltük vizük és üledékük minősége alapján, majd pedig a Hakanson-féle ökológiai kockázat indexszel megbecsültük az egyes hullámtéri holtágak ökológiai állapotát. Hakanson-féle kockázati index alapján az Alsó-Tisza-vidék hullámtéri holtágai mérsékelt potenciális ökológiai kockázatúak, míg a Hármas-Körös menti hullámtéri holtágak az alacsony potenciális ökológiai kockázati osztályba sorolhatók.
Referências
Boekhold A.E. 2008: Ecological risk assessment in legislation on contaminated soil in The Netherlands. Science of the Total Environment 406: 518−522. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2008.07.018
Farsang A. 2003, 2004, 2006, 2007: Talajtani szakvélemény a Mártélyi Holt-Tisza, a Csongrádi Holt-Tisza, a Nagyfai Holt-Tisza, a Holt-Maros, a Körtvélyesi Holt-Tisza, valamint a Hármas-Körös három holtága, az Endrődi Középső-Holtág, a Fűzfászugi- és a Hantoskerti-Holtágak víztelenített fenéküledékének, kotrási iszapjának termőföldön történő elhelyezésére. Kézirat. SZMEKTIT Bt.
Hakanson L. 1980: An ecological risk index for aquatic pollution control, a sedimentological approach. Water research 14(8): 975−1001. https://doi.org/10.1016/0043-1354(80)90143-8
Irmgard Henning-De Jong Et Al. 2009: The impact of an additional ecotoxicity test on ecological quality standards. Ecotoxicology and Environmental Safety. Elsevier, Pages 72(8): 2037−2045. https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2009.08.009
López-Galván E., Barceló-Quintal I., Solís-Correa He., Bussy Al., Avila-Pérez P., Delgadillo Sm. 2009. Calculation of the Ecological Risk Index in the José Antonio Alzate Dam, State of Mexico, Mecixo. Biological Trace Element Research 135: 121−135. https://doi.org/10.1007/s12011-009-8501-z
Maltby L., Blake N., Brock Tcm., Van Den Brink Pj. 2005: Insecticide species sensitivity distributions: importance of test species selection and relevance to aquatic ecosystems. Environmental Toxicology and Chemistry 24: 379−388. https://doi.org/10.1897/04-025R.1
Newman Mc., Ownby Dr., Mezin Lca., Powell Dc., Christensen Trl., Lerberg Sb., Anderson B-A. 2000: Applying species-sensitivity distributions in ecological risk assessment: assumption of distribution type and sufficient number of species. Environmental Toxicology and Chemistry19: 508−515. https://doi.org/10.1002/etc.5620190233
Pálfai I. 2001: Magyarország holtágai. Kiadta a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
Pennington DW. 2003: Extrapolating ecotoxicological measures from small data sets. Ecotoxicology and Environmental Safety 56: 238−250. https://doi.org/10.1016/S0147-6513(02)00089-1
Posthuma L., Suter Gw., Traas Tp. 2002: Species sensitivity distributions in ecotoxicology. Lewis Puplishers, Boca Baton, FL, USA. https://doi.org/10.1201/9781420032314
Qiu H. 2010: Studies on the Potencial Ecological Risk and Homology Correlation of Heavy Metal in the Surface Soil. Journal of Agricultural Science 2: 194−201. https://doi.org/10.5539/jas.v2n2p194
Swartjes F., Carlon C., De Wit N. 2008: The possibilities for EU-wide use of similar ecological risk-based soil contamination assessment tools. Sciences of the Total Environment 406: 523−529. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2008.07.034
Tamás M., Farsang A., Vavra Á. 2011: Az Alsó-Tisza vidéki és a Hármas-Körös völgyi holtágak környezeti állapot vizsgálata iszapminőségi mutatók alapján. Hidrológiai Közlöny 91: 27−34.
Tang W., Shan B., Zhang H., Mao Z. 2010: Heavy metal sources and associated risk in response to agricultural intensification in the estuarine sediments of Chaohu Lake Valley, East China. Journal of Hazardous Materials 176: 945−951. https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2009.11.131
Van Vliet PCJ., De Goede RGM. 2008: Nematode-based risk assessment of mixture toxicity in a moderately polluted river floodplain in The Netherlands. Science of the Total Environment 406: 449−454. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2008.06.056
Wheeler Jr., Grist Epm., Leung Kmy., Morritt D., Crane M. 2002: Species sensitivity distributions: data and model choice. Marine Pollution Bulletin 45: 192−202. https://doi.org/10.1016/S0025-326X(01)00327-7
MSZ 21470-50:2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém-, és króm- (VI) tartalom meghatározása.
A 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszíni alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Tamás Margit, Farsang Andrea
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
