Tápanyagellátás hatása 12 éves telepített gyep produkciójára és fajösszetételére a Mezőföldön
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3712Palavras-chave:
vegyesfüvű telepített gyep, NPK műtrágyázás, tartamkísérlet, termés, botanikai összetételResumo
Egy műtrágyázási kísérlet 39. évében, 2012-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K, ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Festuca pratensis vezérnövényű, nyolckomponensű pillangósnélküli gyepkeverék 12. évének termésére és botanikai összetételére. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3–5% CaCO3- ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést, 2 ismétlést, azaz összesen 128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2012. évben a kaszálásig (június 7-ig) összesen 123 mm csapadék hullott. Az elöregedő gyep sarjút nem képzett, második kaszálást nem adott. Megállapítottuk, hogy a tartamkísérlet 39. illetve a telepített gyep 12. évében a N és a N×P, N×K trágyázás eredményeképpen kifejezetten nőtt a pázsitfű fajok versenyképessége a gyomfajok, illetve az előforduló pillangósok rovására. Döntőnek azonban a N-hatások bizonyultak mind a borítottsági százalékokat, mind a növényállomány átlagos magasságát, mind a szénaterméseket illetően. A legbőségesebb és a legkisebb N×P×K ellátottságú kezelésekben az alábbi minimum-maximum adatok jellemezték az állományt: átlagos növénymagasság 10–70 cm, légszárazanyag 40–58%, zöldtömeg 1,4–9,8 t∙ha-1, szénatermés 0,6–4,8 t∙ha-1. A pillangós fajok számottevő megjelenése csak a N-kontroll parcellákon volt tapasztalható. A felmérés során összesen 8 fűfajt, továbbá 6 pillangós és 39 nem pillangós egyéb fajt azonosítottunk. A 12 évvel ezelőtt elvetett 8 fűfajból jelentősebb arányban az Agropyron pectinatum és a Festuca arundinacea, nyomokban (1% alatt) a Dactylis glomerata, valamint a Phalaris arundinacea maradtak meg. A Bromus inermis betelepült fajként 14,3% átlagos borítottságot ért el.
Referências
Bajnok M., Rostás M., Tasi J. 2000: Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és Takarmányozás 49(3): 247–256.
Barcsák Z., Bobrzecka D., Domska D., Krause A., Tasi J. 1983: A műtrágyázás hatása a Dactylis glomerata és a Bromus inermis termésére és nyersfehérje-tartalmára. Növénytermelés 32(2): 163–173.
Csernai Z., Tasi J. 1996: A nitrogén-műtrágyázás hatása a Bromus inermis és a Festuca arundinacea temésére, nyersfehérje- és aminosav-tartalmára. Állattenyésztés és Takarmányozás 45(1): 75–85.
Czóbel, Sz., Németh, Z., Szirmai, O., Gyuricza, Cs., Tóth, A., Házi, J., Vikár, D., Penksza, K. 2013: Short-term effects of extensive fertilization on community composition and carbon uptake in a Pannonian loess grassland. Photosynthetica, 51(4): 490–496. https://doi.org/10.1007/s11099-013-0052-z
Egnér, H., Riehm, H., Domingo, W.R. 1960: Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann., 26: 199–215.
Harcsa M., Szemán L., Penksza K. 2009: Telepített gyep szukcessziós folymata az intenzív termesztéstechnológia felhagyása után. Tájökológiai Lapok 7(2): 409–416.
Kádár I. 2004a: Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. 1. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2: 36–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10461
Kádár I. 2004b: Műtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemtartalmára. 3. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2: 57–66. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10463
Kádár I. 2006a: Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Termés és elemtartalom. 6. Gyepgazdálkodási Közlemények, 4: 95–107. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10383
Kádár I. 2006b: Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Ásványi elemfelvétel. 7. Gyepgazdálkodási Közlemények, 4: 109–120. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10384
Kádár I. 2006c: Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Minőség, tápanyaghozam. 8. Gyepgazdálkodási Közlemények, 4: 121–130. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10385
Kádár I. (2007a): Műtrágyahatások vizsgálata 3. éves telepített gyepen. Növénytermelés, 56: 345–361.
Kádár I. (2007b): Műtrágyahatások vizsgálata 4. éves telepített gyepen. Termés, elemösszetétel. Növénytermelés, 56: 363–376.
Kádár I., Németh T. 1993: Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés, 42: 331–338.
Kádár I., Győri Z. 2004: Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára. 2. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2: 46–56 https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10462
Kádár I., Győri Z. 2005: Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára. 5. Gyepgazdálkodási Közlemények, 3: 11–20. https://doi.org/10.55725/gygk/2005/3/1-2/10434
Kádár I., Vinczeffy I., Ragályi P. 2011: Műtrágyahatások vizsgálata 6. éves telepített gyepen. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2010/2011(1): 19–30.
Kádár I., Ragályi P. 2011: Műtrágyahatások vizsgálata 7. éves telepített gyepen. Növénytermelés, 60(4): 69–93. https://doi.org/10.1556/Novenyterm.60.2011.4.4
Köhler, B., Gigon, A., Edwards, P.J., Krüsi, B., Langenauer, R., Lüscher, A., Ryser, P. 2005: Changes in the species composition and conservation value of limestone grasslands in Northern Switzerland after 22 years of contrasting managements. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 7: 51–67. https://doi.org/10.1016/j.ppees.2004.11.003
Lakanen, E., Erviö, R. 1971: A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn., 123: 223–232.
Németh T., Kádár I. 1999: Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, 48: 377–386.
Ni, J. 2004: Estimating net primary productivity of grasslands from field biomass measurements in temperate northern China. Plant Ecology, 174: 217–234. https://doi.org/10.1023/B:VEGE.0000049097.85960.10
Olff, H., Bakker, J.P. 1991: Long-term dynamics of standing crop and species composition after the cessation of fertilizer application to mown grassland. Journal of Applied Ecology, 28(3): 1040–1052. https://doi.org/10.2307/2404224
Smit, H.J., Metzger, M.J., Ewert, F. 2008: Spatial distribution of grassland productivity and land use in Europe. Agricultural Systems, 98: 208–219. https://doi.org/10.1016/j.agsy.2008.07.004
Szemán L., Kádár I., Ragályi P. 2010: Műtrágyázás hatása a telepített pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. Növénytermelés, 59(1): 85–105. https://doi.org/10.1556/Novenyterm.59.2010.1.5
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2014 Kádár Imre, Ragályi Péter, Szemán László, Csontos Péter
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
