A hollókői fás legelő növényzetének változása (2011-2017)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3585Palavras-chave:
diverzitás, fás legelő, Cserhát, rehabilitáció, természetvédelmi kezelésResumo
A fás legelők olyan féltermészetes élőhelyek, amelyek hazánk potenciálisan erdővel borított területein a legeltetéses állattartás során, emberi hatásra alakultak ki. A hagyományos legeltetéses gazdálkodási módok visszaszorulása miatt ezek az élőhelyek eltűnőben vannak, ugyanis a szukcesszió következében a felhagyott területek beerdősülnek. A fás legelők hazánkban tájképi, tájtörténeti és természeti értékekkel bírnak, így kutatásuk kiemelt fontosságú. Munkánkat a hollókői vártól délre található fás legelőn végeztük. A területen 2013-ra természetvédelmi kezelést hajtottak végre, amely során mintegy 15 hektáron megtisztították a gyepet a cserjéktől és az újulattól. Célunk a rehabilitációs munkák növényzet összetételére, diverzitására gyakorolt hatásának vizsgálata, amelynek elérése érdekében a 2011. évi vizsgálatok módszertanát követve 2017-ben ismétlő növénytani felvételeket készítettünk a nyílt, a fás legelő és a rehabilitált fás legelő, valamint az erdősült habitusokra osztott területen. Az adatok kiértékelését a növényzet összetételének életformák, szociális magatartástípusok, természetvédelmi értékkategóriák szerinti elemzésével, klaszter- és ordinációs analízissel, valamint a leggyakrabban alkalmazott diverzitásmutatók értékeinek összevetésével végeztük. Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a rehabilitáció hatására megváltozott a terület vegetációja. A visszaállított terület átmeneti jelleget mutat, mindazonáltal az elvégzett munkák és a legeltetés mellett továbbra is számolni kell a fásszárú vegetáció térhódításával. A zavarástűrő növényzet és a leginkább zavart, nyílt habitusban megjelenő gyomok felhívják a figyelmet az esetlegesen túlzó zavarás lehetséges következményeire. A diverzitásvizsgálatok alapján mindenképpen biztatóak az elvégzett természetvédelmi kezelések eredményei.
Referências
Bartus, P., Baráz, Cs., Malatinszky, Á. 2018: Landscape changes in a 19th century wood pasture and grazing forest. Hungarian Geographical Bulletin 67(1): 13–27. https://doi.org/10.15201/hungeobull.67.1.2
Bergmeier, E., Petermann, J., Schröder, E. 2010: Geobotanical survey of wood-pasture habitats in Europe: diversity, threats and conservation. Biodiversity and Conservation 19: 2995–3014. https://doi.org/10.1007/s10531-010-9872-3
Birkás, M., Dekemati, I., Kende, Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55–64. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.6
Borhidi A. 1993: A Magyar Flóra szociális magatartás tipusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 93 p.
Borhidi, A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Bölöni J., Szmorad F., Varga Z., Kun A., Molnár Zs., Bartha D., Tímár G., Varga A. 2011: Egyéb erdők és fás élőhelyek – P 45 – Fáslegelők, fáskaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. szerk. Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. pp. 359– 362.
Börcsök Z. 2004: Botanikai vizsgálatok a Péterhidai Fás Legelőn. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 265– 278.
Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie. 3. kiadás. Springer-Verlag, Wien-New York. 865 p. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Centeri, Cs., Renes, H., Roth, M., Kruse, A., Eiter, S., Kapfer, J., Santoro, A., Agnoletti, M., Emanueli, F., Sigura, M., Slámová, M., Dobrovodska, M., Štefunková, D., Kučera, Z., Saláta D., Varga A., Villacreces, S., Dreer, J. 2016: Wooded grasslands as part of European agricultural heritage. In: Agnoletti, M., Emanueli, F. (eds.): Biocultural Diversity in Europe. Environmental History 5. Springer International Publishing, pp. 75–103. https://doi.org/10.1007/978-3-319-26315-1_4
Centeri, Cs., Szalai, Z., Jakab, G., Barta, K., Farsang, A., Szabó, Sz., Bíró, Zs. 2015: Soil erodibility calculations based on different particle size distribution measurements. Hungarian Geographical Bulletin 64(1): 17– 23. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.2
Dénes V. 2006: Zala megyei fás legelők katasztere és a tornyiszentmiklósi fás legelő élőhelyrekonstrukciós terve. Diplomadolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. 72 p.
Dövényi Z. szerk. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 859 p.
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219–233.
Hammer, Ø. 1999–2015: PAST – PAleontological STatictics Version 3.06 Reference Manual. Natural History Museum, University of Oslo. 225 p.
Hammer, Ø., Harper, D.A.T., Ryan, P. D. 2001: PAST – Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 1–9.
Haraszthy L., Márkus F., Bank L. 1997: A fás legelők természetvédelme. Budapest, WWF füzetek 12. 22 p.
Harmos K. 2013: Tájművelés – Eltűnt fás legelők nyomában. Zöld Horizont 8(3-4): 4–5.
Harper, D.A.T. (ed.) 1999: Numerical Palaeobiology. John Wiley & Sons.
Hartel T., Dorresteijn, I., Klein, C., Máthé O., Moga, C.I., Öllerer K., Roellig, M., von Wehrden, H., Fischer, J. (2013) Wood-pastures in a traditional rural region of Eastern Europe: characteristics, management and status. Biological Conservation 166: 267–275. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2013.06.020
Hartel, T., Hanspach, J., Abson, D., Mathe, O., Moga, C., Fischer, J. (2014) Bird communities in traditional wood-pastures with changing management in Eastern Europe. Basic and Applied Ecology 15: 385–395. https://doi.org/10.1016/j.baae.2014.06.007
Hartel, T., Plieninger, T. 2014 (eds.): European Wood-pastures in transition – A social-ecological approach. Routledge, London, 322 p. https://doi.org/10.4324/9780203797082
Horváth, F., Dobolyi K., Morschauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon- lista és attribútum állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót. 267 p.
Joffre, R., Rambal, S., Ratte, J.P. 1999: The dehesa system of southern Spain and Portugal as a natural ecosystem mimic. Agroforestry Systems 45: 57–79. https://doi.org/10.1023/A:1006259402496
Kardos Zs. 2016: A viszlói fás legelő rehabilitációjának megtervezése természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. 53 p.
Kiss, T., Malatinszky, Á., Penksza, K. 2006: Comparative coenological examinations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (Horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok 4(2): 339– 346.
Mala B. 2013: Élőhely-rehabilitáció hatásának vizsgálata a pénzesgyőri fás legelő növényzetére. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. 38 p.
Márkus F. 1993: Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon. WWF-füzetek 6. Budapest. pp. 1–23.
Marosi S., Somogyi S. szerk. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. 1024 p.
McAdam, J.H., Burgess, P.J., Graves, A.R., Rigueiro-Rodríguez, A., Mosquera-Losada, M.R. 2009: Classifications and Functions of Agroforestry Systems in Europe in: Rigueiro-Rodríguez, A., McAdam, J., Mosquera-Losada, M.R. (eds.) 2009: Agroforestry in Europe: Current status and Future Prospects. Springer Science and Business Media B. V., Advances in Agroforestry 6., 450 p., pp. 21–41. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8272-6_2
McAdam, J.H., Hoppé, G.M., Toal, L., Whiteside, T. 1999: The use of wide-spaced trees to enhance faunal diversity in managed grasslands In: Papanastastis, V., Frame, J., Nastis, A.S. (eds.): Grasslands and Woody Plants in Europe. Proceedings of the International Occasional Symposium of the European Grassland Federation. Grassland Science in Europe, Vol. 4. EGF, Thessaloniki, Greece.
Nótári K. 2006: A Bélmegyeri Fáspuszta természetvédelmi célú fenntartása. Kezelési terv, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 16 p.
Oldén, A., Raatikainen, K.J., Tervonen, K., Halme, P. 2016: Grazing and soil pH are biodiversity drivers of vascular plants and bryophytes in boreal wood-pastures. Agriculture, Ecosystems and Environment 222: 171–184. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.02.018
Öllerer, K. 2012: The flora of the Breite Wood-Pasture (Sighişoara, Romania). Brukenthal. Acta Musei 7(3): 589–604.
Pignatti, S. 2005: Valori di bioindicazione delle piante vascolari della Flora d’Italia (Bioindicator values of vascular plants of Flora of Italy). Braun-Blanquetia 39: teljes szám
Pignatti, S., Bianco, P. M., Fanelli, G., Paglia, S., Pietrosanti, S., Tescarollo, P. 2001: La piante come indicatori ambientali – Manuale tecnico-scientifico. ANPA Agenzia Nazionale per la Protezione dell’Ambiente, Dipartimento Stato dell’Ambiente, Contorlli e sisteni Informativi és Centro Tematico Nazionale, Conservazione della Natura, Roma-Aosta. 108 p.
Saláta D. 2017: Az Északi-középhegység fás legelőinek tipológiája és természetvédelmi vonatkozásai. Doktori (PhD) disszertáció, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 131 p.
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. 2012: Faj- és vegetáció-összetétel elemzése eltérő legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fáslegelők különböző növényzeti típusaiban. Botanikai Közlemények. 99 (1-2): 143–159.
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. 2011: Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. AWETH 7(3): 234–262.
Selyem J. 1994: Adatok Belső-Somogy legelőerdeinek beerdősüléséhez. Diplomaterv, Kézirat, Sopron.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 p.
Szabó, M., Kenéz, Á., Saláta, D., Szemán, L., Malatinszky, Á. 2007: Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications 35 (2): 1133–1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 418 p.
Tóthmérész, B. 1995: Comparison of different methods for diversity ordering. Journal of Vegetation Science 6: 283–290. https://doi.org/10.2307/3236223
TTM–VT 2014: Hollókő–Ófalu és környezete Világörökség Helyszínre vonatkozó világörökségi kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló megalapozó dokumentáció és világörökségi kezelési terv – Kezelési terv. Táj-Terv Műhely Kft.–Város-Teampannon Kft., 2014. augusztus 21. 177 p.
Vandenberghe, C., Freléchoux, F., Moravie, M.-A., Gadallah, F., Buttler, A. 2007: Short-term effects of cattle browsing on tree sapling growth in mountain wooded pastures. Plant Ecology 188: 253–264. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9160-1
Varga A., Bölöni J. 2009: Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténete. Természetvédelmi Közlemények 15: 68–79.
Varga A., Bölöni J., Molnár Zs. 2012: Egy beerdősült fás legelő tájtörténete és faállományszerkezete. Kitaibelia 17(1): 153.
Varga, A., Molnár, Zs., Biró, M., Demeter, L., Gellény, K., Miókovics, E., Molnár, Á., Molnár, K., Ujházy, N., Ulicsni, V., Babai, D. 2016: Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. Agriculture Ecosystems & Environment 234: 142–153. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.05.018
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2018 Tóth Tímea, Harmos Krisztián, Saláta Dénes, Penksza Károly
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
