A területhasználat változása a Rákos-patak vízgyűjtőjén 1990-től

Autores

  • Sahar Saeidi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. https://orcid.org/0000-0001-5710-0609
  • János Grósz Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. https://orcid.org/0000-0001-5710-0609
  • András Sebők Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. https://orcid.org/0000-0001-5710-0609
  • Vinicius Deganutti De Barros Vinicius Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • István Waltner Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3524

Palavras-chave:

tájhasználat, ipar, agglomeráció, mezőgazdaság, CORINE

Resumo

A tanulmány célja a Rákos-patak vízgyűjtő területén bekövetkező változások nyomon követése az 1990-2018-as időszak között. Ehhez a CORINE rendszerén alapuló, 5 időpontból származó adatbázisok képezték az alapot, melyek segítségével kategóriákra lehetett osztani a terület tájhasználati besorolását. A vízgyűjtő területet két részre osztva (a fővárosi szakasz, mint Alsó-Rákos, és az agglomeráció érintette Felső- Rákos), kimutatható, hogy a fővárosi szakaszon nem történt érdemi változás a vizsgált 28 éves időszakban, de a Felső-Rákos jellemezte szakaszon részben erősödő városi hatás, részben pedig átalakuló mezőgazdasági tájhasználat tapasztalható. Összességében a területet célzó programok főleg az infrastruktúra kiépülésében érhetőek tetten, a vizes élőhelyek erősödését a következő évek felmérései mutathatják meg.

Biografia do Autor

  • András Sebők, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    sebok.andras@mkk.szie.hu

Referências

Bajor Z. 2004: A főváros természeti kincsei: A Rákos-patak mente. Madártávlat 18(4): 13-17.

Barczi A., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO - Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom 10(1-2): 41-48.

Báthoryné I. R. N. 2005: Kis vízfolyás-rendezések tájvédelmi szempontjai. Tájökológiai Lapok 3(1): 1-10.

Centeri, Cs., Grónás, V., Demény, K., Idei, Sz., Penksza, K., Nagy, A. 2012: Interrelation of land use change, nature conservation and urbanization in the Gödöllő Hillside, Hungary. In: Turunen, E., Koskinen, A. (szerk.): Urbanization and the Global Environment. New York (NY), Amerikai Egyesült Államok, Nova Science Publishers, Urbanization and the Global Environment, pp. 1-50.

Deák B., Török P., Kapocsi I.,Lontay L., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008: Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból állómagkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok 6(3): 323-332.

Demény, K., Centeri, Cs., Szalai, D. 2016: Analysis of land stability and land-use change processes in the 19- 20th centuries: a case study in Gödöllő Hillside, Hungary. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment 8: 39-49. https://doi.org/10.1515/ausae-2016-0004

G.Á.L. MÉRNÖKI TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ IRODA B.T. 1996: Rákos-patak torkolati szakasz revitalizációja, Elvi vízjogi engedélyezési tervhez műszaki leírás, Törzsszám: 8/96.

Gál I, Szaszovszky F. 1997: A Rákos-patak revitalizációjának tervezése. Hidrológiai Tájékoztató 2: 27-29.

Halász, G., Szlepák, E., Szilágyi, E., Zagyva, A., Fekete, I. 2007: Application of EU Water Framework Directive for monitoring of small water catchment areas in Hungary, II. Premilinary study for establisment of surveillance monitoring system for moderately loaded (rural) and heavily loaded (urban) catchment areas. Microchemical Journal 85(1): 72-79. https://doi.org/10.1016/j.microc.2006.06.008

Komárominé K. M., Bardóczyné Sz. E. 2006: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálatimódszerek alkalmazhatósága a Rákos-patak Gödöllő-Isaszegi tórenszer példáján (metodikai kérdések). Tájökológiai Lapok 4(2): 249-253.

Rosivall E. 2002: A Rákos-patak adottságainak felmérése és táji szempontok szerinti elemzése. EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására (http5)

Saláta D., Horváth S., Varga A. 2009: Az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények. Táj ökológiai Lapok 7(2): 387—401.

Szilassi P. 2013: Városökológia, Településinformatika. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, p. 128.

http1: http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=3051,2019. 08. 20.

http2: https://budapest.hu/Documents/Városépítési Főosztály/RPRTERVI MUNKARESZ.pdf, 2019.08.21. (Rákos-patak és környezetének revitalizációja)

http3: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/3084,2019. 08. 19.

http4: http://fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/corine/clc50_referencia_cikk.pdf, 2019. 08. 20.

http5: https://web.archive.org/web/20070612180902/http://www.emla.hu/alapitvany/01-02/rosiwall_emese_patakallapot_szov_vegso.pdf, 2019. 08. 20.

Publicado

2019-12-12

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

A területhasználat változása a Rákos-patak vízgyűjtőjén 1990-től. (2019). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 17(2), 287-296. https://doi.org/10.56617/tl.3524

Artigos Semelhantes

1-10 de 74

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)