Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4115Kulcsszavak:
legeltetés, legelő, kaszáló, fajösszetétel, természetvédelemAbsztrakt
A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), kaszálón és a legelő területén belül található itató környékén folytattunk a 2008-as legeltetési idény során 5 alkalommal botanikai, gyepgazdálkodási és takarmányozási vizsgálatokat. Mintaterületenként 5 cönológia felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A mintaterületek közül a kiegészítő legelőn és a kontroll területen kis fajszám adódott (20–30). Az alullegeltetett területen az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajszám szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A túllegeltet terület a látványosan magas fajszám ellenére (38–39) sok gyom jellegű növényt tartalmaz, a gyep takarmányértéke pedig gyenge. Itt a legeltetési terhelést csökkenteni kell. A kaszáló, ha fajszámában (26–27) el is marad a túllegeltetett térszínhez képest, a fajösszetétel szerencsésebb és a takarmányszolgáltató képessége jó.
A legelő produkciós értékei a folyamatos állattartás miatt csak augusztusban mutattak nagyobb értéket, amikor az állatokat a kiegészítő legelőre hajtották át. A legeltetési idény során változott meg leginkább a fajösszetétel is, nyár végére a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A kiegészítő legelő állateltartóképessége mutatta a legkedvezőbb mennyiségeket.
Hivatkozások
Bajnok M., Rostás M., Tasi J. 2000: Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, Herceghalom 49/3: 247-256.
Barcsák Z. 2004: Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Bupapest.
Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.
Barcsák Z., Baskay T. B., Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie 3. Aufl. Wien, A: Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Haraszti E. 1973: Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Holmes 1989: Grazing management. In: Grass: Its Production and Utilisation, Second Edition, Blackwell Scientific Publications, Oxford.
Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38-40.
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. 1993: A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, pp. 159-169.
Luoto M., Pykälä J., Kuussaari M. 2003: Decline of landscape-scale habitat and species diversity after the end of cattle grazing. Journal of Natural Conservation 11: 171-178. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00052
Milchunas D. G., Lauenroth W. K. 1993: Quantitative effects of grazing on vegetation and soils over a global range of environments. Ecol. Monogr. 6: 327-366. https://doi.org/10.2307/2937150
Milchunas D. G., Sala O. E., Laurenroth W. K. 1988: A generalized model of grazing by large herbivores on grassland community structure. The American Naturalist 132: 87-106. https://doi.org/10.1086/284839
Mitchley J., Xofis P. 2005: Landscape structure and management regime as indicators of calcareous grassland habitat condition and species diversity. Journal of Natural Conservation 13: 171-183. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2004.12.001
Nagy G. 1993: Gyepesítési módok alapjai. Legelő és gyepgazdálkodás. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Peco B., Sánchez A. M., Azcárate F. M. 2006: Abandonment in grazing systems: Consequences for vegetation and soil. Agriculture, Ecosystems and Environment 113: 284-294. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.09.017
Penning P. D., Hooper G. E., Treacher T. T. 1986: The effect of herbage allowances on intake and perfomance of ewes suckling twin lambs. Grass and Forage Science 41: 199-208. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1986.tb01805.x
Sala O. E. 1988: The effect of herbivory on vegetation structure. In: Werger M. J. A., van der Aart P. J. M., During H. J., Verhoeven J. T. A. (eds.): Plant form and vegetation structure, SPB, The Hague, NL, pp. 317-330.
Sala O. E., Lauenroth W. K., Mcnaughton S. J., Rusch G., Xinshi Zhang A. 1996: Biodiversity and ecosystem functioning in grasslands. In: Mooney H. A., Cushman J. H., Medina E., Sala O. E., Schulze E. D. (eds.): Functional roles of biodiversity: A global perspective, Wiley, Chichester, UK, pp. 129-149.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Budapest, HU: Tankönyvkiadó.
Szemán L. 1994/95: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, 45-51.
Szemán L. 1997: Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83-84.
Szemán L. 2003: Parlag gyepek javítása.. Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 42-45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506
Tasi J. 2007: Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications 35: 1205-1209. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.260
Tasi J., Szemán L. 2006: Landbewirtschaftung in Ungarn. Multifunktionale Landnutzung und Perspektiven für extensive Weidesysteme. Fachverlag Köhler, Giessen, Germany, pp. 45-57.
Vinczeffy I. 1993: Természetes gyepeink védelme. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 11: 257-281.
Vinczeffy I. 1998: Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 16: 1-40.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Szentes Szilárd, Wichmann Barnabás, Házi Judit, Tasi Julianna, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).