Ehető és díszítő értékű fizáliszok spontán hibridizációs kérdései az esetleges elvadulás figyelembevételével

Szerzők

  • Kristó Attila Növényi Diverzitás Központ, 2766 Tápiószele, Külső mező 15.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3587

Kulcsszavak:

Physalis sp., Solanaceae, hibridizáció, elvadulás

Absztrakt

Változó klímájú világunkban egyre gyakoribb trópusi-, szuptrópusi területekről származó növényfajok termesztésbe vonása akár nagyüzemi, akár kiskerti körülmények között. Ezen fajokat azonban csak megfelelő körültekintéssel ajánlatos bevezetni, gazdasági és ökológiai szempontok alapján mérlegelve az esetleges genetikai és ökológiai kockázatokat. Jelen vizsgálat tárgyát a gazdaságilag ígéretes fizálisz nemzetség öt újvilági faja (Physalis peruviana L., P. pruinosa L., P. pubescens L., P. ixocarpa Brot., P. philadelphica Lam.) és az Európa és Ázsia területein őshonos P. alkekengi L. képezi, mint egyedüli óvilági tagja a nemzetségnek. A fajok növekvő ismertsége és európai megjelenése előbb-utóbb felveti a kérdést, hogy ezek a földrajzilag eddig elkülönült fajok, termesztésbe vonva, vajon képesek-e hibridizációra és elvadulásra. A tanulmány irodalmi adatokra támaszkodva mutatja be a témában fellelhető hibridizációs kísérletek eredményeit, kiegészítve saját megfigyelésekkel.

Információk a szerzőről

  • Kristó Attila, Növényi Diverzitás Központ, 2766 Tápiószele, Külső mező 15.

    levelező szerző
    attilakristohun@gmail.com

Hivatkozások

Bailey L. H. 1891: Physalis or husk tomato. Horticulture Division Cornell Agricultural Experiment Station Bulletin 31: 382–389.

Brücher H. 1989: Useful Plants of Neotropical Origin and their World Relatives. Berlin, Springer. pp. 275 – 277. East E. M. 1940: The distribution of self-sterilityin the flowering plants. Proceedings of the American Philosophical Society 82: 449–518.

Fischer G., Herrera A., Almanza P. J. 2011: Cape gooseberry (Physalis peruviana L.). In: Yahia, E. M. (ed.) Postharvest biology and technology of tropical and subtropical fruits. Vol. 2.: Acai to citrus, , pp. 374-396. Woodhead Publishing, Oxford, U.K. https://doi.org/10.1533/9780857092762.374

Huxel, G.R. 1999: Rapid displacement of native species by invasive species: effects of hybridization. Biological Conservation 89: 143–152. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(98)00153-0

Kindscher K., Long Q., Corbett S., Bosnak K., Loring H., Cohen M., Timmermann B. N. 2012: The ethnobotany and ethnopharmacology of wild tomatillos, Physalis longifolia Nutt., and related Physalis species: A review. Economic Botany, XX(X): 1–13. https://doi.org/10.1007/s12231-012-9210-7

Legge A. P. 1974: Notes on the history, cultivation and uses of Physalis peruviana L. Journal of the Royal Horticultural Society 99(7): 310–314.

Menzel M. Y. 1951: The cytotaxonomy and genetics of physalis. Proceedings of the American Philosophical Society 95(2): 132–183.

Priszter Sz. 1997: A magyar adventívflóra kutatása. Botanikai Közlemények 84 (1–2): 25–32.

Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III., Budapest, Akadémiai Kiadó, 506 p.

Sullivan J. R. 1984: Pollination biology of Physalis viscosa var. cinerascens (Solanaceae). American Journal of Botany 71: 815–820. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1984.tb14146.x

Sullivan J. R. 2004: The genus Physalis (Solanaceae) in the Southeastern United States. Rhodora 106(928): 305–326.

Travlos I. S. 2012: Invasiveness of Cut-Leaf Ground-Cherry (Physalis angulata L.) populations and impact of soil water and nutrient availability. Chilean Journal of Agricultural Research 72(3): 358–363. https://doi.org/10.4067/S0718-58392012000300009

Whitson M., Manos P. S. 2005: Untangling Physalis (Solanaceae) from the Physaloids: a two-gene phylogeny of the Physalinae. Sytematic Botany, 30(1): 216–230. https://doi.org/10.1600/0363644053661841

Whitson, M. 2011. (2016): Proposal to conserve the name Physalis (Solanaceae) with a conserved type. Taxon 60: 608–609. https://doi.org/10.1002/tax.602047

Letöltések

Megjelent

2018-12-19

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Ehető és díszítő értékű fizáliszok spontán hibridizációs kérdései az esetleges elvadulás figyelembevételével. (2018). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 16(2), 173-178. https://doi.org/10.56617/tl.3587

Hasonló cikkek

71-80 a 86-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.