Development of land use system applying environmentally beneficial farming methods in the periphery of Bonyhád

Authors

  • Renáta Arndtné Lőrinci Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Dániel Kristóf Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4586

Keywords:

land use, environmental sensitivity, agricultural eligbility, historical map analysis, land use stability, GIS

Abstract

With regard to agri-environmental issues and production development, three types of land use are proposed to be established considering our environmental and natural characteristics (Ángyán 1998):
- Protective land use (protecting water quality, soil, nature and landscape),
- Extensive farming (in areas unfavourable for agricultural production), and
- Intensive farming (observing the aspects of favourable agri-ecological potential and landscape management).
The objective of this land use strategy is to integrate land use and nature protection, determine the intensity of protection and use and their relation in accordance with the features of the landscape. The national three-category land use zone system based on these land use principles and policies represents an important startpoint for the target programmes of the National Agri-environmental Programme, which encourages participating farmers to establish a land use structure and environmentally beneficial cultivation forms most conforming to the landscape features. At a local level, the frames of sustainable land use and farming can be best explored by the survey of the features, potentials, values and traditions of the area. On the basis of this, objectives of our research were as follows:
1. To explore the landscape traditions, features, developmental stages of the area examined (István grange periphery, Bonyhád) by field information analyses of historical maps.
2.To explore the agricultural eligibility and environmental sensitivity of the area examined considering as many up-to-date information on the features of the area as possible. On this basis, the agricultural eligibility – environmental sensitivity scale could be prepared, scenarios could be created and zones could be specified, resulting in the creation of the local three-category zone system.
Military maps and field information tools were used to prepare a graph on the changes of field use and a field use stability map applying to István grange periphery. The fields used constantly as a certain cultivation branch (constant areas) were located. The extensive-intensive conversions in landscape use were revealed on a timely basis.
On the basis of these analyses, the landscape features, traditions and values needed to be observed during the development of sustainable farming were defined.
As a first step of on-site zone analyses, the agricultural eligibility and environmental sensitivity parameters including up-to-date field information were specified. These parameters were weighted in accordance with their role in the agricultural eligibility and environmental sensitivity of the area. The value of environmental sensitivity was deducted from the value of agricultural eligibility using field information tools, then the result of this operation was increased by 100, creating the agricultural eligibility - environmental sensitivity scale. The two extremities of the scale refer to the areas that are most applicable for agricultural production, and the areas that are most sensible from environmental point of view, respectively. The mid-values of the scale refer to fields with dual purposes requiring extensive land use. On the basis of this information, three scenarios were prepared to define the borders of possible zones (protection, extensive and intensive zones). Using the most realizable second scenario, proposals were made on changing the existing land use systems. These changes would lead to a field structure which can provide a proper basis at a local level for the development of sustainable land use and farming methods conforming to landscape characteristics while preserving value.

Author Biographies

  • Renáta Arndtné Lőrinci, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    rlorinci@hotmail.com

  • Dániel Kristóf, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    kdan@nt.ktg.gau.hu

References

Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: A Dunántúli dombság (Dél Dunántúl) 4. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ángyán J. (szerk.) 1987: Agroökológiai hatások a kukoricatermesztésben, GATE KSZE, Gödöllő.

Ángyán J., Fésűs I., Németh T., Podmaniczky L., Tar F. (szerk.) 1997: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU- csatlakozási tárgyalások megalapozásához. (Alapozó modell- vizsgálatok munkaközi anyaga II.), Készült az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján, Gödöllő.

Ángyán J., Fésűs I., Németh T., Podmaniczky L., Tar F. (szerk.) 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU- csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Alapozó modellvizsgálatok III., Készült: az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján, Gödöllő.

Ángyán J., Fésűs I., Podmaniczky L., Tar F. Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 1999: Nemzeti AgrárKörnyezetvédelmi Program (a környezetkímélő, a természet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek támogatására). Agrár-környezetgazdálkodási tanulmánykötetek, 1. Kötet, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest.

Amann E., Taxis H.D. 1987: Die Bewertung von Landschaftselementen im Rahmen der Flurbereinigungsplanung in Baden-Würtenberg. Natur und Landschaft 62: 12–20.

Barczi A. 1995: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. Szakdolgozat, GATE, Gödöllő.

Barczi A. 1997: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. PhD dolgozat, GATE.

Barczi A. 2000: A Tihany-félsziget talajai és azok jelentősége az alkalmazkodó mezőgazdasági tájhasználatban, bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc.

Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO. 10: 41–48.

Belényesi M., Centeri Cs., Grónás V. 2002: A térinformatika alkalmazásának lehetőségei a fenntartható földhasználat tervezésben. Acta Agraria Kaposvariensis 6: 185–194.

Bél M. 1735–42: Notitia Hungariae novae historico geographia. Viennae.

Bodor Á., Bucsányi Gy., Chlebovics M., Ifj. Csiszér A., Dománszky Z., Rónai J., Solymár I., Szűts Z., Tóth I. Zs. 2000: Bonyhád és környéke. Völgység Turista Egyesület, Völgységi tájkutató Alapítvány, Völgységi Múzeum Kiadó, Bonyhád.

Centeri Cs. 2002a: Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő.

Centeri Cs. 2002b: The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula. Acta Bot. Hung. 44: 285-295. https://doi.org/10.1556/ABot.44.2002.3-4.7

Centeri Cs. 2002: Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica 50: 43-51. https://doi.org/10.1556/AAgr.50.2002.1.6

Centeri Cs., Pataki R., Bíró Zs., Császár A. 2003: Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése. Agrokémia és Talajtan, Szemle 52: 443-454. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.14

Cserna A., Kaczián J. 1986: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd.

EEC 2078/92. sz. rendelet a környezet-, természet és tájvédelmi célok mezőgazdasági tevékenységbe történő integrálásáról

EOV topográfiai térkép M 1:10 000, FÖMI, 1987.

Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest

Finnern H. (ed.) 1994: Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage, Hannover.

Gortner E., Harrach T. 1994: Modellhafte Erarbeitung eines ökologisch begründeten Sanierungskonzeptes für kleine Fliessgewässer am beispiel der Lahn-Bodenkundliche Inventur. Institut für Bodenkunde und Bodenerhaltung der JLU, Giessen.

Gombócz E. (szerk.) 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. Budapest.

Katonai felmérés 1782: M 1:28 800, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.

Katonai felmérés 1858: M 1:28 800, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.

Kataszteri térkép 1860: Telekkönyv, Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd.

Katonai térkép 1950: M 1:25 000, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.

Katonai térkép 1989: M 1:25 000, FÖMI, Budapest.

Kataszteri térkép 2001: M 1:10 000, Földhivatal, Bonyhád.

Legelőgazdálkodási terv 1880: Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd.

MadaS A. 1985: Ésszerű környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Ministerium für Umwelt, Raumordnung und Landwirtschaft des Landes Nordrhein-Westfalen 1992: Naturschutz und Landschaftspflege in NRW.

Pataki R. 2000: Talajerózió modellezése térinformatikai módszerekkel. Diplomamunka, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő.

Pécsi M., Somogyi S. 1967: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földr. Közlem. 15: 285–304.

Schulte W., Marks R. 1985: Die bioökologische Bewertung innerstädtischer Grünflächen als Begründung für ein naturnah gestaltetes Grünflächen-Schutzgebietsystem. Natur und Landschaft 60: 302–305.

Schulte W. 1989: Deskriptiver Bewertungsansatz – Vorteile und Anwendungsmöglichkeiten. Beispiele: Biotopkartierung und „Biotopverbund” im besiedelten Bereich: Mskr., Bundesforschungsanstalt für Naturschutz und Landschaftsökologie, Bonn.

Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Soó R. 1964–1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve I–V. Akad. Kiadó, Budapest.

Szita L., Szűt, Z. (szerk.) 1996: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében. Előadások a II. Völgységi konferencián (1995. november 24–25), MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja a Völgység Múzeum, Bonyhád.

Szodfridt J. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Wischmeier W.H., Smith, D.D. 1978: Predicting rainfall erosion losses. USDA Agriculture Handbook 537, Washington, D. C.

http1: http://gutenberg.ipf.hu/edok/szekszard/szdombs.htm

http://www.ktg.gau.hu/KTI/fmv/alapok/index.htm

Published

2004-07-27

Issue

Section

Eredeti cikkek

How to Cite

Development of land use system applying environmentally beneficial farming methods in the periphery of Bonyhád. (2004). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 2(1), 109-139. https://doi.org/10.56617/tl.4586

Similar Articles

81-90 of 116

You may also start an advanced similarity search for this article.