Invasive dispersal risk assessment of black locust, box elder, red ash, and tree of heaven in hungarian national forests
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3468Keywords:
nearest neighborhoud forest compartment, invasive tree species, fruit dispersal distance, buffer zoneAbstract
A risk assessment study was done to investigate invasive plant dispersal in managed Hungarian forests, based on the National Forest Database. Four invasive tree species, most wind dispersed, Robinia pseudoacacia (black locust), Acer negundo (box elder), Fraxinus pennsylvanica (red ash), and Ailanthus altissima (tree of heaven) were studied. Three variables were observed in order to measure invasion risk: fruit/seed dispersal rate in area within buffer zone, neighbouring distance of forest compartments, and seed dispersal mixture rate of invasive species. These variables were weighted for each forest region then classified according to summarized value of invasiveness. Results show that the average mixture rate of invasive species in a forest region does not mean a higher risk of invasiveness, since the neighbouring and dispersal rate of invasive species inside buffer zones play a more important role. The most endangered forest regions for invasive tree dispersal was the Danube islands, Lower and Middle Tisza floodplain, Tolna region and Szekszárd Hills, Lower and Middle Danube floodplain, Tápió–Zagyva region, Győr–Tata region, and Nyírség.
References
Andow D. A., Kareiva P. M., Levin S. A., Okubo A. 1993: Spread of invading organism: patterns of spread. In: Kim K. C. (eds.) Evolution of Insect Pests: The Pattern of Variations Wiley, New York, pp. 219-242.
Bartha D., Bidló A., Berki I., Király G., Koloszár J., Mátyás Cs., Víg P. 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, pp. 154.
Brancatelli G. I. E., Zalba S. M. 2018: Vector analysis: a tool for preventing the introduction of invasive alien species into protected areas. Nature Conservation 24: 43-63. https://doi.org/10.3897/natureconservation.24.20607
Csorba P. 2006: Hazai tájak ökológiai szempontú szerkezetének vizsgálata. A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. MTA FKI Budapest CD melléklet, 120 p.
Demeter A., Czóbel Sz. 2016: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) hazai kutatásainak áttekintése és inváziójának mértéke a hazai élőhelyeken. Természetvédelmi Közlemények 22: 20-32. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.20
Goodwin J. B. 2003: Is landscape connectivity a dependent or independent variable? Landscape Ecology 18: 687-699. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000004184.03500.a8
Grosholz E. D. 1996: Contrasting rates of spread for introduced species in terrestrial and marine systems. Ecology 77: 1680-1686. https://doi.org/10.2307/2265773
Hasting A., Cuddington K., Davies K. F., Dugaw C. J., Elmendorf S., Freestone A., Harrison S., Holland M., Lambrinos J., Malvadkar U., Melbourne A. B., Moore K., Taylor C., Thompson D. 2005: The spatial spread of invasions: new developments in theory and evidence. Ecology Letters 8: 91-101. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2004.00687.x
Kota N. L. 2005: Comparative seed dispersal, seedling establishment and growth of exotic, invasive Ailanthus altissima (Mill.) Swingle and native Liriodendron tulipifera (L.). MS thesis, West Virginia Univ., Morgantown WV., unpubluished manuscript.
Kucsicsa G., Grigorescu I., Dumitrascu M., Doroftei M., Năstase M., Herlo G. 2018: Assessing the potential distribution of invasive alien species Amorpha fruticosa (Mill.) in the Mures Floodplain Natural Park (Romania) using GIS and logistic regression. Nature Conservation 30: 41-67. https://doi.org/10.3897/natureconservation.30.27627
Landenberger R. E., Kota N. L., McGraw, J. B. 2007: Seed dispersal of the non-native invasive tree Ailanthus altissima into contrasting environments. Plant Ecology 192(1): 55-70. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9226-0
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Studia Geographica Series. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 308 p.
Lóczy D. 2007: A leggyakrabban használt tájmetriai mutatók. In: Kerényi A. (szerk.): Tájvédelem, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, pp. 174-177.
Mezősi G., Barta K., Bódis K., Géczi R., Tóthné Farsang A. 2008: A táji mintázatok kvantitatív elemzése. OTKA Munkabeszámoló, kiadatlan kézirat.
Moritmoto J., Kominami R., Koike T. 2010: Distribution and characteristics of the soil seed bank of the black locust (Robinia pseudoacacia) in a headwater basin in northern Japan. Landscape and Ecological Engineering 6(2): 193-199. https://doi.org/10.1007/s11355-009-0096-1
Moser D., Zechmeister H. G., Plutzar C., Sauberer N., Wrbka T., Grabherr G. 2002: Landscape patch shape complexity as an effective measure for plant species richness in rural landscape. Landscape Ecology 17(7): 657-669. https://doi.org/10.1023/A:1021513729205
Schmiedel D., Huth, F., Wagner S. 2013: Using data from seed dispersal modelling to manage invasive tree species: The example of Fraxinus pennsylvanica Marshall in Europe. Environmental Management 52(4): 851-860. https://doi.org/10.1007/s00267-013-0135-4
Straigyté L., Cekstere G., Laivins M., Marozas V. 2015: The spread, intensity and invasiveness of the Acer negundo in Riga Kaunas. Dendrobiology 74: 157-168. https://doi.org/10.12657/denbio.074.016
Szabó Sz. 2009: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs értekezés, Debrecen, 107 p.
Szabó Sz. 2011: Szomszédsági mérőszámok a tájmetriában - az indexek módszertani vizsgálata. Tájökológiai Lapok 9(2): 285-300.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2019 Tiborcz Viktor, Major Ferenc, Zagyvai Gergely, Bartha Dénes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
