Szárazsági viszonyok változása feketefenyvesekben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4463Schlagwörter:
Byram-Keetch szárazsági index, feketefenyő, kiszáradás, nedvességtartalom, tűavar, tűzveszélyAbstract
Hazánk területén több mint 150 éve folyó fenyvesítés számos természetvédelmi és gazdasági problémát vetett fel. Előbbiek közül meg kell említenünk az értékes dolomitflóra tönkretételét, utóbbiak közül pedig az egyre gyakrabban pusztító erdőtüzeket.
Egy-egy állomány tűzveszélyessége a benne felhalmozódott éghető szerves anyag mennyiségén és a fenn- álló meteorológiai tényezőkön kívül jelentősen függ a szárazsági viszonyoktól. Munkánk során meghatároztuk a felhalmozódott tűavar nedvességtartalmának időbeli változását. Ehhez 48 feketefenyő állományból gyűjtöttünk tűavart, majd nedvességtartalmukat súlyállandóságig történő szárítással és tömegméréssel állapítottuk meg. Csapadékadatok (OMSz) segítségével kiszámoltuk a mintavételeket megelőző csapadékmentes idő- szakok hosszát, majd a nedvességtartalmat az eső óta eltelt napok számának függvényében ábrázoltuk. Meg- állapítottuk, hogy a tűavar nedvességtartalma exponenciálisan csökken a csapadékmentes napok számának növekedésével.
A szárazsági viszonyok éves változását a Byram-Keetch szárazsági index (BKDI) segítségével vizsgáltuk, amely a talaj és az avar felső 200 mm-es rétegének mm-ekvivalensben kifejezett csapadékhiánya. A BKDI függ az utolsó nettó csapadék mennyiségétől és az azóta eltelt napok számától. A BKDI napi növekedése (azaz a kiszáradás üteme) a napi maximális hőmérsékletből és csapadékmennyiségből számítható.
A BKDI éves trendjének meghatározásához a Budapest-Lőrinc állomáson 1993–2002. között rögzített napi maximális hőmérsékleteket és csapadékmennyiségeket használtuk fel. Ezekből a 10 év minden napjára kiszámoltuk az index értékét, majd ezeket először évenként átlagoltuk. A BKDI éves átlaga 2000-ben volt a legmagasabb (48,9 mm-ekvivalens), azaz a 10 év közül ez tekinthető a legszárazabbnak. A legcsapadékosabb évnek 1998. bizonyult, ekkor az átlagos BKDI 16,6 mm-ekvivalens volt. Meghatároztuk emellett a BKDI évi maximumának alakulását is. Az index legmagasabb értéke 119,5 mm-ekvivalens volt, melyet 2000. szeptember 1-jén mutatott.
A napi BKDI értékeket naptári dekádonként átlagoltuk, és éves változását mind a 10 évre meghatároztuk. Kiszámoltuk a 10 év alapján kapott átlagos dekádonkénti értékeket is. Ebből megtudtuk, hogy a BKDI áprilistól kezd jelentősebben emelkedni, maximumát (72,8 mm-ekvivalens) augusztus utolsó harmadában éri el, majd folyamatos csökkenés után év végére 0 közelébe esik vissza. Tehát a szárazság szempontjából leginkább kritikus az augusztus-szeptemberi időszak. A napi maximum hőmérsékletek dekádonkénti átlagolásából ki- derült, hogy a legmelegebb időszak augusztus eleje (28,9 °C), tehát a vízvesztés ekkor a legintenzívebb. A kiszáradáshoz szükséges 10 °C-os, vagy annál magasabb napi maximum hőmérsékletekre pedig március közepe és november eleje között kell számítanunk.
Literaturhinweise
Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomitsziklagyepre. Texturális változások. Bot. Közlem. 80: 129-139.
Borhidi A. 1956: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275-285.
Bussay A. 1995: Az erdőtűz és a meteorológiai tényezők közötti kapcsolatok. Erdészeti Lapok 130: 149.
Clark J. S., Royall P. D., Chumbley C. 1996: The role of the fire during climate change in an eastern deciduous forest at Devil's Bathtub, New York. Ecology 77: 2148-2166. https://doi.org/10.2307/2265709
Cseresnyés I. 2004: Dolomitra telepített feketefenyvesek avarproduktumának és tűzveszélyességének vizsgálata. Egyetemi szakdolgozat, ELTE, Budapest.
Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. 2003: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvéd. Közlem. 10: 37-49.
Csontos P., Horánszky A., Kalapos T., Lőkös L. 1996: Seed bank of Pinus nigra plantations in dolomite rock grassland habitats, and its implications for restoring grassland vegetation. Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 88: 69-77.
Csontos P., Tamás J., Kalapos T. 1998: A magbank szerepe a dolomitnövényzet regenerálódásában korábban feketefenyvessel borított területeken. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 183-196.
Dunkel Z., Stollár A., Szabó T., Tiringer Cs. 1990: A területi párolgás meghatározása Magyarországon. Időjárás 94: 149-155.
Eberhardt R. W., Latham R. E. 2000: Relationships among vegetation, surficial geology and soil water content at the Pocono mesic till barrens. J. of the Torrey Bot. Soc. 127: 115-124. https://doi.org/10.2307/3088689
Fioretto A., Musacchio A., Andolfi G., De Santo A. V. 1998: Decomposition dynamics of litters of various pine species in a Corsican pine forest. Soil Biology and Biochemistry 30: 721-727. https://doi.org/10.1016/S0038-0717(97)00182-X
García-Plé C., Vanrell P., Morey M. 1995: Litter fall and decomposition is a Pinus halepensis forest on Mallorca. J. of Vegetation Science 6: 17-22. https://doi.org/10.2307/3236251
Geleta F. 1995: Erdőtüzek okainak hatásvizsgálata. Erdészeti Lapok 130: 150.
Ghimessy L. 1995: Erdőtüzek és azok hatása erdeinkre. Erdészeti Lapok 130: 150-151.
Granström A. 1993: Spatial and temporal variation in lightning ignitions in Sweden. J. of Vegetation Science 4: 737-744. https://doi.org/10.2307/3235609
Halbritter A., Csontos P., Tamás J., Anton A. 2003: Dolomitsziklagyepek és feketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvéd. Közlem. 10: 19-35.
Halbritter A., Csontos P., Tamás J., Anton A. 2005: Van-e a feketefenyves-telepítésnek hatása a dolomitváztalajok minőségére? In: Antal K., Michéli E., Szabóné Kele G. (szerk.): Talajtani Vándorgyűlés, Kecskemét, 2004. 08. 24-26. (a Talajvédelem különszáma) Talajvédelmi Alapítvány, Budapest, pp. 250-258.
Hartley M. J. 2002: Rationale and methods for conserving biodiversity in plantation forest. Forest Ecology and Management 155: 81-95. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(01)00549-7
Horánszky A. 1996: Növénytársulástani, erdőgazdálkodási és természetvédelmi kérdések a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvéd. Közlem. 3-4: 5-19.
InStat 1997: GraphPad InStat Demo, Version 3.00 for Win 95/NT. GraphPad Software Incl., San Diego.
Járó Z. 1996: Ökológiai vizsgálatok a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvéd. Közlem. 3-4: 21-53.
Johnson E. A., Fryer G. I., Heathcott M. J. 1990: The influence of man and climate on frequency of fire in the interior wet belt forest, British Columbia. J. Ecol. 78: 403-412. https://doi.org/10.2307/2261120
Johnson E. A., Larsen C. P. S. 1991: Climatically induced change in fire frequency in the southern Rockies. Ecology 72: 194-201. https://doi.org/10.2307/1938914
Kakas J. (szerk.) 1960: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Intézet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kavvadias V. A., Alifragis D., Tsiontsis A., Brofas G., Stamatelos G. 2001: Litterfall, litter accumulation and litter decomposition rates in four forest ecosystems in northern Greece. Forest Ecology and Management 144: 113-127. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(00)00365-0
Keetch J. J., Byram G. M. 1968: A Drought Index for Forest Fire Control. U.S.D.A. Forest Service Research Paper SE-38. Southeastern Forest Experiment Station, Asheville, NC.
Lichtman P. 1998: The politics of wildfire: Lessons from Yellowstone. J. Forestry 96: 4-9.
Mihók B. 1999: Telepített feketefenyves állományok természetvédelmi szempontú vizsgálata dolomiton. Természetvéd. Közlem. 8: 49-65.
Millán M. M., Estrela M. J., Badenas C. 1998: Synoptic analysis of meteorological processes relevant to forest fire dynamics on the Spanish mediterranean coast. In: MORENO, J. M. (ed.): Large forest fires. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 1-30. https://doi.org/10.1175/1520-0450(1998)037<0083:MPRTFF>2.0.CO;2
Molnár E. 1975: A survey of studies on grassland production in Hungary. Acta Bot. Hung. 21: 91-101.
Niklasson M., Granström A. 2000: Numbers and sizes of fires: long-term spatially explicit fire history in a Swedish boreal landscape. Ecology 81: 1484-1499. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2000)081[1484:NASOFL]2.0.CO;2
Országos Meteorológiai Szolgálat 1993-2002: Napi Időjárásjelentések.
Palik B. J., Mitchell R. J., Hiers J. K. 2002: Modelling silviculture after natural disturbance to sustain biodiversity in the Longleaf pine (Pinus palustris) ecosystem: balancing complexity and implementation. Forest Ecol. Manag. 155: 347-356. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(01)00571-0
Papp L. 1972: Az avarprodukció és jelentősége a biológiai produktivitásban. Bot. Közlem. 59: 173-180.
Pausas J. G. 1997: Litter fall and litter decomposition in Pinus sylvestris forests of the eastern Pyrenees. J. of Vegetation Science 8: 643-650. https://doi.org/10.2307/3237368
Précsényi I. 1971: A Föld növénytakarója primer produkciójának becslése. Bot. Közlem. 58: 53-57.
Ricotta C., Avena G. C., Olsen E. R., Ramsey R. D., Winn D. S. 1998: Monitoring the landscape stability of Mediterranean vegetation in relation to fire with a fractal algorithm. Intern. J. of Remote Sensing 19: 871-881. https://doi.org/10.1080/014311698215766
Swetnam T. W. 1993: Fire history and climate change in giant sequoia groves. Science 262: 885-889. https://doi.org/10.1126/science.262.5135.885
Szabó P. 1997 (szerk.): Magyarország erdőállományainak főbb adatai 1996. Országos adatok. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
Tamás J. 1997: A növényzet regenerálódása leégett feketefenyvesek helyén, dolomiton. Egyetemi szakdolgozat, ELTE, Budapest.
Tamás J. 2001a: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvéd. Közlem. 9: 75-85.
Tamás J. 2001b: tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Egyetemi doktori értekezés kézirata, ELTE, Budapest.
Tamás J. 2003: The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62: 147-158.
Tamás J., Csontos P. 1995: Comparative coenological studies folowing forest fires. Abstracts of the 7th European Ecological Congress, EURECO 95, August 20-25, Budapest, p. 244.
Tamás J., Csontos P. 1998: A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 231-264.
Viegas D. X. 1998: Weather, fuel status and fire occurrence: predicting large fires. In: Moreno, J. M. (ed.): Large forest fires. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 31-48.
Viegas D. X., Bovio G., Ferreira A. D., Nosenzo A., Sol B. 1999: Comparative study of various methods of fire danger evaluation in Southern Europe. Intern. J. of Wildland Fire 9: 235-246. https://doi.org/10.1071/WF00015
Viegas D. X., Viegas M. T., Ferreira A. D. 1990: Characteristics of some forest fuels and their relation to the occurence of fires. Proc. 1st Int. Conf. on Forest Fire Research, Paper B.03, Coimbra, Portugal.
Viegas D. X., Viegas M. T., Ferreira A. D. 1992: Moisture content of fine forest fuels and fire occurence in Central Portugal. Intern. J. of Wildland Fire 2: 69-86. https://doi.org/10.1071/WF9920069
Zackrisson O. 1977: Influence of forest fires on the North Swedish boreal forest. Oikos 29: 22-32. https://doi.org/10.2307/3543289
Zambó P. 1995: A Pilisi Parkerdő Rt. területén 1993-1994-ben bekövetkezett erdőtüzekről, a kár mértékéről és annak felszámolására tett erőfeszítésekről. Erdészeti Lapok 130: 152.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2006 Cseresnyés Imre, Csontos Péter
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
