A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltozást jelző velencei-tavi élőhelyének vegetáció-térképe
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4450Schlagwörter:
Liparis loeselii, Velencei-tó, élőhelytérképAbstract
A hazánkban fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii (L.) Rich.) jelenleg ismert 3 hazai előfordulása közül a velencei-tavi állomány a legnagyobb egyedszámú és talán az egyetlen lelőhely, amely nagy kiterjedése miatt a hagymaburok populáció stabilitását, sőt növekedését is biztosíthatja. A Velencei-tavon 1968-tól ismert a vizsgált orchidea faj. Jelenleg is (az 1970-es évekhez hasonlóan) a tó nyugati medencéjének kisebb területére korlátozódnak a hagymaburok lelőhelyei, de így is mintegy 2000 tő került elő 3 különböző nádszektorban. A Velencei-tó első alkalommal elkészült részletes vegetációtérképe lehetőséget ad a jövőbeni környezeti változások, a vízszint csökkenésre és más zavarásokra adott növényzeti válaszok monitorozására.
Literaturhinweise
Bakalár S., Balogh M. 1979: Sphagnum girgensohnii, a Velencei-tó és hazánk újabb boreális flóraeleme. Bot. Közlem. 66: 11–14.
Balogh M. 1969: A Liparis loeselii (L.) Rich. a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 56: 17–19.
Balogh M. 1983: A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés. MTA, Budapest.
Balogh M. 1991: Vízminőségi és ökológiai katasztrófa-állapot a Velencei-tavon. Budapest.
Balogh M., Bratek Z., Illyés Z., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) RICH. tömeges előfordulása a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 247.
Balogh M., Patkó Á., Vári L. 1980: An interesting Liparis presence and its ecological significance on Lake Velence/Hungary. Annales Univ. Sci. Budapestiensis Nom. Sect. Bot. 22–23: 49–55.
Borbás V. 1879: Budapestnek és környékének növényzete. Budapest.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémia Kiadó, Budapest.
Borhidi A., Balogh M. 1970: Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (Szik)- See. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 13–31.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0 Vácrátót.
Bratek Z., Illyés Z., Szegő D., Vértényi G. 2001: Az orchidea-típusú mikorrhiza képződésének és működésének egyes kérdései. Bot. Közlem. 88: 185–193.
Csapody I. 1982: Védett növényeink. Gondolat, Budapest.
Davies P., Davies J., Huxley A. 1988: Wild Orchids of Britain and Europe. The Hogarth Press, London.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Felföldy L. 1990: Hínár határozó. Vízügyi hidrobiológia 18. kötet. Aqua kiadó, Budapest.
Frank N., Király G. 1997: Flórakutatás a hazai Laitaicumban. Kitaibelia 2: 213–216.
Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Budapest.
Illyés Z. 2003: A Liparis loeselii aktív védelmét célzó aszimbiotikus és szimbiotikus nevelése és gombapartnereinek molekuláris azonosítása. Szakdolgozat. ELTE TTK, Budapest.
Illyés Z. 2004: „A Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és bővítésének vegetációtérképezése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.
Illyés Z. 2005: „Phragmitetum communis növénytárulás cönológiai felvételezése és a Liparis loeselii Ráckevei-Soroksári Dunaágban található állományainak felmérése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.
Illyés Z., Takács A. A., Takács G., Kiss P. 2006: Szempontok a Liparis loeselii magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetvédelmi Közlemények (in press)
Keller G., Soó R. 1930–1940: Monographie und Iconographie der Orchideen Europas und des Mittelmeergebietes II. Dahlem bei Berlin, pp. 377–378.
Kiss E. Cs., Borhidi A., Vajda L. 1973: Sphagnum-fajok előfordulása a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 60: 25–26.
Molnár V. A. 1999: Liparis loeselii (L.) Rich. In.: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Molnár A., Sulyok J., Vidéki R. 1995: Vadon élő orchideák. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Ortmann J. 1851: Neue Pflanzen für die Wiener – Flora. Verhandlungen des Zoologisch-botanischen Vereins in Wien.
Priszter Sz. 1998: Növényneveink. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1925: A növények társadalma. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Reszler G. 1997: Hagymaburok (Liparis loeselii (L.) RICH.) a Soroksári Dunán. Kitaibelia 2: 147.
Sadler J. 1840: Flora Comitatus Pestinensis. Ed. II. Budapest.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Simonkai L. 1904: Pótlék Budapest és vidéke növényzetének ismertetéséhez. MBL 3: 79–87.
Soó R. 1928: Revision der Orchideen Südosteuropas und Südvestasiens. Bot. Arch. 23: 186.
Takács A. A. 1996: A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei. Budapest.
Takács A. A. 1999: Liparis project. Progress report 1998-1999. Budapest, pp. 21–22.
Takács A. A. 2005: A hagymaburok fajmegőrzési terve. KVVM, Budapest.
Vackova D., Balogh M., Bratek Z., Takács A. A., Vlèko J., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) Rich. újrafelfedezése a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 279.
A 22/1998. (II. 13.) Kormány rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2006 Illyés Zoltán
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
