Kiegészítő adatok a Csípő-halom paleoökológiai elemzéséhez
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4159Schlagwörter:
fitolit elemzés, paleotalaj, őskörnyezet, paleoökológiai rekonstrukcióAbstract
A talajok létrejötte, fejlődése a földi szférák metszéspontjában, határmezsgyéjén történik meg, éppen ezért nem meglepő, ha a talajok magukban hordozzák a létrehozó hatások tulajdonságait, jellemzőit. Ezen emlékek változatos formában jelennek meg talajainkban, és egymástól végletesen eltérő módszerek alkalmazásával „fordíthatók” le. A megfelelő módon konzerválódott talajok tulajdonságainak vizsgálatával például képet alkothatunk az egykori környezetről, növényzetről és tájformáló hatásokról is. Jelen munkában egy alföldi sírdomb – a Csípő-halom – korábbi őskörnyezettani kutatásaihoz kívánunk hozzájárulni a halom által eltemetett őstalaj fitolit elemzésének révén. A korábban elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva ugyan, de a vizsgálati területen eddig nem alkalmazott módszerrel nyert eredmények közelebb visznek, hogy pontosabb képet alkothassunk a rézkori Alföld paleobotanikai képéről.
Literaturhinweise
Alexandrovskiy A.L., 1996: Natural environment as seen in soil. Eurasian Soil Science 29: 245-254.
Alexandrovskiy A.L., 2000: Holocene development of soils in response to environmental changes: the Novosvobodnaya archaeological site, North Caucasus. Catena 41: 237-248. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(00)00105-3
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421-431.
Barczi A., 2004a: The importance of pedological investigations in Holocene palaeoecological reconstructions. Antaeus 27: 129-134.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004b: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3-16 https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2004c: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. In: Tóth, A. (szerk): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen. p. 13-25.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004d: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: Tóth A.: Kunhalmokról - más szemmel. Kisújszállás - Debrecen pp. 27-43. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. Ekológia (Bratislava) 23: 15-22.
Barczi A., Tóth T. M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International 156-157: 49-59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Csontos P. 2007: Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológiai Lapok 5: 117-129.
Golyeva A.A. 1997: Content and distrubution of phytoliths in the main types of soils in Eastern Europe. In: Pinilla A., Juan-Tresseras J., Machado M. J. (eds.): Monografías del centro de ciencias medioambientales, CSCI (4), The state of-the-art of phytholits in soils and plants, Madrid, p. 15-22.
Golyeva A.A. 2001a: Biomorphic analysis as a part of soil morphological investigations. Catena 43: 217-230. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(00)00165-X
Golyeva A.A. 2001b: Phytoliths and their information role in natural and archeological objects. Moscow, Syktyvar Elista, p. 200
Golyeva A.A., Alexandrovskiy A.L., Tselishcheva L.K. 1995: Phytolithic analysis of Holocene Paleosoils. Eurasian Soil Science 27: 46-56.
Golyeva A.A., Khokhlova O.S. 2003: Biomorphic indicators of human-induced transformation of soils under early nomad burial mounds in southern Russia. Revistas Mexicana de Ciencias Geológics 20: 283-288.
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai Lapok 3: 259-265.
Herczeg E., Barczi A., Penksza K. 2006: Examinations on the correlation between soil and plants in grasslands of the South-East Hungary (floristacasl summary and the vegetation of Sáp kurgan) Tájökológiai Lapok 4: 95-102.
Joó K. 2002: Kunhalmok felépítése talajtani vizsgálatok alapján (Hortobágy, Csípő-halom), szakdolgozat, Gödöllő, p 43.
Joó K. 2003: Adatok a Csipő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87-95.
Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Molnár M. 2004a: A hortobágyi Csípő-halom talajtani vizsgálata. In: Tóth A. (szerk): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen. p. 27-43
Joó K. 2004b: Kunhalmok és környezetük talajtani vizsgálata, különös tekintettel a talajképződési folyamatok rekonstruálására Doktori értekezés 34 p.
Madella M. 1997: Phytoliths from a Central Asia loess-paleosol sequence and modern soils: their taphonomical and paleoecological implication. In: Pinilla A., Juan-Tresseras J., Machado M. J. (eds.): Monografías del centro de ciencias medioambientales, CSCI (4), The state of-the-art of phytholits in soils and plants, Madrid, p. 49-56.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest
Molnár M., Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Futó I., Palcsum L., Rinyu L. 2004: Dating of total soil organic matter used in kurgan studies. Radiocarbon 46: 413-419 https://doi.org/10.1017/S0033822200039722
Nyilas F. I., Sümegi P., 1991: The Mollusc fauna of the Hortobágy at the end of the Pleistocene (Würm 3) and in the Holocene. Proc. 10th Intern. Malacol. Congr. (Tübingen 1989), p. 481-486.
Pearsall D.M. 2000: Paleoethnobotany. A handbook of procedures. Academic Press, London
Penksza K., Joó K. 2002: Kunhalmok botanikai és talajviszonyainak vizsgálata. V. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében konferencia, Pécs, 65 p.
Pető Á. 2007: Introducing the phytolith analysis: A suitable method in palaeoecology and landscape ecology. Tájökológiai Lapok 5(1): 91-102.
Piperno D. R. 1988: Phytolith analysis: An Archeological and Geological Perspective. Academic Press, Harcourt Brace Jovanovich, Publishers, San Diego, p.268
Piperno D. R. 2006: Phytoliths. A comprehensive guide for archaeologists and palaeoecologists. Altamira Press
Soó R. 1931: A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi Közlemények 59: 1-17.
Sümegi P., Kozák J., Magyari E., Tóth, Cs. 1998: A Szakáld-Testhalmi bronzkori tell geoarcheológiai vizsgálata. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina, 34: 165-180.
Sümegi P., Molnár A., Szilágyi G., 2000: Szikesedés a Hortobágyon. Természet Világa, 2000. május, p. 213-216.
Székely Gy. (szerk.) (1984). Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest
Várallyay Gy. 2002: A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Budapest, egyetemi jegyzet
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2008 Pető Ákos, Bucsi Tamás
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
