Poszméh faunisztikai adatok természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságának megalapozása az Ipoly vízgyűjtőjének példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4004Schlagwörter:
Bombus, természetvédelmi pontérték, területminősítés, természetvédelmi értékesség változásaAbstract
Területek állapotfelmérésekor, természetvédelmi értékelésekor a gerinctelen állatcsoportok felmérése általában nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben történik meg. Ugyanakkor az életközösségekben kulcsszerepet betöltő megporzó szervezetek felmérése ilyen esetekben nagyon fontos. A legfontosabb megporzók a méhek (Hymenoptera: Apoidea), és ezen belül a poszméhek (Bombus sp.) különösen alkalmasak lehetnek a területek természeti értékének meghatározására. Jelen munka az Ipoly vízgyűjtőjének példáján mutatja be a poszméhek természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságát. Sajnos a pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok csak nagyon kevés helyen érik el azt a mennyiséget, ami többé-kevésbé használható (Drégelypalánk, Ipolyhídvég, Ipolykér). Amennyiben az Ipoly vízgyűjtőjén kialakításra kerül egy monitorozó rendszer, mely az ott található természetközeli területek minőségi változásának nyomonkövetését célozza, abban mindenképpen fontos szerepet kell kapjon a poszméhek monitorozása is. Ez esetben nagyon fontos a monitorozó pontok körültekintő kiválasztása, és a felvételezési erőfeszítés standardizálása. Az alapos gyűjtésekből származó adatok mindenképpen alkalmasak lesznek a területek állapotváltozásainak nyomonkövetésére.
Literaturhinweise
Black S. H., Shepard M., Allen M.M. 2001: Endangered invertebrates: the case for greater attention to invertebrate conservation. Endangered Species UPDATE 18: 42-50.
Goulson D. Lye G.C., Darvill B. 2008: Decline and conservation of bumble bees. Annu. Rev. Entomol. 53: 191-208. https://doi.org/10.1146/annurev.ento.53.103106.093454
Kearns C.A., Inouye D.W. 1997. Pollinators, flowering plants and conservation biology. BioScience 47: 297-307. https://doi.org/10.2307/1313191
Kremen C. 2008: Crop Pollination Services From Wild Bees. In: James, R.R. and Pitts-Singer, T.L. (eds.) Bee Pollination in Agricultural Ecosystems. Oxford University Press - Oxford.
Michener C.D. 2007: The Bees of theWorld. The Johns Hopkins University Press - Baltimore. Natural Research Council 2006: Status of Pollinators in North America. National Academic Press. O'toole C., Raw A. 1991. Bees of the World. Blandford Publishing, London, UK.
Potts S. G., Biesmeijer J.C., Kremen C., Neumann P., Schweiger O., Kunin W.A. 2010: Global pollinator declines: trends, impacts and drivers. Trends in Ecology & Evolution 25: 345-353. https://doi.org/10.1016/j.tree.2010.01.007
Ricketts T. H., Steffan-Dewenter I., Cunningham S. A., Kremen C., Bogdanski A., Gemmill-Herren B., Greenleaf S. S., Klein A. M., Mayfield M. M., Morandin L. A., Ochieng A., Viana B. F. 2008: Landscape effects on crop pollination services: are there general patterns? Ecol. Lett. 11: 499-515 https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2008.01157.x
Sárospataki M., Novák J., Molnár V. 2003: Hazai poszméh- és álposzméhfajok (Hymenoptera: Apidae, Bombus és Psithyrus) UTM- térképezése és az adatok természetvédelmi felhasználhatósága. Állattani Közlemények 88: 85-108.
Sárospataki M., Novák J., Molnár V. 2004: Hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége. Természetvédelmi Közlemények 11: 299-307.
Sárospataki, M., Novák, J., Molnár, V. 2005: Assessing the threatened status of bumble bee species (Hymenoptera: Apidae) in Hungary, Central Europe. Biodiversity and Conservation 14: 2437-2446. https://doi.org/10.1007/s10531-004-0152-y
Williams P. H., Osborne J.L. 2009: Bumblebee vulnerability and conservation world-wide. Apidologie 40: 367-387. https://doi.org/10.1051/apido/2009025
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Sárospataki Miklós
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
