A Balaton-felvidéki pusztuló feketefenyvesek átalakulása lombos erdővé
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3812Schlagwörter:
Balaton-felvidék, feketefenyő, cser, szajkóAbstract
A Balaton-felvidéken az elmúlt évtizedben a feketefenyő állományok pusztulásából kifolyólag felmerült az állományaik átalakítása. A feketefenyő-cser szerkezet-váltás vizsgálati módszerének meghatározását követően négy éven keresztül adat felvételezés történt Balatonakali községhatár 9 erdőrészletében. Az adatok feldolgozásának célja a létrejött fiatal erdők újulatának értékelése a hektáronkénti darabszámon és a csemeték magassági adatainak, valamint a növekedés dinamikájának vizsgálatán keresztül. A magassági és hektáronkénti darabszám adatok összevetése azt a következtetést eredményezte a szerző számára, hogy a nehéz természeti környezet ellenére a természetes felújulási folyamat által létrejött fiatal erdők magabiztosan megfelelnek a hatályban lévő törvényi előírásoknak. Rendkívül magas, az előírt egyedszámnál lényegesebb több csemete található, amely megfelelő arányban tartalmazza a célállomány típusnak megfelelő fő és mellék fafajokat, valamint a magassági adatok és a növekedés dinamikája is megfelelő.
A szerző tapasztalatai és a nemzetközi szakirodalom alapján kijelenthető, hogy a természetes alátelepülésben a szajkó (Garrulus glandarius) játszik fontos szerepet. A feketefenyő-cser szerkezetváltással érintett régiókban a szajkó kíméletet érdemel, és nem szabad dúvadként kezelni, irtani.
Literaturhinweise
A Bakonyerdő Erdészeti És Faipari Zrt. Balatonfüredi Erdészetének Erdőgazdálkodási Egység Körzeti Erdőterve 2005/21: Állami Erdészeti Szolgálat, Veszprém.
Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer Keretében A Vadállomány Által Okozott Élőhely Változás Felmérésére 2003: Állami Erdészeti Szolgálat, Kézirat.
Bauer H-G., Berthold P. 1997: Eichelhäher Garrulus glandarius. In: Die Brutvögel Mitteleuropas. Bestand und Gefährdung. Aula-Verlag, Wiesbaden.
Bergman J-H., Stähr F. 2002: Ausnutzung von Hähersaaten beim Umbau von Kifernreinbeständen. Forst und Holz 57(20): 618–622.
Chernel I. 1899: Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre, Királyi Természettudományi Társulat, Franklin-társulat Nyomdája, Budapest.
Herman O. 1901: A madarak hasznáról és káráról, Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium, Budapest.
Loboda S. 2002: „Oberforstmeister” Eichelhäher geehrt. AFZ-Der Wald.
Mayer Z. 1936: A csonkamagyarországi erdeifenyő telepítések származástani problémái a magvizsgálat szempontjából, Doktori értekezés, Soproni nyomda, Sopron.
Mgszh Erdészeti Igazgatóság 2009: Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer, MgSZH Kp., Budapest.
Szekrényes T. 2008: Cseresek természetes felújítása a Balaton-felvidéken, Doktori szigorlat, NYME EMK, Sopron.
Wágner M., Holl K., Szekrényes T. 2010: A balaton-felvidéki pusztuló feketefenyves állományok természetes felújulása lombos fafajokkal, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Szekrényes Tamás
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
