Különböző időpontban történő mikorrhizaoltás és szárazság stressz hatása fűszerpaprika terméshozamára
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3806Schlagwörter:
fűszerpaprika, mikorrhizaoltás, szárazság stresszAbstract
A mikorrhiza gombák oltóanyagként történő alkalmazásakor kedvező hatás jelentkezhet a növény környezeti stresszel (nehézfém, szárazság, só) szembeni ellenálló képességében, így használatuk jelentősen hozzájárulhat a termésátlag ingadozásának csökkentéséhez és a termésbiztonság növeléséhez. Munkánk célja volt, hogy a különböző időpontban történő arbuszkuláris mikorrhiza oltás fűszerpaprika növekedésére és termésmennyiségére gyakorolt hatását megvizsgáljuk normál és szárazság stresszt előidéző csökkentett vízmennyiséggel történő kezeléskor. A mikorrhiza oltást két eltérő időpontban, a vetéssel egy időben (AM+Pre), illetve a palánták kiültetésénél történt (AM+Post). Hathetes korukig azonos vízmennyiséget biztosítottunk a vetéssel egyidőben, illetve kiültetéskor oltott palántáknak, majd ezt követően két részre osztottuk a növényeket és szárazság stressz hatást indukáltunk fele mennyiségű öntözővíz használatával.
A mikorrhiza gomba jelenlétére utaló gyökérkolonizáció mértékében jelentős eltérés volt megfigyelhető, az oltott növények gyökérkolonizációja szignifikánsan meghaladta az oltatlan növények esetében mért értékeket. Megfigyelhető még, hogy a „szárazság stressz” minden esetben növelte a gyökérkolonizáció mértékét, de csak az oltott növényeknél mutatott szignifikáns növekedést. Az eltérő időpontban kivitelezett mikorrhiza oltás eltérő mértékű változást indukált szárazság kialakításakor a termés mennyiségében. A vetéssel egyidőben oltott növényeknél közel kilencszeresére nőtt a fűszerpaprika mennyisége a kontroll és a kiültetésnél oltott (AM+Post) kezelésekhez képest. Természetesen ez a mennyiség még messze elmarad a normál vízellátottságú növények termés mennyiségéhez képest, azonban a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve, várható szárazság esetén célszerű az oltóanyag minél előbbi kijuttatása.
Literaturhinweise
Albrechtova J., Latr A., Nedorost L., Pokluda R., Posta K., Vosatka M. 2012: Dual inoculation with mycorrhizal and saprotrophic fungi applicable in ustainable cultivation improves the yield and nutritive value of onion. The Scientific World Journal 2012: 374−391. https://doi.org/10.1100/2012/374091
Giovannetti M., Mosse B. 1980: An evaluation of techniques for measuring vesicular arbuscular mycorrhizal infection in roots. New Phytologist, 84(3): 489-500. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1980.tb04556.x
Fitter A.H., Helgason T., Hodge A. 2011: Nutritional exchanges in the arbuscular mycorrhizal symbiosis: implications for sustainable agriculture. Fungal Biology Reviews 25: 68−72. https://doi.org/10.1016/j.fbr.2011.01.002
Hernádii., Sasvári Z., Albrechtová J., Vosátka M., Posta K. 2012: Arbuscular mycorrhizal inoculant increases yield of spice pepper and affects the indigenous fungal. community in the field. Hortscience 47: 603−606. https://doi.org/10.21273/HORTSCI.47.5.603
Davies J., Patter F. T., Lindermann, R. G. 1992: Mycorrhiza and repeated drought exposure affect drought resistance and extraradical hyphae development of pepper plants independent of plant size and nutrient content. Plant Physiology pp. 289−294. https://doi.org/10.1016/S0176-1617(11)80339-1
Kothari S. K., Marschner H., Römheld V. 1991: Contribution of the VA mycorrhizal hyphae in acquisition of phosphorus and zinc by maize grown in calcerous soil. Plant and Soil 131: 177−185. https://doi.org/10.1007/BF00009447
Nelsen C. H. E. 1987: The water relations of vesicular-arbuscular mycorrhizal systems. In: Safri, G.R. (ed.): Ecophysiology of VA Mycorrhizal Plants. Boca Raton: CRC Press, pp. 71−91.
Sánchez-Díaz M., Pardo M., Antolín M., Pena J., Aguirreolea J. 1990: Effect of water stress on photosynthetic activity int he Medicago-Rhizobium-Glomus symbiosis. Plant Science 71: 215−221. https://doi.org/10.1016/0168-9452(90)90011-C
Pozo M.J., Azcón-Aguilar C. 2007: Unravelling mycorrhiza-induced resistance. Current Opinion in Plant Biology 10: 393−398. https://doi.org/10.1016/j.pbi.2007.05.004
Rillig M. C., Wright S.F., Eviner V. T. 2002: The role of arbuscular mycorrhizal fungi and glomalin in soil aggregation: comparing effects of five plant species. Plant and Soil 238(2): 325−333. https://doi.org/10.1023/A:1014483303813
Vierheilig H., Coughlan A. P., Wyss U., Piche Y. 1998: Ink and vinegar, a simple staining technique for arbuscular-mycorrhizal fungi. Applied and Environmental Microbiology 64(12): 5004−5007. https://doi.org/10.1128/AEM.64.12.5004-5007.1998
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Gierczik Krisztián, Sasvári Zita, Posta Katalin
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
