A lébényi tölgy-erdő tájtörténeti kutatása
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3753Schlagwörter:
tájtörténet, erdőhasználat-történet, Lébény, Győri-medence, maradványerdőAbstract
A Hanság keleti peremén fekvő, természetvédelmi oltalom alatt álló lébényi Tölgy-erdő mind természeti, mind kultúrtörténeti értékekben gazdag terület. Két veszélyeztetett élőhely található területén: az alföldi gyertyános-tölgyes (Circaeo-Carpinetum) és a szigetközi tölgy-kőris-szil ligeterdő (Pimpinello majoris-Ulmetum). Tanulmányunk célja a Tölgy-erdő tájtörténetének feltárása és erdőhasználatának rekonstruálása. Irodalmi forrásokat, levéltári dokumentumokat és a helybéli lakosok adatközléseit feldolgozva kronologikusan rendszereztük az erdő használatának történetét és a terület időbeli változásait. A kapott eredményeket történeti térképek és légifotók segítségével támasztottuk alá, amely munkából kiemelendő az erdészeti üzemtervek összevetése az archív légifotó anyaggal. Az erdő állapotának jelentős változása 1952 után indult meg, majd az 1970-es években ez a folyamat felgyorsult. Irodalmi és saját adatok alapján elkészítésre került a terület fajlistája, amely 108 tételt tartalmaz. A területen azonosított 6 élőhelytípust, a növényzet mai állapotát élőhelytérképen ábrázoltuk. Megállapítottuk, hogy a leginkább természetközeli, bolygatatlan élőhelyek az erdő nyugati, északnyugati részén találhatóak.
Literaturhinweise
Bél M. 1735-1742 in 1985: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Moson vármegye. Moson- Magyaróvári Helytörténeti Füzetek IV. Mosonmagyaróvár. Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság - Hazafias Népfront Mosonmagyaróvári Bizottsága - Mosonmagyaróvári Múzeumbarát Egylet.
Bolla S. 1996: Lébény: gyertyános-tölgyes. Kisalföld. 1996.október 19.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. In: Borhidi A. (eds.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs. pp. 95-138.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A., Bíró M. (szerk.) 2007: Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). Vácrátót. Kézirat.
Csontos K. 2005: West Transdanubian Region. Gateway to Europe. In: LANG, A. and EBLERS, N. (eds.): Education across Borders: Adult Education in European Border Regions. Eisenstadt. Research Society, Burgenland.
Csőre P. 1997: Vadaskertek a régi Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Gimes E. 1972: Lébény: útikalauz. Győr. Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal.
Hankó J. 2000: Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotype Betéti Társaság, Gyula.
Kevey B. 2004: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IX. Botan. Közlem., : 91(1-2): 13-23.
Kiszeli L. 2008: Lébény Könyve. A nagyközség történetének időrendi áttekintése a kezdetektől 2006-ig. Lébény Nagyközség Önkormányzata, Lébény.
Kvale S. 2005: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Molnár Zs. (szerk.) 2010: A XV. MÉTA-TÚRA túravezető füzete. Kisalföld. 2010. szeptember 29. - október 4. Kézirat.
Molnár Zs. 1996: Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén II. A keményfaliget-erdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) története és mai állapota. Botan. Közlem., 83(1-2): 51-69.
Ortutay Gy. (szerk.) 1982: Magyar Néprajzi Lexikon 1-5., Akadémia Kiadó, Budapest.
Petercsák T. 2005: A népi erdőbirtoklás hagyományos formái Magyarországon. Erdészeti Lapok 140(10): 292-293.
Selmeci M., Höhn M. 2012: A lébényi „Tölgy-erdő” növényzetének változása a tájhasználat és tájtörténet ismeretében. Kertgazdaság 44(4): 54-61.
Simon T. 2008: A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok- virágos növények. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Takács G. 2010: Lébény-Tölgyerdő. In: Molnár Zs. (szerk.) 2010: A XV. MÉTA-TÚRA túravezető füzete. Kisalföld. 2010. szeptember 29. - október 4. Kézirat.
Thullner I. 2001: Lébény. Száz magyar falu könyvesháza, Budapest.
Thullner I. (szerk.) 2004: Jánossomorja- Kismonográfia és településtörténeti olvasókönyv. Jánossomorja. Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány.
Von Thiele, J. C. 1833: Das Königreiche Ungarn: ein topographisch-historisch-statistisches Rundgemälde, das Ganze dieses Landes in mehr denn 12.400 Artikeln umfassend. Zweiter Band. Kaschau.
Zólyomi B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás). Vasi Szemle 1(2): 146-174.
Zólyomi B. (1937): A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Botan. Közlem., 34(5-6): 169-190.
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2013 Selmeci Marianna, Höhn Mária, Saláta Dénes
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
