A Naszály hegy környéki gyepek tájtörténete és természeti ökológiai állapotának vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3675Schlagwörter:
tájhasználat, fajgazdagság, természetvédelemAbstract
A térségi tájhasználat megváltozása, a területek feldarabolódása a hazai gyepterületek fajkompozíciójának átalakulását, diverzitásának csökkenését eredményezi, illetve az életképes populációk fennmaradását veszélyezteti. A gyepgazdálkodás tervezésénél fontos ismerni a gyepek tájtörténetét, és megvizsgálni, hogy az aktuális állapotukat milyen fajkészlet és struktúra jellemzi. Jelen kutatással a célom az volt, hogy a Naszály hegy környéki gyepterületek természetvédelmi értékeit, szerkezetét felmérjem, a tájmegőrző gazdálkodást a tájtörténeti múlt és a természetes környezeti hatótényezők szerepeinek feltárásával segítsem, a természet- és tájvédelem szempontjából fontos tendenciákra és az azokhoz kapcsolódó természetvédelmi feladatokra hívjam fel a figyelmet. A tájtörténeti elemzéssel kimutattam, hogy míg az északi hegylábi gyepterületek az elmúlt több mint 200 év során szinte változatlanul maradtak fenn, és mára védettséget élveznek, addig a déli hegylábi területeken folyamatosan változtak a művelési ágak, és mára a gyepek fragmentálódtak, illetve fennmaradásuk veszélyeztetett. A déli és északi hegylábi területek cönológiai mintavételeinek ökológiai mutatók és klaszteranalízis alapján elemzett adatsorai azt igazolják, hogy a déli terület fajkészletében leromlás tapasztalható, a struktúrájában az antropogén zavarás is kifejezettebb, mint az északi területen. A Naszály hegy déli oldalánál bányaterületen fekvő, illetve jelenleg intenzív erdősítésre szánt gyepek nem védettek, nincs biztosítva számukra a túlélés és a fajgazdagság fenntartása, ezért a megőrzés hatékonyságát a déli hegylábnál új területek védetté nyilvánításával növelni szükséges.
Literaturhinweise
Ángyán J., Tardy J., Vajnáné Madarassy A. 2003: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Bakker J. P. 1989: Nature management by grazing and cutting. Kluwer Academic Publishers, Dodrecht, Boston, London. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2255-6
Csontos P. 2001: A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest p.155.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest.
Drobnik, J., Römermann, C., Bernhardt-Römermann, M., Poschlod, M. 2011: Adaptation of plant functional group composition to management changes in calcareous grassland. Agriculture, Esosystems and Environment 145: 29–37. https://doi.org/10.1016/j.agee.2010.12.021
Eriksson, O., Cousins, S. A. O., Bruun, H. H. 2002: Land-use history and fragmentation of traditionally managed grasslands in Skandinavia. Journal of Vegetation Science 13: 743–748. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2002.tb02102.x
Fekete G., Virágh K. 1982: Vegetációdinamikai kutatások és a gyep degradációja. MTA Biol. Oszt. Közlem. 25: 415–420.
Gross N., Bloor J.M.G., Louault F., Maire V., Soussana J. F. 2009: Effects of land-use change on productivity depend on small-scale plant species diversity. Basic and Applied Ecology 10: 687–696. https://doi.org/10.1016/j.baae.2009.09.001
Habel J. C., Dengler J., Janišová M., Török P., Wellstein C., Wiezik M. 2013: European grassland ecosystems: Threatened hotspots of biodiversity. Biodiversity & Conservation 22: 2131–2138. https://doi.org/10.1007/s10531-013-0537-x
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai Lapok 3: 259–265.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L. és Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Kaligarič, M., Culiberg M., Kramberger B. 2006: Recent vegetation history of the north Adriatic grasslands: expansion and decay of an anthropogenic habitat. Folia Geobotanica 41: 241–258. https://doi.org/10.1007/BF02904940
Kelemen J. 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Kertész Á. 1988: A Dunakanyar-hegyvidék természeti környezetpotenciáljának mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontú értékelése. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv Magyarország hajtásos növényei Határozókulcsok Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Jósvafő.
Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.) 2011: Új magyar füvészkönyv Magyarország hajtásos növényei Ábrák Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Jósvafő.
Kun A. 1998: Száraz gyepek Magyarországon. In: Kiszel V. (szerk.). Természetvédelem területhasználók számára. Göncöl Alapítvány. Vác.
Soons, M.B., Messelink, J. H., Jongejans, E., Heil, D G.W. 2005: Habitat fragmentation reduces grassland connectivity for both short-distance and long-distance wind dispersed forbs. Journal of Ecology 93: 1214–1225. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2005.01064.x
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz. 2007: Eltérő hasznosítású dunántúli-középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények 5: 26–33. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356
Pintér B., Tímár G. (szerk.) 2010: A Naszály természetrajza. DINP Ig., Budapest.
Podani J. 1993: Syn-Tax-PC: computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics: version 5.0: user's guide. Scientia Kiadó, Budapest.
Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.
Reiczigel J., Harnos A., Solymosi N. 2007: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi.
Rév Sz., Marticsek J., Fülöp Gy. 2008: Természetvédelmi szempontú gyephasznosítás. Duna-Ipoly Nemz. Park Ig., Budapest.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tardy J. (szerk.) 1994: Természetvédelem KTM, Budapest.
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. 2012: Is regular mowing the most appropriate and cost- effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207: 303–309. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdős sztyepprét természet közeli és zavart állományaiban. In: MOLNÁR E. (szerk). Kutatás, oktatás, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Http 1: http://zsigmondy.ingyenweb.info/vakterkep/magyarorszag_vizrajza.bmp 1783–1786. Első katonai felmérés
- 1806–1869. Második katonai felmérés 1872–
- 1884. Harmadik katonai felmérés
- 1872–73, felújítva, javítva 1953. Topográfiai térkép. M=1:25.000. Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnöksége
- 1959. Topográfiai térkép. M=1:25.000. Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnöksége
- 1979. Topográfiai térkép. M=1:25.000. Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnöksége
- 1987. Topográfiai térkép. M=1:25.000. Magyar Honvédség Vezérkara
- 1964. Topográfiai térkép. M=1:10.000 Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal
- 1993. állapot, 2002-ben digitalizált topográfiai térkép M=1:10.000 FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály
- 2000. Ortofotó. FÖMI
- 2005. Ortofotó. FÖMI
- 2009–2010. Google Föld
- 2011. Vác Településszerkezeti Terve M=1:14000. Urbanitas Tervező és Tanácsadó Kft., Bp.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2015 Fehér Zsófia
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).