Táj- és élőhelyváltozások vizsgálata. Retrospektív adatbázisépítés és trajektóriaelemzés módszerével egy kalotaszegi falu, Sztána határában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3666Schlagwörter:
élőhely-térképezés, retrospektív történeti adatbázis, változáskövetés, trajektória-elemzés, folttörténet térképAbstract
A múltbeli folyamatok megismerése fontos része a jelenbeli tájváltozások, illetve vegetációátalakulások megértésének. Ezért a történeti tájökológiai kutatásokban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan folyamatcentrikus módszerek, melyek segítségével nemcsak múltbeli vegetációmintázatok, hanem a múltbeli átalakulások iránya is pontosan követhető. Ezek közé tartozik a trajektóriaelemzés módszere, mellyel megtudhatjuk, hogy a táj egyes részletei vagy egy élőhelytérkép foltjai milyen nyomvonalon alakultak át az idők folyamán. A felszínborítás változásának ilyen nyomvonalait a természetközeli élőhelyek foltjain megvizsgálva „folytonosságukra” vagy másodlagosságukra is következtetni tudunk, mely által az élőhelymegőrzések is célirányossabbá tehetők. A vizsgált terület Sztána (Stana, Románia) község határa, mely Kalotaszeg Alszeg részén, mintegy 1400 hektáron helyezkedik el. 2013 nyarán elvégeztük Sztána település határának élőhely-térképezését. A vizsgálat második részeben az élőhelytérkép kiegészítéséhez történeti fedvények (1865, 1940, 1970) felhasználásával 4 idősíkból álló történeti adatbázist építettünk fel. A történeti térképek információjának kinyerésére kifejlesztett új módszer lehetőséget biztosít már meglévő élőhelytérképek (pl. NBmR, Natura 2000) történeti kontextusba helyezésének eddiginél egyszerűbb megvalósítására. A tájban lezajlott folyamatokat a változáskövetés és a trajektóriaelemzés módszerével elemeztük. Az egyes élőhelyfoltok stabilitását térképen is ábrázoltuk. A felszínborítási kategóriák domináns nyomvonalait a nemzetközi szakirodalomból ismert ábrázolástechnikával szerkesztettük meg. Eredményeink szerint a vizsgált mintegy 150 év alatt megfigyelhető legmarkánsabb átalakulások a tájban az utolsó 45 évben bekövetkezett szántó-gyep átalakulások. A szántók területe összesen közel 70%-al csökkent ebben az időszakban. A trajektóriaelemzés alapján látható az erdők helyén kialakított gyep-erdő mozaikok (fáslegelők és fáskaszálók) területének kezdeti növekedése, majd közelmúltbeli csökkenése. Az összes erdő egynegyedét alakították át fáslegelővé 1865 és 1940 között. Az állatlétszám utóbbi évtizedekben bekövetkezett csökkenése miatt a gyep-erdő mozaikok mintegy egyharmada erdősödött be 1970 óta. A vizsgált kalotaszegi táj mintegy felén a 19. század közepétől napjainkig nem volt változás a felszínborításban. A táj további egyharmada az 1970-es évekig volt stabil, csak utána változott meg.
Literaturhinweise
BIRÓ M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók Térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai lapok 4 (2): 357–384.
BIRÓ M. 2010: Élőhelytérkép rekonstrukciók Módszertani kérdései in Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. Században. Szilassi P. – Henits L. (szerk) Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai, Szeged
BIRÓ M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9:357–374
BIRÓ M., PAPP O., HORVÁTH F., MOLNÁR ZS., CZÚCZ B. 2006: Élőhelyváltozások az idő folyamán. In: Török Katalin, Fodor Lívia (szerk.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. KvVM TVH, Budapest, pp. 51–66.
BIRÓ M., SZITÁR K., HORVÁTH F., BAGI I., MOLNÁR ZS. 2013: Detection of long-term landscape changes and trajectories in a Pannonian sand region: comparing land-cover and habitat-based approaches at two spatial scales. Community Ecology, 14 (2): 219–230. https://doi.org/10.1556/ComEc.14.2013.2.12
BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. (szerk.) 2011: Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
BÚZÁS E., ILLÉS K., MOLNÁR K., HORVÁTH F., BIRÓ M. 2015: Az erdők állapota, természetessége és használata Sztánán és Zsobokon. Sztánai Füzetek:XIX. Közlésre elfogadva.
COUSINS, S.A.O. 2001: Analysis of land-cover transitions based on 17th and 18th century cadastral maps and aerial photographs. Landscape Ecol. 16: 41–54. https://doi.org/10.1023/A:1008108704358
CSERHALMI, D., J. NAGY, D. KRISTÓF, D. NEIDERT. 2011: Changes in a wetland ecosystem: a vegetation reconstruction study based on historical panchromatic aerial photographs and succession patterns. Folia Geobot. 46(4): 351–371. https://doi.org/10.1007/s12224-011-9099-4
CSERHALMI D., BIRÓ M. 2012: Retrospektív vegetációtérképek elemzési lehetőségei. Kitaibelia 17(1): 16. EPLÉNYI A. 2012a: Kalotaszeg tájkarakter-elemzése, doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest, p. 11.,81.,84.,90.,111.
EPLÉNYI A. 2012b: A kalotaszegi agroteraszoknak – mint a táji mintázat legjellemzőbb karakterelemének – mikrodomborzati, tájtörténeti és tájesztétikai vizsgálata in Füleky Gy. szerk.: A táj változásai a Kárpát- medencében. Történelmi emlékek a tájban. Keszthely pp. 251–528.
EREMIÁŠOVÁ, R., H. SKOKANOVÁ. 2009: Land use changes (recorded in old maps) and delimitation of the most stable areas from the perspective of land use in the Kašperské Hory region. Landscape Ecol. 88(1): 20– 34. https://doi.org/10.2478/v10285-012-0012-5
FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp.
FOLEY, J.A., R. DEFRIES, G.P. ASNER, C. BARFORD, G. BONAN, S.R. CARPENTER, P.K. SNYDER. 2005: Global consequences of land use. Science. 309(5734): 570–574. https://doi.org/10.1126/science.1111772
GERNER G., BIRÓ É., KUN R., NAGY T., BÓDIS J., MOLNÁR ZS., BIRÓ M. 2014: Tájhasználati és élőhelyváltozások feltárása kisléptékű vizsgálati módszerrel egy kalotaszegi tájban. In: Schmidt D., Kovács M., Bartha D. (eds.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 154–155.
GERNER G., BIRÓ É., BÓDIS J., KUN R., NAGY T., MOLNÁR ZS., BIRÓ M. 2015: Élőhelytípusok és tájhasználat Sztána és Zsobok határában. Sztánai füzetek:XIX, Közlésre elfogadva.
GILLANDERS, S.N., N.C. COOPS, M.A. WULDER, S.E. GERGEL AND T. NELSON. 2008: Multitemporal remote sensing of landscape dynamics and pattern change: describing natural and anthropogenic trends. Prog. Phys. Geog. 32: 503–528. https://doi.org/10.1177/0309133308098363
HÁLA J. 2006: Kalataszeg vázolata – Régi írások és képek Kalotaszegről, Marosvásárhely, pp. 15–60.
ICHIKAWA, K., N. OKUBO, S. OKUBO, K. TAKEUCHI. 2006: Transition of the satoyama landscape in the urban fringe of the Tokyo metropolitan area from 1880 to 2001. Landscape Urban Plan. 78: 398–410. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2005.12.001
KÄYHKÖ, N., H. SKÅNES. 2006: Change trajectories and key biotopes - Assessing landscape dynamics and sustainability. Landscape Urban Plan. 75 (3-4): 300–321. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2005.02.011
KÄYHKÖ, N., H. SKÅNES. 2008: Retrospective land cover/land use change trajectories as drivers behind the local distribution and abundance patterns of oaks in south-western Finland. Landscape Urban Plan. 88(1): 12– 22. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2008.07.003
KELETI K. (szerk.) 1875: Nemzetközi Statistika: Szőlészet, I. Magyarország szőlészeti statistikája 1860–1873, Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, Budapest
KÓS K. 1947: A kalotaszegi kosarazó juhászat. In: Erdélyi Néprajzi Tanulmányok – 9. Kolozsvár, pp. 3–28.
KÓS K. 1999: Népi földművelés Kalotaszegen. In: VIGA Gy. (szerk.): A néprajzi látóhatár kiskönyvtára 7., Debrecen, 161 p.
KUN A., MOLNÁR ZS. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer XI. Élőhely-térképezés. (Habitat mapping. Hungarian Biodiversity Monitoring System XI ) Scientia Kiadó, Budapest, 174 pp.+16 térkép. [ISBN 963 8326 131] Scientia Kiadó, Budapest, 174 p.
MARGÓCZI K., GELLÉNY K., BIRÓ M. 2015: Két kalotaszegi falu tudása a táj használatáról. Sztánai Füzetek:XIX, Közlésre elfogadva.
MARGÓCZI K. 2001: A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása. Doktori Értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, Szeged.
MIKUSINSKA A., B. ZAWADZKA, T. SAMOJLIK, B. JĘDRZEJEWSKA, G. MIKUSIŃSKI. 2013: Quantifying landscape change during the last two centuries in Białowiez˙a Primeval Forest. Appl. Veg. Sci. 16: 217–226. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2012.01220.x
MOLNÁR Cs., BÓDIS J., ÓVÁRI M., RAKSÁNYI Zs., BIRÓ É., GERNER G., NAGY T., MOLNÁR K., MOLNÁR Zs. 2014: Sztána és Zsobok (Kalotaszeg) flórája. – Kitaibelia 19: 114–132.
MOLNÁR CS., BÓDIS J., BIRÓ M., JUHÁSZ M., MOLNÁR ZS. 2014: Sztána és Zsobok (Kalotaszeg) aktuális növényzete. Kanitzia 21: pp. 77–126.
MOLNÁR K., MOLNÁR Zs., BÓDIS J., BIRÓ M. 2014: Tájváltozások vizsgálata DPSIR keretrendszerrel Kalotaszegen. – In: LENGYEL Sz. (szerk.): IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Tudományoktól a döntéshozatalig”, Szeged, p. 90.
MOLNÁR ZS., BIRÓ M. 2010: A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. Tajváltozás értékelési módszerei a XXI. Században. Szilassi P. – Henits L. (szerk), Szeged, pp. 112–118.
ORCZEWSKA, A. 2009: Age and Origin of Forests in South-western Poland and their Importance for Ecological Studies in Man-dominated Landscapes. Landscape Res. 34 (5) https://doi.org/10.1080/01426390903184579
PÉNTEK J., SZABÓ T. ATTILA 1985: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 50 p.
SALA, O. E., CHAPIN, F. S., ARMESTO, J. J., BERLOW, E., BLOOMFIELD, J., DIRZO, R., 2000: Global biodiversity scenarios for the year 2100. Science, 287(5459): 1770–1774. https://doi.org/10.1126/science.287.5459.1770
SALÁTA D. 2009: Legelőerdők egykor és ma. A fás legelők és legelőerdők kialakulásának és hasznosításának emlékei egy öreg-bakonyi (pénzesgyőr-hárskúti) fás legelő tájtörténeti feltárásának példáján keresztül. In Erdészettörténeti Közlemények LXXIX., Budapest, p. 32.
SCHMITT, T., RÁKOSY, L. 2007: Changes of traditional agrarian landscapes and their conservation implications: a case study of butterflies in Romania. Diversity and Distributions, 13(6): 855–862. https://doi.org/10.1111/j.1472-4642.2007.00347.x
SWETNAM, R. D. 2007: Rural land use in England and Wales between 1930 and 1998: Mapping trajectories of change with a high resolution spatio-temporal dataset. Landscape Urban Plan. 81: 91–103. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2006.10.013
TAKÁCS G., MOLNÁR ZS., BIRO M., BÖLÖNI J., HORVÁTH F., KUN A. 2009: Élőhely-térképezés. Második átdolgozott kiadás. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Kézikönyvei IX. MTA ÖBKI – KvVM, Vácrátót – Budapest.
TAKACS P. 2006: Kolozs vármegyei parasztvallomások 1820-ból (a Conscriptio Czirakyiana gépelt átirata). Debrecen
VITOUSEK, P. M., H. A. MOONEY, J. LUBCHENCO, J. M. MELILLO. 1997: Human domination of earth's ecosystems. Science. 277: 494–499. https://doi.org/10.1126/science.277.5325.494
WILSON J. B., PEET R. K., DENGLER J., PÄRTEL M. 2012: Plant species richness: the world records. Journal of Vegetation Science 23(4):796–802. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2012.01400.x
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2015 Szalay Péter, Saláta Dénes, Biró Marianna
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
