A Balaton-felvidék lehatárolásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3626Schlagwörter:
Balaton-felvidék, lehatárolásAbstract
A Balaton-felvidék sokak által ismert és kedvelt úti cél, hazánk egyik meghatározó, turisztikai szempontból jelentős térsége. Arra a kérdésre viszont, hogy pontosan hol található a tájegység, meddig tart a Balaton-felvidék, nehéz mindenki számára kielégítő választ adni. Tanulmányunkban különböző szempontok szerint vizsgáltuk, melyek azok a települések, amelyek joggal nevezhetik magukat Balaton-felvidékinek és melyek azok, amelyek csupán élvezik a kedvező földrajzi fekvésükből fakadó előnyöket. Különböző szakterületek tanulmányait és jogszabályait vetettük össze annak alapján, hogy mely helységeket sorolja a Balaton-felvidék térségébe. Összesen 12 dokumentum lehatárolásait vizsgáltuk és ábrázoltuk térképen, amelyek 150 települést érintettek. A dokumentumok alapján három különböző csoport körvonalazódott, ezért tudományos/szakspecifikus, jogszabályban rögzített és fejlesztési célú csoportokba rendeztük a településeket. A három kategóriában eltérő eredmények születtek a Balaton-felvidék határvonalait illetően, az összesítést követően azonban egy jól lehatárolható, 22 települést magába foglaló Balaton-felvidéki tömb rajzolódott ki.
Literaturhinweise
A 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről
A 28/1998. (V.13.) IKIM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól
A 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről
Az 50/1983. (XII. 28.) MT rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtására kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról és egyes tanácsi hatáskörök rendezéséről
A 144/1950. (V. 20.) MT rendelet a járások területének rendezéséről
A 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
A 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól
Balassa I., Ortutay Gy. 1979: Magyar néprajz. Corvina, Budapest
Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. 2008: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig. Balatonfüred-Siófok. p. 149.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 610.
Budai T., Császár G., Csillag G., Dudko A,. Koloszár L., Majoros Gy. 1999: A Balaton-felvidék földtana. Magyarázó a Balaton-felvidék földtani térképéhez. Megjelent: Id. Lóczy Lajos születésének 150. évfordulóján. A Magyar Állami Földtani Intézet 197. Alkalmi kiadványa, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. p. 257.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 876.
Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2016: Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, Sümeg. p. 103.
Feketéné K. K. 2005: A Balaton és környéke. Panoráma regionális útikönyvek, Budapest. p. 42.
Firnigl A. 2012: Római kori villák történeti környezetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. p. 256.
Koppány T. 1963: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Megjelent: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. Veszprém. p. 81.
Krizsán A. 2015: Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Nemzeti Agrárszaktanácsi, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere (II. kötet). MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1023.
Mikházi Zs., Csemez A., Máté K., Sallay Á. 2016: The role of calvaries in Hungarian religious tourism. Journal of Tourism Challenges and Trends – Tourism and Religion. 9(1): 65–92.
Mócsy A, Fitz J. (szerk.) 1990: Pannonia régészeti kézikönyve. Akadémia Kiadó, Budapest. p. 386.
Ortutay Gy. (szerk.) 1977: Magyar Néprajzi Lexikon (Első kötet A-E). Akadémia Kiadó, Budapest. p. 772. Elektronikus változat: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-509.htm
Papp A. (szerk.) 1978: Magyaroszág (Panoráma utikönyv). Panoráma, Budapest. p. 821.
Penksza K., Szentes Sz., Tasi J., Loksa G. 2008: Gyepgazdálkodás és természetvédelem Balaton-felvidéki példákon. Biológia Konferencia V. Nyíregyháza, 2008. november 6–9. p. 140.
QGIS Development Team, 2016. QGIS Geographic Information System. Open Source Geospatial Foundation Project. http://www.qgis.org/
Verebélyi K. én.: Népcsoportok és regionális kultúrák – Dunántúl és Felföld. (http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Neprajz/82Vereb%E9lyi/nepcsoportok_es_regionalis_kulturak/ne pcs_7.html)
Zákonyi F. 1980: Balaton. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Panoráma „mini” útikönyvek, Budapest. p. 122.
VKKI-KDTVIZIG 2010: Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 4-2 Balaton közvetlen, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010. április
http1 Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja https://bfnp.hu/hu/nemzeti-park
http2 A „Balaton-felvidéki kultúrtáj” Világörökségi Várományos Helyszín a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén (2016) hirbalaton.hu/wp-content/uploads/2016/.../Vilagorokseg_Balaton-felvidek_2016.pdf (látogatva 2016. 11.11.)
http3 A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása - Balatonfelvidéki Borvidék, Badacsony, 2004. http://docplayer.hu/1037559-A-magyar-borvidekek-komplex-strategiai- programjainak-megalapozasa-balatonfelvideki-borvidek.html
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2017 Máté Klaudia, Sallay Ágnes, Mikházi Zsuzsanna
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
