Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban

Szerzők

  • Malatinszky Ákos Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Inézet, Tájökológiai Tanszék ,2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4584

Kulcsszavak:

élőhelyek, tájtörténet, földhasználat, tájgazdálkodás, védett növényfajok

Absztrakt

A vizsgált terület az Észak-magyarországi-középhegységben a Borsodi-dombság, amely két kistájból: a Sajó-völgyből és a Putnoki-dombságból áll. A botanikai adatgyűjtés és élőhely-térképezés mellett a térség régi gazdálkodási formáinak, tájtörténetének kutatása is folyik. Az eredményekben olyan fennmaradt művelési ágak kerültek felsorolásra, amelyek botanikai értékeket őriztek meg. Ez alapján a legértékesebb területek a patak menti kaszálók, legelők, szőlőhegyek kaszált gyepű gyümölcsösökkel, extenzív szántók, mozaikos agrárélőhelyek, amelyek mintegy 80 védett és ritka növényfajt rejtenek. A dolgozat a művelés során fenntartott élőhelyek értékeiről is beszámol.

Információk a szerzőről

  • Malatinszky Ákos, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Inézet, Tájökológiai Tanszék ,2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    malata@zpok.hu

Hivatkozások

Andersen L. E. 1997: Modelling the Relationship between Government Policy, Economic Growth, and Deforestation in the Brazilian Amazon. Working Paper No. 1997-2. Aarhus, Denmark: Department of Economics, University of Aarhus. https://doi.org/10.2139/ssrn.54986

Ángyán J. 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Kézirat. Gödöllő.

Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

Barczi A., Grónás V., Penksza K. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316.

Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996/97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21.

Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO. 10: 41-48.

Bastian O., Bernhardt A. 1993: Anthropogenic landscape change in Central Europe and the role of bioindication. Landscape Ecology 8: 138-151. https://doi.org/10.1007/BF00141593

Bastian O., Schreiber K. F. 1999: Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. 2., neubearbeitete Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg-Berlin.

Bodnár L., Fodor I., Lehmann A. 2000: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Boros Á. 1922: Florisztikai jegyzetek. Kéziratos útinapló. MTM Növénytár Tudománytörténeti Gyűjtemény 7: 79-81.

Boros Á. 1924: Az egerbaktai és a keleméri mohalápok növényzete. Magyar Botanikai Lapok 23: 62-64.

Boros Á. 1937: Florisztikai jegyzetek. Kéziratos útinapló. MTM Növénytár Tudománytörténeti Gyűjtemény 23: 242-243.

Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 2. kötet. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13: 312-326.

Collinge S. K. 1996: Ecological consequences of habitat fragmentation: implications for landscape architecture and planning. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(96)00341-6

Csató Sz., Mezősi G. 2003: A geoökológia aktuális kutatási problémái. Tájökológiai Lapok 1: 19-32.

Csorba P. 2000: A tájökológiai szemlélet érvényesülése a tájvédelemben. In: Schweitzer F., Tiner T. (szerk.): Tájkutatási irányzatok Magyarországon. MTA FKI, Budapest, pp. 25-35.

Csorba P. 2003: Lehetőségek a tájképi érték monetáris kifejezésére. Tájökológiai Lapok 1: 7-17.

Endes M. 1996a: Csepleszmeggy (Cornus fruticosa) a Szendrői-rögvidéken. Calandrella 10: 220.

Endes M. 1996b: Magyar nőszirom (Iris aphylla) új lelőhelyei a Szendrői-rögvidéken. Calandrella 10: 222.

Farina A. 1998: Principles and Methods in Landscape Ecology. Chapmann and Hall. https://doi.org/10.1007/978-94-015-8984-0

Farkas J. 1996: Védett növények a Cserehát dombvidékén. Kanitzia 4: 185-200.

Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Forman R. T. T., Collinge S. K. 1997: Nature conserved in changing landscapes with and without spatial planning. Landscape and Urban Planning 37: 129-135. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(96)00378-7

Harrach T. 1992: Ökologische Ziele und Aufgaben bei der Entwicklung der Agrarlandschaften (Kulturlandschaften) in Mitteleuropa. Wissenschaftliche Tagung über Ergebnisse der Zehnjährigen wissenschaftlichen Partnerschaft Justus-von-Liebig-Universität Gießen GATE Gödöllő, pp. 7-20.

Horváth F., Báldi A., Papp O. 2002: Natura 2000 élőhelyek, növény- és állatfajok országos felmérése és értékelése. In: Sándor Sz. (szerk.): Natura 2000 képzésanyag. Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest. http://www.mtvsz.hu/kiadvanyok/naturaűkepzesanyagű3.pdf

Hudák K., Szász R., Torkos Z. 1998: Botanikai értékek felmérése Alsószuha, Gömörszőlős, Imola, Kelemér és Szuhafő térségében. Kézirat, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc.

Hulják J. 1926: Florisztikai adatok a Gömör-szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc területének ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok 25: 266-269.

Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris a Bélkőn és néhány érdekes adat a Magyar-középhegység flórájából. Magyar Botanikai Lapok 32: 77-83.

Hulják J. 1938: A Calluna vulgaris és néhány más érdekesebb növény a Gömör-Tornai-karszt vidékéről. Bot. Közlem. 35: 218-220.

Hulják J. 1941: Adatok a Magyar-középhegység északnyugati része növényzetének ismeretéhez. Bot. Közlem. 38: 73-79.

Jakucs P. 1952: Új adatok a Tornai-karszt flórájához, tekintettel a xerotherm-elemekre. Ann. Biol. Univ. Hung. 1: 245-260.

Jedicke E. 1994: Biotopverbund. 2. Auflage, Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart.

Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikoszerkezetének értékelésére. Tájökológiai Lapok 1: 33-43.

Lundberg A., Handegard T. 1996: Changes in the spatial structure and function of coastal cultural landscapes. Geo Journal 39: 167-178. https://doi.org/10.1007/BF00172698

Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Bot. Közlem. 89: 99-104.

Mander Ü., Printsmann A., Palang H. (eds.) 2001: Development of European Landscapes. IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst. Geogr. Univ. Tartuensis.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 954-958.

Matus G., Molnár V. A., Vidéki R. 1998: A keleméri Mohosok vegetációtérképe. Kézirat, Debrecen.

Molnár V. A., Molnár A., Vidéki R., Pfeiffer N., Gulyás G. 2000: Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5: 297-303.

Moss M. R. (ed.) 1987: Landscape Ecology and Management. Polyscience Publications, Inx., Montreal.

Nassauer J. I. 1995: Culture and changing landscape structure. Landscape Ecology 10: 229-237. https://doi.org/10.1007/BF00129257

Naveh Z., Lieberman S. A. 1994: Landscape Ecology. Springer Verlag, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4757-2331-1

Nechay G., Faragó T. (szerk.) 1992: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyezménye a Biológiai Sokféleségről. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájának Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest.

Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6: 149-155.

Penksza K., Salamon G. 1997a: Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához I. Kitaibelia 2: 33-37.

Penksza K., Salamon G. 1997b: Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához II. Kitaibelia 2: 231-232.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Gyimóti G., Centeri Cs. 1994: Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, pp. 99-105.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52: 167-184.

Richling A. (ed.) 1998: Landscape Transformation in Europe. Practical and Theorethical Aspects. The Problems of Landscape Ecology, 3, IALE Polish Association for Landscape Ecology, Warsawa.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Somlyay L., Lőkös L. 1999: Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23.

Somlyay L. 2000: Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52.

Szentgyörgyi P. 1994: Adatok a Putnoki-dombság flórájához. Calandrella 8: 54-61.

Szentgyörgyi P. 1996a: Teleki-virág (Telekia speciosa) Zádorfalváról. Calandrella 10: 221.

Szentgyörgyi P. 1996b: Konkoly (Agrostemma githago) és keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) Gömörszőlős-Pozsokon. Calandrella 10: 222.

Szentgyörgyi P. 1996c: A Putnoki-dombság északi és keleti részének fátlan termőhelyein élő orchideái. Calandrella 10: 54-57.

Szmorad F. 1999: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához I. Kitaibelia 4: 77-82.

Szmorad F. 2000: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához II. Kitaibelia 5: 53-59.

Thaisz L. 1908: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (I-ső közlemény). Növ. Közlem. 7: 131-132.

Thaisz L. 1910: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (II-ik közlemény). Bot. Közlem. 8: 217-221.

Thaisz L. 1911: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (III-ik közlemény). Bot. Közlem. 9: 122-130.

Tóth E. 1997: List of vascular plants of Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. In: Tóth E., Horváth R. (eds.): Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. ANPI, Jósvafő, pp. 275-298.

Tóth E. 1998: Az Aggteleki Nemzeti Park védett növényei. In: Baross G. (ed.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 504-507.

Vojtkó A., Marschall Z. (1997): Adatok a Cserehát flórájához. Kitaibelia 2: 252.

Zólyomi B. 1931: A Bükkhegység környékének Sphagnum lápjai. Bot. Közlem. 28: 89-121.

Zonneveld I. S., Forman R. T. T. (eds.) 1990: Changing landscapes: An Ecological Perspective. Springer Verlag. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-3304-6

Letöltések

Megjelent

2004-07-27

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti cikkek

Hogyan kell idézni

Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(1), 65-76. https://doi.org/10.56617/tl.4584

Hasonló cikkek

141-150 a 164-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>