Deszk pozicionálása és fejlesztése a Szegedi agglomerációban
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.05.12-20Schlagwörter:
fejlődés, szuburbanizáció, költözés, stratégiai fejlesztés, piackutatásAbstract
Szakirodalmi információk alapján az a falu lesz képes elsősorban fejlődni, amely karakteres funkcióval rendelkezik, fejlődő, diverzifikált várostérséghez tartozik, és amelynek jó az elérhetősége. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő falvakban a tipikus vidéki problémák kevésbé jelentkeznek, azonban a fejlesztések irányai gyakran behatároltak. Kutatásunk megkezdésekor a következő kérdéseket tettük fel: Deszk önállóan fejlődő község marad, vagy Szeged elővárosa lesz? Milyen szuburbanizációs változások történtek a deszki-szegedi térségben? Primer kutatásunk során a településen személyesen kérdeztünk le 165 főt, a 13 kérdéses kérdőív feldolgozása után táblázatos és szöveges formában elemeztük az eredményeket.
Literaturhinweise
Bajmócy P. (2001): A szuburbanizáció motivációi Magyarországon. In: Domány G.–
Kovács F.–Péti M.–Rakonczai J. (szerk.) A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei (CD-ROM). SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék, 8 p. http://docplayer.hu/4089263-Aszuburbanizacio-motivacioi-magyarorszagon-bajmocy-peter-1.html
Bajmócy P. (2014): A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. = Északmagyarországi Stratégiai Füzetek 11(2), pp. 6-17. http://www.strategiaifuzetek.hu/files/76/374z_2014_2.pdf
Csanádi G. – Csizmady A. (2002): Szuburbanizáció és társadalom. = Tér és Társadalom 16 (3), pp. 27-55. efolyoirat.oszk.hu/02200/02251/00009/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3769.pdf DOI: https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1978
Dövényi Z. (2009): A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. = Statisztikai Szemle, 87(7-8), pp. 748-762. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_748.pdf
Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 115 p.
Faragó L. (2008): A funkcionális városi térségekre alapozott településhálózat fejlesztés normatív koncepciója. = Falu, Város, Régió, 2008/3, pp. 26-31.
Gergely J. (2014): Településvezetés és szuburbanizáció. = Tér és Társadalom 28(4), p. 138-155. tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/download/2627/4772 DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.4.2627
Hidas Zs. (szerk.) (2014): Magyarország településhálózata 1. – Agglomerációk, településegyüttesek. KSH, Budapest, 255 p. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/agglomeracio.pdf
Reckien, D. – Luedeke, M. K. B. (2014): The social dynamics of suburbnization: insights from a qualitative model. = Environment and Planning 46(4), pp. 980-1000. http://www.pik-potsdam.de/~luedeke/lit/EPA_DR_ML_13_man.pdf
Schuchmann J. (2013): Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban. Doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, 204 p. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/schuchmann_ertekezes.pdf
Timár J. (1999): Elméleti kérdések a szuburbanizációról. = Földrajzi Értesítő 48(1–2), pp. 7–32. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE1999/FE19991-2_7-31.pdf
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2017 Balogh Béla Ferenc, Koncz Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
