A Városlakók és nem városlakók véleménykülönbségének vizsgálata a Gyöngyösi kistérségben
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2015.02.02.157-168Schlagwörter:
vidékfejlesztés, területfejlesztés, város-falu, Gyöngyösi kistérségAbstract
Jelen tanulmány a lakossági elégedettség és szokások vizsgálatára terjed ki a Gyöngyösi kistérség területén. A kérdőívezés célja a városlakók és a nem városlakók véleménykülönbség vizsgálata az elköltözési szándék, tájékozódási szokások és a kistérségi elégedettség témakörében. Az eredmények alapján elmondható, hogy a falu és városlakó válaszolók közel azonos arányban tervezik településük elhagyását. A kistérségi elégedettség kérdéskörét vizsgálva 10-ből 8 esetben szignifikáns véleménykülönbség mutatkozik, mely igazolja a két településtípus eltérő kihívásait.
Literaturhinweise
Andorka R. (1999): Gazdasági, társadalmi változások és problémák a mai magyar falvakban. In: Vidékfejlesztés, vidékpolitika cikkek, tanulmányok. Válogatás a Falu című folyóiratban 1996-99 között megjelent tanulmányokból. Agroinform Kiadóház, Budapest, 19-38. p.
Beluszky P. (2003): Magyarország településföldrajza – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003. ISBN 963 9542016
Buckwell, E. et. al. (1997): Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe
Csatári B. (1996): A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét.
Farkas T. – Kassai Zs. (2013): Lehetőségek a helyi gazdaságfejlesztésben, Workshop. Gödöllő. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. X. évf. 1. sz. Miskolc pp. 87-93.
Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis (http://www.ksh.hu)
Kovács T. (2004): A foglalkoztatás növelése, mint a vidékfejlesztési stratégia központi kérdése. Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét.
Kovács T. (2012): Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus Kiadó, Második, bővített és javított kiadás. Budapest-Pécs
Kovács Z. (2007): Népesség- és településföldrajz – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007.
Kulcsár L. (1998): Falvaink fejlesztési stratégiái az EU csatlakozás tükrében. 25-33 p. In: Magyarország az ezredfordulón. A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományok Osztálya. 73 p.
Lehota J. (szerk.) (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Budapest. Mezőgazda Kiadó. 233 p.
Mendöl T. (1970): Néhány szempont a hazai településhálózat vizsgálata, településeinek osztályozása és elhatárolása kérdéseiben. Földr. Ért. 16. 1.
Nemes Nagy J. (2003): A kistérségek funkcióiról. Regionális Tudományi Tanulmányok, 8. sz. ELTE, Budapest. 1-10. p.
Sarris, A. H. – Doucha, T. – Mathijs, E. (1999):Agricultural Restructuring in Central and Eastern Europe: Implications for Competitiveness and Rural Development. European Review of Agricultural Economics 26 (3) 305-329 p. DOI: http://dx.doi.org/10.1093/erae/26.3.305
Sarudi Cs. (2003): Térség- és vidékfejlesztés. (A magyar térgazdaság és az európai integráció. Szerk.: Sarudi Cs.) Agroinform Kiadó, Kaposvár, 308.
Szűcs I. (2008): A tudományos megismerés módszertana. Budapest. Szent István Egyetemi Kiadó. 272 p.
Szűcsné Kerti Anita – Szűcs István (2007): Településföldrajz. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar. Debrecen ISBN 978-963-9732-65-0
Tóth J. (2002): Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. ISBN 9639123417
www.terport.hu
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2015 Szűcs Antónia
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
