A szociális farmok helyzete és elméleti keretei
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.02.12-23Schlagwörter:
társadalmi farm, szociális farm, green care, multifunkcionális mezőgazdaságAbstract
Hazánkban a szociális farmrendszer gyermekcipőben jár. Az első szociális gazdaságok ugyan a 2000-es évek elején kormányzati támogatással létrejöttek, azonban szélesebb célcsoportok számára nem érhető el ma sem. Az edukáció, a társadalmi felzárkóztatás, a reintegráció, és a fizikai-mentális egészség megőrzés és javítás, illetve az agrárszakember képzésre történő toborzás olyan feladatok, amelyeknek a szociális farm az egyik, ha nem a legjobb formája. Ennek ellenére alig lehet Magyarországon hozzájutni ilyen szolgáltatáshoz, mivel kevés ilyen farm létezik. Az érintett célcsoportok a hátrányoshelyzetűek, a szenvedélybetegek, a szellemi és/vagy fizikai fogyatékkal élők, a beilleszkedni vágyó büntetett előéletűek, és végül, de nem utolsó sorban a gyermekek, és az idősek. Az elmúlt tíz-tizenöt évben több szociális jellegű agrárkezdeményezés indult egymástól függetlenül, különféle célcsoportokkal, azonban a szociális farmok száma napjainkban sem éri el az 50 db-ot, és ezek közül több valójában nem feltétlenül farm jelleggel működik. Hazánkban a care farm, terápiás kert, és eseteként a közösségi kertek egyes funkcióit ellátó és annak megfelelő struktúrában felépülő, elsősorban civil szervezetek által üzemeltetett, egycélú (a szociális és/vagy egészségügyi oldalt preferáló) gazdálkodói terek a jellemzőek. Az egycélúság több szempontból is tetten érhető a hazai kezdeményezésekben.
- Kizárólagos célcsoportok (autista, roma felzárkóztatás, munkanélküliek reintegrációja) kerülnek kijelölésre. Ez korlátozhatja az inklúzió, az integráció sikeres végrehajtását.
- A szociális funkció, mint üzemeltetési cél elsődlegessége, esetenként kizárólagossága.
- Az agrárfunkciók, illetve agrár célok sokadrendűsége, azaz nem vagy korlátozottan folyik valós termelés.
- A farmgazdálkodási jellegtől erősen eltérő terápiás és care farm jellegű sturktúrák, illetve ilyen funkciók telepítése.
- Az agrárgazdálkodási funkciók idealizált, esetenként naív megközelítése.
Ezért szükséges újragondolni, hogy az agrárgazdálkodás szempontjából mely farm forma az, amely a multifunkcionális mezőgazdaságon belül elsődleges agrár profilja mellett képes aktív társadalmi szerepet is vállalni. Egy ilyen szervezet képes lehet elsődlegesen az agrárium szempontjából releváns társadalmi célokat szolgálni úgy. mint agrárutánpótlás és környezeti nevelés, vidékfejlesztés, az ágazat társadalmi elismertségének növelése, az alapvető agrárismeretek terjesztése, oktatás, hagyományőrzés, génmegőrzés, diverzifikáció. Ehhez azonban a fogalmi keretek újragondolása is szükséges azért, hogy a főprofil mentén elhatárolható – és ezáltal megfelelő forrásból cél szerint támogatható –legyen az az agrárvállalkozás, amely szociális farm szolgáltatásokat is hajlandó felvállalni. A kutatás e kérdések mentén igyekszik válaszokat adni a szociális farmok helyére és szerepére.
Literaturhinweise
Aldington, T.J. (1998): “Multifunctional Agriculture: A Brief Review from Developed and Developing Country Perspectives”, unknown status. FAO Agriculture Department, Internal Document.
Augsten, C. – Bálint, Cs. – Baumbach-Knopf, C. –Borghorst, V. – Chovanec, T. – Evans, R. – Hudcová, E. – Jancsovszka, P. – Luft, M. – Moudrý jr., J. – Moudrý sr., J. – Nobelmann, M. – Schneider, C. – Steininger, B. –Ujj, A. (2020): Moudrý sr., J. –Küffnerová, N. –Hudcová, E. (szerk.), Szociális farm képzés a felsőoktatásban, Erasmus+, SoFarEdu
Áldorfai, Gy. Józsa, V. Káposzta, J. Nagy, H. Varga-Nagy, A. (2017): Challenges and development paths of central and Eastern European locations in the globalised world: report on the first international smart communities academy. DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 9:3 pp. 229-232., 4 p. (2017)
Bacsó G. (2018): A flow élmény motiváló hatása a környezeti nevelés során CP-s sajátos nevelési igényű tanulóknál az ökoiskola keretein belül, Különleges Bánásmód, IV. évf. 2018/3 szám, pp. 103‒107. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2018.3.103
Bragg, R. (2016): Trellis Annual Conference 11th March 2016, Care Farming UK, delivered an animated and enlightening overview of therapeutic gardening, its place within green care and evidence of how it supports health and wellbeing.
Csatári B. – Bartos M. – Dulai S. – Farkas J. – Kripner V. – Kiss A. – Molnár M. (2004): MTA RKK Tanyai kaleidoszkóp
Csíkszentmihályi, M. (1997): Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN: 9789630588331
Csoba J. (2017): A kertkultúra és a háztartásgazdaság szerepe a vidéki szegények társadalmi integrációjában – 25 éves a Szociális Földprogram, Tér és Társadalom DOI: https://doi.org/10.17649/TET.31.3.2858
Dobbs, T.L. – Pretty, J.N. (2001): “The United Kingdom’s Experience with Agri-Environmental Stewardship Schemes: Lessons and Issues for the United States and Europe”, Brookings; Colchester (South Dakota State University; University of Essex). Related online version (cited on 23 May 2007): http://agecon.lib.umn.edu/cgi-bin/detailview.pl?paperid=2436.
García-Llorente, M. – Rubio-Olivar, R. – Gutierrez-Briceño , I. (2018): Farming for Life Quality and Sustainability: A Literature Review of Green Care Research Trends in Europe, DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph15061282
Harwood, R.R. (2003):“Sustainable Agriculture on a Populous Industrialized Landscape: Building Ecosystems’ Vitality and Productivity”, in Food Security and Environmental Quality in the Developing World, (Eds.) Lal, R., Hansen, D., Uphoff, N., Slack, S., Boca Raton, FL (Lewis Publishers/CRC Press).
Horváth Péter (2012): A multifunkcionális mezőgazdaság szerepének értelmezése regionális dimenziókban Horváth Péter Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet, Debrecen phorvath@agr.unideb.hu
Jongeneel, R.A. – Polman, N.B.P. – Slangen, L.H.G. (2005): “Why are farmers going multifunctional?”, XIth International Congress of the EAAE ‘The Future of Rural Europe in the Global Agri-Food System’, 24–27 August 2005, Copenhagen, Denmark, conference paper. Related online version (cited on 23 May 2007): http://de.scientificcommons.org/1164613
Kajner P., Jakubinyi L. (2015a): Szociális Farmok Magyarországon kézikönyv és fejlesztési javaslatok; ISBN: 978-963-12-3567-8
Kajner P., Jakubinyi L. (2015b): Szociális Farmok létrehozása Magyarországon, szakmapolitikai javaslat; Kiadó: Szimbiózis Alapítvány, Digitális verzió letöltve 2021. november 10-én szocialis farm.hu/files/SZ.F--Szakmapolitikai-Javaslat.pdf
Kaplan, S. (1995): The restorative benefits of nature: Toward an integrative framework; Journal of Environmental Psychology v.15, pp.169-182.
Kaplan, R. – Kaplan, S. (1989): The Experience of Nature: A Psychological Perspective. Cambridge University Press. ISBN: 978-0-521-34139-4.
Káposzta, J.; Illés, B.; Nagy, H. (2017): Examination of impact of economic policy on quality of life in regions of some european countries with global perspective. ENGINEERING FOR RURAL DEVELOPMENT 16:1 pp. 236-241., 7 p. (2017)
Káposzta, J; Nagy, H. (2015): Status report about the progess of the Visegrad Countries in relation to Europe 2020 targets. EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 22:1 pp. 81-99., 19 p. (2015) DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018
Kellert, S. – Wilson, E. (1995): The biophilia hypothesis. Washington DC: Island Press
Moyer, W. – Josling, T. (2002): Agricultural Policy Reform: Politics and Process in the EU and US in the 1990s, Global Environmental Governance, Aldershot; Burlington, VT (Ashgate).
Ulrich, R. (1983): Aesthetic and affective response to natural environment. 1. Altman & J.F.
Van Huylenbroeck, G. – Vandermeulen, V. – Mettepenningen, E. – Verspecht, A. (2007): Multifunctionality of Agriculture: A Review of Definitions, Evidence and Instruments Living Reviews in Landscape Research ISSN: 1863-7329 http://www.livingreviews.org/lrlr-2007-3
Wilson, E. (1984): Biophilia. Cambridge: MA: Harvard University Press
KSH Agrárcenzus (2022) https://www.ksh.hu/ac2020db/2022/index.html
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2022 Bazsik István
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
