A Kunhegyesi járás társadalmi sajátosságai

Autor/innen

  • Katalin Kárász Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola
  • József Lipcsei Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.72-85

Schlagwörter:

társadalmi felzárkózás, hátrányos helyzet, elvándorlás, szociális ellátás, gyermekszegénység

Abstract

A Kunhegyesi járás az Észak-Alföldi régió leghátrányosabb helyzetű járása. Jelen tanulmány célja a járás népesedési folyamatainak megértetése, amelyre a jövőben a járás településeinek társadalmi felzárkózás szempontú összehasonlító elemzése épül majd. A járás lakossága 2011 óta apad, az országos átlagokhoz képest a jövedelemszint és az adófizetők aránya alacsony, rosszabbak az egészségügyi mutatók és magasabb a korai halálozás aránya. Háromból két gyermek hátrányos helyzetű, miközben a fiatalok túlnyomó többsége végzettség megszerzése nélkül lemorzsolódik a középfokú oktatásból. A romák magas aránya önmagában nem magyarázhatja a romló gazdasági-társadalmi adatokat, meggyőződésünk, hogy a gazdasági teljesítménynek nincs etnikai specifikuma, oka inkább a társadalmi mobilitási lehetőségeknek az elmúlt két évtizedben bekövetkező jelentős beszűkülésében keresendő. Az ország számos más, magas roma lakosság-arányú járásához hasonlóan itt is jellemző a nem-roma népesség még nagyobb arányú elvándorlása, és a romák korábbi gyermekvállalási hajlandósága, magasabb fertilitása, melynek következtében e térségek elszlömösödnek, amivel a társadalmi mobilitási esélyek tovább szűkülnek. A felzárkóztató programoknak, gazdaságélénkítő beruházásoknak és a helyi roma képviselet aktív szerepvállalásának köszönhetően a járásban megindultak reménykeltő változások, például az iskolai végzettség és foglalkoztatottság növekedése, vagy a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése tekintetében. Kérdés, hogy az eddigi eredmények mennyire fenntarthatók, illetve vajon lehet-e számítani arra, hogy a térség idővel önfenntartó társadalmi felzárkózási pályára állhat-e. A kutatás jövőbeni irányai reményeink szerint árnyaltabb választ fognak tudni adni erre a kérdésre.

Autor/innen-Biografien

  • Katalin Kárász, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: karasz.kata@gmail.com

  • József Lipcsei, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: lipcseijozsef@citromail.hu

Literaturhinweise

Bukodi, E. – Paskov, M. – Nolan, B. (2017): Intergenerational Class Mobility in Europe: A New Account and an Old Story. INET Oxford Working Papers No. 03., Institute for New Economic Thinking at the Oxford Martin School

Domokos V. (2010): Szegény- és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböző közoktatási, egészségügyi, településfejlesztési adatforrások egybevetésével, Budapest: ECOTREND Bt.

Dövényi Z. (ed.)(2010): Cadastre of the small regions of Hungary. Budapest: Research Institute of Geography of the Hungarian Academy of Sciences.

Enyedi Gy. – Tamási P. (2001): Szegénység Magyarországon. INFO-Társadalomtudomány 54. pp. 3-6.

Gonda V. J. - Péli L. - Nagyné M. M. (2020): Generációváltás problematikája a tanyasi életformában – fiatalok az élet peremén (a)vagy az ,,elveszett paradicsomban”. Studia Mundi - Economica 7. (4) pp. 47-59. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.01.26-36

Harcsa I. (2018): Vita, hozzászólás: Módszertani tanulságok a társadalmi percepciók mérése kapcsán. Reflexiók Huszár Ákos és Záhonyi Márta, „A szubjektív mobilitás változása Magyarországon” című írásához. Demográfia 61. (1) pp. 91-98. DOI: https://doi.org/10.21543/Dem.61.1.4

Havasi É. (2001): A szegénység fogalma és mérhetősége. INFO-Társadalomtudomány 54. pp. 7-16.

Huszár Á. – Záhonyi M. (2018): A szubjektív mobilitás változása Magyarországon. Demográfia 61. (1) pp. 5-27. DOI: https://doi.org/10.21543/Dem.61.1.1

Idetartozunk Egyesület (2019): A kezdetek: 2011. Az identitáspolitika. https://idetartozunk.org/kik-vagyunk/

Jedynak W. – Káposzta J. – Kinal J. (Szerk.) (2017): Changes as a social process. Rzeszów: University of Rzeszów

Kiss D. – Lantos Sz. – Marozsán Cs. – Németh N. (2013): Jelenlét – A roma integrációt szolgáló fejlesztések megalapozása, szociális munka kirekesztett közösségekben, szegregátumokban. Budapest: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

KSH (2012): A gyermekvállalás társadalmi-gazdasági hátterének területi jellemzői. Budapest: KSH

KSH (2017): Jász-Nagykun-Szolnok megyei évkönyv, 2017. Budapest: KSH

KSH (2010): A születéskor várható élettartam területi különbségei. Statisztikai Tükör IV. (115) https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/varhatoelet10.pdf (Letöltve: 2021.02.07.)

Molnár M. – Bogárdi T. (2016): Investigating provincial Hungary: Social Recovery or Recession? pp. 93-104. In: Jedynak, W. - Kinal, J. (Eds.) Society – Modernity – Change: Selected issues from Central Europe. Krakow: University of Rzeszów

Pénzes J. – Tátrai P. – Pásztor I. (2018): A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika 58. (1) pp. 3-26. DOI: https://doi.org/10.15196/TS580101

Matkovich I. (2011): Népszámlálási kampány romákkal – Fontosabb az eredménynél. Magyar Narancs 42. (10.20.) https://magyarnarancs.hu/belpol/nepszamlalasi_kampany_romakkal_-_fontosabb_az_eredmenynel-77142

MFF (2020): Megyei Felzárkózási Fórum jegyzőkönyvek – informális anyag. Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

NEKIR (2019): Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszer. Budapest: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Ritter K. (2008): A helyi fejlesztés esélyei – agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Területi Statisztika 48. (5) pp. 554-572.

Ritter K. (2014): Possibilities of local economic development (LED) in lagging rural areas. Acta Carolus Robertus 4. (1) pp. 101-108.

Ritter K. (2017): Vidékgazdasági tanulmányok. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó

Ritter, K. (2018): Special features and problems of rural society in Hungary. Studia Mundi – Economica (1) pp. 98-112. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.98-112

Jogszabályok:

/2015. (IX. 22.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet A kedvezményezett járások besorolásáról

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 45/(3) 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség

évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Veröffentlicht

2021-09-28

Ähnliche Artikel

1-10 von 63

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.