Nature-based development potential of Cserhát
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.5-19Schlagwörter:
Cserhát mountain, interviews, nature, tourism, infrastructure developmentAbstract
The Cserhát is rich in natural values, on which its development could build upon. In this article, we assess the natural values perceived by the local stakeholders in the Cserhát and the potential for development based on these values. We conducted semi-structured interviews with mayors as well as with tourism, nature conservation and forestry professionals of the Cserhát, which were analysed using qualitative content analysis. The interviewees mentioned natural values in general (e.g. habitat, special flora and fauna) and other nature-related values (e.g. Rónyai lookout, Pogány fortress). Our results are grouped into two main categories, natural and infrastructure-based developments. We further divided these two main categories into two parts. By natural values development we mean interventions that aim to improve the landscape. Interviewees mentioned the need for controlling big game and the rehabilitation of scarred landscape. Tourism development ideas related to natural values included the construction and improvement of various paths (hiking, cycling, horse riding, greenways). According to the local experts, infrastructure development is essential for the area. Emerged economic development ideas based on natural values would provide livelihood for families (e.g. small businesses or farms). Our fourth part is other economic and infrastructure development, because the majority of the settlements in the Cserhát are facing social and economic problems. In this theme the interviewees mentioned e.g. building nursery, improving accommodation, establishing a processing plant and refrigerated warehouse. For the development of the region, we propose targeted, complex development that builds on the natural values and also responds to social and economic needs.
Literaturhinweise
Benkhard, B. – Előd, R. – Mártonné, E. K. (2018): Restrictions or possibilities?: Visitor management in the Börzsöny landscape unit of Danube-Ipoly National Park (Hungary). Turizam, 22(3), 84–94. https://doi.org/10.5937/turizam22-18798
Ciesielski, M., Stereńczak, K. (2018): What do we expect from forests? The European view of public demands, Journal of Environmental Management, 209, 139–151. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2017.12.032
Csorba, P. (2021): Magyarország kistájai. Debrecen: Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány. https://real.mtak.hu/121126/1/Csorba%20P.%20Magyaro%20kistajai%20MTA.pdf
Dövényi, Z. (2010)(szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
Ferencz-Havel, A. – Saláta, D. – Orosz, Gy. – Halász, G. – Tormáné Kovács, E. (2024): Comparison of Nature Tourism in Two Hungarian Forest-Dominated Areas—Results of Visitor Surveys. Forests 15 (11), 1856. https://doi.org/ 10.3390/f15111856
Führer, E. – Kovácsevics, P. (2017): 24. Cserhát-vidék erdészeti táj. In: Magyarország erdészeti tájai 2. Északi-középhegység erdészeti tájcsoport. Budapest, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), pp. 437–98. https://drive.google.com/drive/folders/1UpaS-WnTEYLvwrRbF4K57hGBsVo21u3O
Harmos, K. – Csordás, Á. – Ferenczy, K. – Forstner, A. – Ispán, D. – Ispánné Péter, É. – Jávor, K. – Pongrácz, Á. – Szandai, J. – Pekár, I. – Tardy, J. (2009): A Cserhát natúrpark szakmai koncepciója. Cserhát natúrpark honlapja. https://cserhatnaturpark.hu/wp-content/uploads/2015/01/Szakmai-Koncepc.09..pdf
Havel, A. – Saláta, D. – Halász, G. – Orosz, Gy. – Tormáné Kovács, E. (2022). A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 28, 48–73. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2022.28.48
Havel, A. – Saláta, D. – Halász, G. – Orosz, Gy. – Tormáné Kovács, E. (2023): A Börzsöny természeti értékeinek és fejlesztési lehetőségeinek összefüggései. Tájökológiai Lapok 21(2), 75–100. https://doi.org/10.56617/tl.4956
Kondor A. C. – Leidinger D. – Lingauer J. – Sifter L. – Kovács K. – Schmidt M. (2011) „Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia. Cserhát natúrpark honlapja. https://cserhatnaturpark.hu/wp-content/uploads/2015/01/%C3%89l%C5%91-Cserh%C3%A1t-strat%C3%A9gia_20110606.pdf
Kukely, G. – Rácz, A. – Bárdi, Á. – Fehér, B. – Varga, G. – Dobozi, E. – Zábrádi, Z. (2021): Börzsöny-Dunakanyar térségi aktív turisztikai stratégia. AMFK honlapja. 122 p. https://aofk.hu/wp-content/uploads/2021/10/borzsony-dunakanyar-tats-cselekvesi.pdf
Newing, H. – Eagle, C. M. – Puri, R. K. – Watson, C. W. (2011): Conducting Research in Conservation. Social Science Methods and Practice; Routledge: Abingdon, UK, 376 p.
Orosz, Gy. – Barczi, A. (2019): Természeti adottságok szerepe a területfejlesztésben a komplex programmal fejlesztendő magyarországi járások esetében. Tájökológiai Lapok, 17(2), 209–218. https://doi.org/10.56617/tl.3518
Paletto, A., Guerrini, S., De Meo, I. (2017): Exploring visitors’ perceptions of silvicultural treatments to increase the destination attractiveness of peri-urban forests: A case study in Tuscany Region (Italy). Urban Forestry & Urban Greening 27, 314–323. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2017.06.020
Patton, M. Q. (2002): Qualitative research & evaluation methods. London: Sage Publications, 832 p.
Pentz, M. (2023): A vidéki örökségi értékek innovatív turisztikai hasznosítási lehetősége a tematikus utak segítségével. Területfejlesztés és Innováció 16(1), 23–33. https://doi.org/10.15170/terinno.2023.16.01.03
Piskóti, I. – Dankó, L. – Nagy, K. – Szakál, Z. – Molnár, L. (2015): Identitás és márka-modellek alkalmazása hátrányos helyzetű kistérségekben. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek 12(2), 33–48. https://www.strategiaifuzetek.hu/files/324/33_2015-2strat_fuzetek_2015_2.pdf
Rovira, M. – Garay, L. – Górriz-Mifsud, E. – Bonet, J.-A. (2022): Territorial Marketing Based on Non-Wood Forest Products (NWFPs) to Enhance Sustainable Tourism in Rural Areas: A Literature Review. Forests 13(8), 1231. https://doi.org/10.3390/f13081231
Skłodowski, J., Gołos, P., Skłodowski, M., Ożga, W. (2013): The preferences of visitors to selected forest areas for tourism and recreational purposes. Forest Research Papers 74, 293–305. https://doi.org/10.2478/frp-2013-0028
Szőllősi, L. – Szűcs, I. – Molnár, S. – Ladányi, K. (2014): A helyi kézműves termék-előállítás és -forgalmazás során felmerülő együttműködés lehetőségei egyes kiemelt turisztikai vonzerővel rendelkező erdélyi településeken. Journal of Central European Green Innovation. 2(3), 111–134. https://karolyrobertcampus.uni-mate.hu/documents/56094/0/jcegi_23.pdf/c5d1eb4f-a431-dcf2-75d0-00d872544e2a?t=1635237627695
Without author (2020): Nógrád megye területfejlesztési koncepciója 2021–2027. Helyzetfeltárás. Nógrád Vármegye Önkormányzata. https://www.nograd.hu/files/terfejl/koncepcio/TFK-2021-27-helyzetfeltaras.pdf
Online references
Cserhát Natúrpark, https://cserhatnaturpark.hu/
Natura 2000 Viewer, https://natura2000.eea.europa.eu/
Old Village of Hollókő and its Surroundings – UNESCO World Heritage Centre, https://whc.unesco.org/en/list/401
Qcamap.org, https://www.qcamap.org/ui/en/home
Referenced laws
Act LIII of 1996 on nature conservation (https://njt.hu/jogszabaly/1996-53-00-00)
Governmental Decree 275/2004. on Sites of European Community Importance (X.8.) (https://njt.hu/jogszabaly/2004-275-20-22)
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Alexandra Ferencz-Havel, Dénes Saláta, György Orosz, Eszter Tormáné Kovács
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
