Baktériumtrágyával kezelt napraforgó élettani sajátosságainak vizsgálata

Szerzők

  • Tury Rita Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani Tanszék
  • Tóth Szilárd Zsolt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Agronómia Tanszék
  • Kaprinyák Tünde Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma
  • Lehoczky Éva Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezeti Fenntarthatóság Tanszék
  • Bélteki Ildikó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Agronómia Tanszék
  • Láposi Réka Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Agronómia Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.7334

Kulcsszavak:

növény kondícionáló, napraforgó, in vivo mérések, SPAD-érték, vegetációs indexek

Absztrakt

A Kompolton elhelyezkedő kísérleti területen, 2019-ben nagytáblás kísérletben vizsgáltuk a Mikro-Vital hatását napraforgó kultúrában, 2 dózis (1 l/ha és 2 l/ha) alkalmazásával. A csernozjom barna erdőtalajra vetéskor juttattuk ki a készítményeket. Július elején, a virágzás előtt in vivo terepi műszerekkel (hordozható spektroradiométer és SPAD) mértük a levelek relatív klorofill tartalmát és határoztuk meg azokat a spektrális vegetációs indexeket, melyekből a fotoszintetikus folyamatokon túl következtetni tudunk a növények stressztűrésére és a levelek nitrogén- illetve víztartalmára. Ezek a paraméterek befolyásolják a legjelentősebb mértékben a termőképességet. Betakarításkor mértük a termésátlagot is. A vizsgált évben az időjárási viszonyok nem voltak ideálisak a napraforgó fejlődéséhez. A tavaszi minimális csapadék következtében a vetés után az állomány gyengén fejlődött. Virágzáskor is vízhiány lépett fel, így minden parcellánál csak közepes termésátlagot mértünk, ami a Heves megyei, az Észak-magyarországi és az országos átlaghoz képest is alacsonyabb volt. A klorofillra utaló vegetációs indexek, a fotokémiai aktivitás (PRI), a levélvíztartalom (PWI) is jelezték a baktériumtrágya kezelés szignifikáns pozitív hatását. A kontroll esetében pedig a stresszérzékenység (SIPI) és a védő pigmentek (CRI, ARI) mennyisége volt magasabb. Vizsgálataink alapján az 1 l/ha-os kezelés tekinthető optimálisnak.

Információk a szerzőről

  • Tury Rita, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani Tanszék

Hivatkozások

GABRIEL J.L. – ZARCO-TEJADA P.J. – LOPEZ-HERRERA P.J. – PEREZ-MARTÍN E. – ALONSO-AYUSO M. – QUEMADA M. (2017): Airborne and ground level sensors for monitoring nitrogen status in a maize crop. Biosystem Engineering 160: 124–133. https://doi.org/10.1016/j.biosystemseng.2017.06.003

GAMON J.A. – SERRANO L. – SURFUS J.S. (1997): The photochemical reflectance index: an optical indicator of photosynthetic radiation use efficiency across species, functional types, and nutrient levels. Oecologia 112., 492–499. http://dx.doi.org/10.1007/s004420050337

GITELSON A.A. – MERZLYAK M.N. (2004): Non-destructive Assessment of Chlorophyll Carotenoid and Anthocyanin Content in Higher Plant Leaves: Principles and Algorithms. Papers in Natural Resources. 263. http://digitalcommons.unl.edu/natrespapers/263

GRACIA-ROMERO A. – KEFAUVER S.C. – VERGARA-DÍAZ O. – ZAMAN-ALLAH M.A. – PRASANNA B.M. – CAIRNS J.E. – ARAUS J.L. (2017): Comparative Performance of Ground vs. Aerially Assessed RGB and Multispectral Indices for Early-Growth Evaluation of Maize Performance under Phosphorus Fertilization. Front. Plant Sci. 8, 2004. https://doi.org/10.3389/fpls.2017.02004

HUETE A. – DIDAN K. – MIURA T. (2002): Overview of the radiometric and biophysical performance of the MODIS vegetation indices. Remote Sensing of Environment. 1–2, September 2002, 195–213.

HOLLÓ S. – PETHES J. – AMBRUS A. (2009): A tartós szerves és műtrágyázás hatása a talaj könnyen oldható foszfortartalmára Kompolton, csernozjom barna erdőtalajon/. Effects of permanent use of organic and mineral fertilizers on easily soluble P content of Chernozem brown forest soil in Kompolt. (In Hungarian) Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. Jubileumi tudományos konferencia. Martonvásár, 2009. október 15., 227–234.

HUANG J. – WANG X. – LI X. – TIAN H. – PAN Z. (2013): Remotely Sensed Rice Yield Prediction Using Multi-Temporal NDVI Data Derived from NOAA's-AVHRR. Plos One, 8(8). https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070816

KANDEL B. P. (2020): Spad value varies with age and leaf of maize plant and its relationship with grain yiald. BMC Research Notes 13, Article number: 475 (2020). https://bmcresnotes.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13104-020-05324-7

KAPRINYÁK T. – LÁPOSI R. – BEKŐ L. – TÓTH S. (2018): Effects of combined nutrient supply treatments on some physiological parameters of autumn wheat. Acta Agraria Debreceniensis, (150), 241–251. https://doi.org/10.34101/actaagrar/150/1720

LÁPOSI R. – BEKŐ L. – KAPRINYÁK T. – MOLJÁK S. – TÓTH SZ. ZS. (2020): Evaluation of soil bacteria treatments on some physiological parameters of crops by spectral vegetation indices. Ecocycles, 6(1), 134–145. https://doi.org/10.19040/ecocycles.v6i1.167

PEÑUELAS J. – BARET F. – FILELLA I. (1995): Semi-empirical indices to assess carotenoids/chlorophyll a ratio from leaf spectral reflectance. Photosynthetica 31(2), 221–230. https://www.researchgate.net/publication/229084513

PEPÓ P (2019): Integrált növénytermesztés 2. Alapnövények. Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó. Pages 151–178.

ROUJEAN J-L. – BREON, F-M. (1995): Estimating PAR Absorbed by Vegetation from Bi-Directional Reflectance Measurements. Remote Sensing of Environment, 51, 375–384. http://dx.doi.org/10.1016/0034-4257(94)00114-3

TÓTH N. (2011): Effects of environmental factors on brewing characteristics of malting barley and malt (In Hungarian). PhD Thesis, Szent Istvan Egyetem. Godollo https://szie.hu/file/tti/archivum/Toth_Nikolett_ertekezes.pdf

TURY R. – TÓTH Sz. – LEHOCZKY É. – LÁPOSI R (2023): Investigation of the Physiological Effects of Plant Conditioners in Field Experiments of Winter Wheat. JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION 11(1), 3–14., 12 p.

Vogelmann J. – Mass D. (1993): Spectral reflextance measurments in the genus Sphagnum. Remote Sensing of Environment. Volume 45, Issue 3, September 1993, Pages 273–279.

ZARCO-TEJADA P.J. – USTIN S.L. – WHITTING M.L. (2005): Temporal and Spatial Relationships between Within-Field Yield Variability in Cotton and High-Spatial Hyperspectral Remote Sensing Imagery. Agronomy Journal, 97(3), 641–653. https://doi.org/10.2134/agronj2003.0257

http 1: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fobbnoveny/2019/index.html

Letöltés dátuma: 2025. október

http2:https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fobbnoveny/2019/index.html#haznkakukoricasnapraforgtermesztsbenjrlenazuniban Letöltés dátuma: 2025. október

http 3: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn018b.html

Letöltés dátuma: 2025. október

http 4: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC243341/ Letöltés dátuma: 2025. október

Website 5: https://www.sciencedirect.com/topics/agricultural-and-biological-sciences/azospirillum-brasilense Letöltés dátuma: 2025. október

http 6: https://www.researchgate.net/publication/320966369_Azospirillum_brasilense_a_Beneficial_Soil_Bacterium_Isolation_and_Cultivation_Azospirillum_brasilense_Isolation_and_Cultivation Letöltés dátuma: 2025. október

http 7: https://mikro-vital.hu/wp-content/uploads/2025/06/MikroVital-prospektus-B5_fekvo_20oldal_HUN_oldalankent.pdf Letöltés dátuma: 2025. október

http 8: https://www.sciencedirect.com/topics/agricultural-and-biological-sciences/azospirillum-brasilense Letöltés dátuma: 2025. október

http 9: https://mikro-vital.hu/wp-content/uploads/2025/06/MikroVital-prospektus-B5_fekvo_20oldal_HUN_oldalankent.pdf Letöltés dátuma: 2025. október

http 10: https://bactotech.co.uk/azotobacter-vinelandii/ Letöltés dátuma: 2025. október

http 11: https://www.sciencedirect.com/topics/biochemistry-genetics-and-molecular-biology/azotobacter-vinelandii Letöltés dátuma: 2025. október

http 12: https://api.lidea-seeds.hu/uploads/2024/11/napraforgo_es_emeric_ho_clp_2024.pdf Letöltés dátuma: 2025. október

http 13: https://agraragazat.hu/hir/lg-clearfield-plus-napraforgo-hibridek-a-genetikai-plusz/ Letöltés dátuma: 2025. október

http 14: https://www.yara.hu/tapanyagellatas/napraforgo/napraforgo-eghajlatigenye/ Letöltés dátuma: 2025. október

http 15: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2727 Letöltés dátuma: 2025. október

http 16: https://webshop.mikro-vital.hu/termekek/mikro-vital/ Letöltés dátuma: 2025. október

Letöltések

Megjelent

2025-12-02

Folyóirat szám

Rovat

Cikk szövege

Hogyan kell idézni

Tury, R., Tóth, S. Z., Kaprinyák, T., Lehoczky, Éva, Bélteki, I., & Láposi, R. (2025). Baktériumtrágyával kezelt napraforgó élettani sajátosságainak vizsgálata. Journal of Central European Green Innovation, 13(2), 33–44. https://doi.org/10.33038/jcegi.7334