Padlás porok szerepe a városi háttérszennyezettség mérésében: szerves szennyezők vizsgálata Szegeden
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3565Kulcsszavak:
növényvédő szerek, padlás por, szél erózió, DDT, SzegedAbsztrakt
Padláspor mintákat gyűjtöttünk Szeged városában 2020 és 2021 folyamán. Összesen 6 mintavételi pontot jelöltünk ki, a kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy közelükben található-e mezőgazdasági terület. A pontok elszórtan helyezkedtek el a város területén: belváros (kontroll pont), Újszeged, valamint külvárosi területek. A begyűjtött porminták analitikai vizsgálatát a miskolci NAH által akkreditált Green-Park 2000 Kft Környezet-analitikai Labor végezte el, 189 szerves növényvédő szerre GC/MS műszerrel. A mért koncentráció értékeket összevetettük a hatályos jogszabályokban szereplő határértékekkel.
Eredményeinkben a legtöbb növényvédő szer koncentrációja a kimutathatósági határ (LOQ) alatt volt. A „B” szennyezettségi határértéket csak a perzisztens, régmúltban alkalmazott peszticidek koncentrációja haladta meg (p,p-DDT, metoxiklór, tetradifon).
Eredményeinkből egyértelműen kirajzolódik a mezőgazdasági területek közelségének hatása a növényvédőszer-maradvány koncentrációk alakulásában: a peszticidek koncentráció értékei a belvárosban alacsonyak, a város pereme felé nőnek. Ugyan a legtöbb peszticid, mely szennyezettségi határértéken felüli koncentráció mutatott már betiltott, hosszú felezési idejüknek köszönhetően viszont mindmáig kimutathatók.
Összességében elmondható, hogy a háborítatlan padlásterek a légköri por „archívumaként” szolgálhatnak, valamint egyszerű, gyors és olcsó mintavételezést tesznek lehetővé.
A tetőtéri por vizsgálata alkalmas arra, hogy felmérjük a lakosság szennyezőanyagoknak való kitettségét, figyelemmel kísérjük, térképezzük a levegőben lévő szennyezőanyagok térbeli eloszlását és akár potenciális forrásterületeket is meghatározzunk.
Hivatkozások
ARYA, N. (2005): Pesticides and Human Health. Can J Public Health 96.2. pp.89–92. DOI: https://doi.org/10.1007/BF03403667
BALABANOVA, B. – STAFILOV, T. – ŠAJN, R. – BAČEVA, K. (2011) Distribution of Chemical Elements in Attic Dust as Reflection of Their Geogenic and Anthropogenic Sources in the Vicinity of the Copper Mine and Flotation Plant. Archives of Environmental Contamination and Toxicology 61 pp. 173–184. DOI: https://doi.org/10.1007/s00244-010-9603-5
BUENO, M. R. – CUNHA, J. P. A. R. – SANTANA, D. G. (2017): Assessment of spray drift from pesticide applications in soybean crops. Biosyst. Eng., 154. pp. 35–45. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biosystemseng.2016.10.017
CIZDZIEL, J. V. – HODGE, V. F. – FALLER, S. H. (1998): Plutonium anomalies in attic dust and soils at locations surrounding the Nevada Test site. Chemosphere, 37. 6. pp. 1157–1168. DOI: https://doi.org/10.1016/S0045-6535(98)00107-6
CIZDZIEL, J. V. – HODGE, V. F. (2000): Attics as archives for house infiltrating pollutants: trace elements and pesticides in attic dust and soil from southern Nevada and Utah. Microchem. J., 64. pp. 85–92. DOI: https://doi.org/10.1016/S0026-265X(99)00018-1
CSÁNYI, K. – FARSANG, A. – MÁRTONNÉ SZALAY, E. (2017): Ülepedő porok nehézfémtartalmának és mágneses szuszceptibilitásának vizsgálata hársfa levelek segítségével Szegeden. In: BLANKA, V – LADÁNYI, ZS (szerk.) Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században: a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet. pp. 78–88.
CSORBA, P. – BLANKA, V. – VASS, R. – NAGY, R. – MEZŐSI, G. – MEYER, B. (2012): Hazai tájak működésének veszélyeztetettsége új klímaváltozási előrejelzés alapján. Földrajzi Közlemények 2012. 136. 3. 237–253. https://www.foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2012_136_evf_3_szam.pdf
DAVIS, J. J. – GULSON, B. L. (2005): Ceiling (attic) dust: A “museum” of contamination and potential hazard. Environmental Research 99. 2. pp. 177–194. DOI: https://doi.org/10.1016/j.envres.2004.10.011
DEMETER, E. – MEDINÁNÉ LÁZÁR, V. (2020): Statisztikai jelentések. Növényvédő szerek értékesítése, 2019. XIX. évfolyam 1. szám, NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. 14 p.
FARSANG, A. (2016): A víz-és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében, MTA Doktori Értekezés, Szeged.
FARSANG, A. – CSÁNYI, K. (2020): A mezőgazdasági eredetű porok off site hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében. – In: FARSANG, A. – LADÁNYI, ZS. – MUCSI, L.(szerk.): Klímaváltozás okozta kihívások - Globálistól lokálisig. SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged. pp. 179–189. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/19553
GIANNAKIS, E. – KUSHTA, J. – GIANNADAKI, D. – GEORGIOU, K.G. – BRUGGEMAN, A. – LELIEVELD, J. (2019): Exploring the economy-wide effects of agriculture on air quality and health: Evidence from Europe. – Science of the Total Environment 663, pp. 889–900. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.01.410
HOU, Q. – AN, X. – TAO, Y. – SUN, Z. (2016): Assessment of resident’s exposure level and health economic costs of PM10 in Beijing from 2008 to 2012. Science of the Total Environment 563–564:557–565. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2016.03.215
KISS, C. (2022): Ülepedő porok vizsgálata Szegeden padláspor minták alapján. Diplomadolgozat. SZTE TTIK, Szeged, 62 p
KSH (2019): Növényvédőszer-felhasználás, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/novenyvedoszer/2019/index.html
MUCSI, L. (1996): A városökológia elmélete és alkalmazási lehetőségei Szeged példáján. – Doktori értekezés, József Attila Tudományegyetem, Szeged. pp. 29–39.
POLGÁR, A – JAGODICS, N. – HORVÁTH, A. – ELEKNÉ FODOR, V. (2020): Szántóföldi növénytermesztés környezeti hatásai. – In: FACSKÓ, F.– KIRÁLY, G. (szerk.): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tudományos közlemények. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/2046
PYE, K. (1987): Aeolian Dust and Dust Deposits. Academic Press, London, 334 p.
STEFANOVITS, P. (1992): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
SZABÓ, L. (1996): A növénytermesztés környezeti vonatkozásai In: Thyll Sz. (szerk.) Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp 225–255.
SZEGI, T. – MICHÉLI, E. – GÁL, A. – TOMBÁCZ, E. (2004): Művelt mezőségi talajok szerkezeti stabilitásának jellemzése a reológia módszerével. – Agrokémia és Talajtan 53. 3-4. pp. 239–250. DOI: https://doi.org/10.1556/Agrokem.53.2004.3-4.2
TÓTH, J.A. – LAJTHA, K. – KOTROCZÓ, ZS. – KRAKOMPERGER, ZS. – CALDWEL, B. – BOWDEN, R. – PAPP, M. (2009): A klímaváltozás hatása az elhalt szerves anyag lebontási folyamataira. „Klíma-21” Füzetek. 56. szám, 57–66.
TOY, T.J. – FOSTER, G.R. – RENARD, K.G. (2002): Soil erosion: Processes, Prediction, Measurement and Control. – John Wiley and Sons, New York, 338 p.
TSERENDORJ, D. – SZABÓ, K. ZS. – VÖLGYESI, P. – NGUYEN, T. C. – HATVANI, I. G. – JÁNOSI, I. M. – ABBASZADE, G. – SALAZAR-YANEZ, N. – SZABÓ, CS. (2022): Activity concentration of 137Cs in undisturbed attic dust collected from Salgótarján and Ózd (northern Hungary). Journal of environmental radioactivity, Vol 251–252, 106950. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2022.106950
UNGER, J. (1997): Városklimatológia – Szeged városklímája. Acta Climatologica Univ Szegediensis 31B (Urban climate special issue), 69 p. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/16848
UNGER J. – SÜMEGHY Z. (2002): Környezeti klimatológia. Kisléptékű éghajlatok, városklíma. JATEPress, Szeged. pp. 167–198.
VAN PELT, R.S. – ZOBECK, T.M. – GILL, T.H. (2002): Sediment deposition in an attic near a region of dust provenance: Implications for historic regional dust dispersion and deposition patterns[abstract]. International Conference on Aeolian Research. July 22–25, 2002. Lubbock, Texas. pp. 347–351.
VÁRALLYAY, GY. (2005): Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan 54. 5–24. DOI: https://doi.org/10.1556/agrokem.54.2005.1-2.2
VÖLGYESI, P. – JORDÁN, GY. – ZACHÁRY, D. – SZABÓ, CS. – BARTHA, A.– MATSCHULLAT, J. (2014): Attic dust reflects long-term airborne contamination of an industrial area: A case study from Ajka, Hungary. – Applied Geochemistry, 46. pp. 19–29. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apgeochem.2014.03.010
ZIVAN, O. – SEGAL-ROSENHEIMER, M. – DUBOWSKI, Y. (2016): Airborne organophosphate pesticides drift in Mediterranean climate: the importance of secondary drift. Atmospheric Environment, 127. pp. 155–162. DOI: https://doi.org/10.1016/j.atmosenv.2015.12.003
Jogszabályi hivatkozások:
/2009. (IV.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv
/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400089.fvm
Acetoklór: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32011R1372&from=en
Lindán: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000D0801&from=EN
Trifluralin: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2007:255:FULL&from=HU
HCH: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004R0850&from=EN
Tetradifon; metoxiklór; cikloát; prometryn: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32002R2076&from=EN
Atrazin: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004D0248&from=EN
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
