Városi csapadékvízgyűjtő tározó méretének vizsgálata az 1901-2020 időszak napi meteorológiai adatai alapján
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3553Kulcsszavak:
csapadéktározás, klímaváltozás, meteorológia, csapadékvíz hasznosítás, szcenárióAbsztrakt
A tanulmány az épületek tetővizeinek gyűjtésére szolgáló csapadékvíz tározók vizsgálatát mutatja be, egy a magyarországi viszonyok között jellemző tetőmérettel és egy lehetséges vízhasználattal. A vizsgálat egy egyszerű, napi csapadék és hőmérséklet adatokon alapuló modell alapján történt. A modell, minthogy 120 év adatain alapul, alkalmas arra, hogy az időközben lezajlott ingadozások és a bekövetkezett emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás hatásait bemutassa. Emellett vizsgálható az egyes járatos névleges térfogatú tározók néhány jellemzője is. A tanulmányban az éves és a fagymentes időszakra kiterjesztett csapadékgyűjtés eredményeit mutattuk be. Vizsgálat tárgyát képezte egy extrém nagy tározó alkalmazása is, amely során az öntözött terület változtatása volt elemezhető. A vizsgálatok egyik megállapítása az, hogy a tározás optimális mérettartományának felső határa a felvett bemeneti és kimenti paraméterek mellett, az adott napi meteorológiai adatok figyelembevételével a 20 m3 környezetében helyezkedik el. A tározó kihasználtsága efelett lényegében alig értelmezhető és az optimális térfogat valahol e szint alatt található. Vizsgáltuk azt is, hogy az egyes paraméterek aránya miként változott az elmúlt évszázadban. A tanulmány megállapítása az, hogy az öntözési célú vízvisszatartás mindenképp pozitív hatású. A nagyobb tározó kialakítása általában jobb mutatókat eredményez, de felvethető, hogy egy háztartás esetében a beruházási költségek megtérülése miképp alakul, ez további vizsgálatok tárgya kell legyen.
Hivatkozások
BASHAR M. Z. – KARIM, R – IMTEAZ M. A. (2018): Reliability and economic analysis of urban rainwater harvesting: A comparative study within six major cities of Bangladesh Resources, Conservation and Recycling Volume 133, June 2018, Pages 146–154 https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2018.01.025
BERÉNYI BERÉNYI A. – PONGRÁCZ R. – BARTHOLY J. (2021): Csapadékszélsőségek változása Európa déli alföldi régióiban az 1951–2019 időszakban. Modern Geográfia, Vol. 16, Issue 4, 2021: 85–101 DOI: https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.04.05
CAMPISANO A. – BUTLER D. – WARD S. – BURNS M.J. – FRIEDLER E. – DEBUSK K. - FISHER-JEFFES L.N. – GHISI E. – RAHMAN A. – FURUMAI H. – HAN M. (2017): Urban rainwater harvesting systems: Research, implementation and future perspectives. Water Research Volume 115, 15 May 2017, Pages 195–209. https://doi.org/10.1016/j.watres.2017.02.056
EEKHOUT, J. P. C. – HUNINK, J. E. – TERINK, W. – DE VENTE, J. (2018): Why increased extreme precipitation under climate change negatively affects water security, Hydrol. Earth Syst. Sci., 22, 5935–5946. DOI: https://doi.org/10.5194/hess-22-5935-2018
LAKATOS M. – BIHARI Z. – SZENTIMREY T. (2014): A klímaváltozás magyarországi jelei. LÉGKÖR 59. évfolyam (2014) 158–163 pp
MOHAMMED, S. – ALSAFADI, K. – DAHER, H. – GOMBOS, B. – MAHMOOD, S. – HARSÁNYI, E. (2020): Precipitation pattern changes and response of vegetation to drought variability in the eastern Hungary. Bulletin of the National Research Centre, 44(1), 1–10. https://doi.org/10.1016/j.compag.2022.106925
OMSZ (2022): https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/csapadek_szelsosegek/ , letöltve 2022.09.30.
SZALAI J. (2011): Talajvízszint-változások az Alföldön. In: A környezeti változások és az Alföld 7. pp. 97–110. (2011) ISBN: 978-963 85437 8 3
WOLFF M.A. – ISAKSEN K. – PETERSEN-ØVERLEIR A. – ØDEMARK K. – REITAN T. – BRÆKKAN R. (2015): Derivation of a new continuous adjustment function for correcting wind-induced loss of solid precipitation: results of a Norwegian field study. Hydrol. Earth Syst. Sci., 19, 951–967. DOI: https://doi.org/10.5194/hessd-11-10043-2014
KOCHENDORFER J. – RASMUSSEN R. – WOLFF M. – BAKER B. – HALL M.E. – MEYERS T. – LANDOLT S. – JACHCIK A. – ISAKSEN K. – BRÆKKAN R. – LEEPER R. (2017): The quantification and correction of wind-induced precipitation measurement errors. Hydrol. Earth Syst. Sci., 21, 1973–1989, 2017, DOI: https://doi.org/10.5194/hess-21-1973-2017
KOCHENDORFER J. – NITU R. – WOLFF M. – MEKIS E. – RASMUSSEN R. – BAKER B. – EARLE M.E. – REVERDIN A. – KAI W. – SMITH C.D. – YANG D. – ROULET Y-A. – BUISAN S. – LAINE T. – LEE G. – ACEITUNO J.L.C. – ALASTRUÉ J. – ISAKSEN K. – MEYERS T. – BRÆKKAN R. – LANDOLT S. – JACHCIK A. – POIKONEN A. (2017): Analysis of single-Alter-shielded and unshilded measurements of mixed and solid precipitation from WMO-SPICE. Hydrol. Earth Syst. Sci., 21, 3525–3542. DOI: https://doi.org/10.5194/hess-21-3525-2017
VELASCO-MUÑOZ, JUAN F. – AZNAR-SÁNCHEZ, JOSÉ A. – BATLLES-DELAFUENTE, ANA – FIDELIBUS, MARIA DOLORES (2019): Rainwater Harvesting for Agricultural Irrigation: An Analysis of Global Research. Water 2019, 11(7), 1320; DOI: https://doi.org/10.3390/w11071320
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
