A területhasználat racionalizálásának hatása Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségére

Szerzők

  • Körösparti János Tamás Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Kajári Balázs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Kerezsi György Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Túri Norbert Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Pásztor László Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet
  • Bozán Csaba Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3552

Kulcsszavak:

belvíz, veszélyeztetettség, területhasználat, véletlen erdő, szkenárió

Absztrakt

A belvíz-veszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami megadja, hogy adott területen mekkora valószínűséggel következik be a belvízi elöntés. Jelen cikkünkben a területhasználat váltás, a földhasználat racionalizálásának hatásait jelenítjük meg a belvíz-veszélyeztetettség mértékére. A kedvezőtlen vízgazdálkodású területek művelésének felfüggesztésének, a területhasználat megváltoztatásának (pl. erdősítés, lefolyástalan területek tározóvá alakítása, zöldítés stb.) hatását trendvizsgálatok alapján határozzuk meg, felhasználva a CORINE és a NÖSZTÉP adatbázist. A belvíz-veszélyeztetettségi térképezéshez alkalmazott területhasználati osztályértékeket módosítottuk, mellyel a területhasználatban bekövetkező feltételezett változás hatását jelenítjük meg. Az elemzés során a környezeténél mélyebb fekvésű (~450 ezer ha), erősen belvíz-veszélyeztetett területeket vettük figyelembe. A síkvidéki területeken a változás kismértékűnek tűnik, de ha a mélyfekvésű területekhez mérjük a területhasználat racionalizálását a területek 12,13%-ban csökkentette, illetve 8,42%-ban növelte a belvíz-veszélyeztetettséget. Megállapításaink szerint az egyes mezőgazdasági területek természeti adottságai által keletkező belvíz hajlam kimutathatóan csökkenthető a vízgazdálkodási körülményeket figyelembe vevő területhasználattal. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gazdálkodás során a talajtani és vízgazdálkodási adottságokhoz kell igazítani a művelési ágakat.

Szerző életrajzok

  • Körösparti János Tamás, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Körösparti János Tamás
    levelező szerző
    tudományos munkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    korosparti.janos@uni-mate.hu

  • Kajári Balázs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Kajári Balázs
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    kajari.balazs@uni-mate.hu

  • Kerezsi György, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Kerezsi György
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    kerezsi.gyorgy@uni-mate.hu

  • Túri Norbert, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Túri Norbert
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    turi.norbert@uni-mate.hu

  • Pásztor László, Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet

    Dr. Pásztor László PhD, az MTA doktora
    tudományos tanácsadó
    Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat
    Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
    1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
    pasztor@rissac.hu

  • Bozán Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. Bozán Csaba PhD
    tudományos főmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    bozan.csaba@uni-mate.hu

Hivatkozások

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – PÁSZTOR L. – KOZÁK P. – PÁLFAI, I. (2005): Mapping of excess water hazard in Csongrád county of Hungary. In 19th ICID Congress and 56th IEC Meeting, Use of Water and Land for Food and Environmental Sustainability. 10–18th September 2005, Beijing, China.

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2019): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 85 p. https://www.vizugy.hu/vizstrategia/documents/81E46637-D6E2-469B-A482-298613A06132/1.%20melleklet%20Belvizi%20veszelyterkepezes%20eredmenyei.pdf

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2021): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata Stratégiai forgatókönyvek. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 144 p.

BOZÁN, CS. – KÖRÖSPARTI, J. – ANDRÁSI, G. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2017): Inland excess water hazard on the flat lands in Hungary. COLUMELLA: JOURNAL OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES 4(1, suppl): 45–48. DOI: https://doi.org/10.18380/SZIE.COLUM.2017.4.1.suppl

BOZÁN, CS. – TAKÁCS, K. – KÖRÖSPARTI, J. – LABORCZI, A. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2018): Integrated spatial assessment of inland excess water hazard on the Great Hungarian Plain. LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 29., pp. 4373–4386. DOI: https://doi.org/10.1002/ldr.3187

BÜTTNER G. – MAUCHA G. – BÍRÓ M. – KOSZTRA B. – PATAKI R. – PETRIK O. (2004): National Land Cover Database at scale 1:50,000 in Hungary. EARSeL EProceedings, 3(3), 323–330.

HO TK (1995): Random Decision Forests. Proceedings of the 3rd International Conference on Document Analysis and Recognition, Montreal, QC, 14–16 August 1995. pp. 278–282. DOI: https://doi.org/10.1109/ICDAR.1995.598994

KÖRÖSPARTI J. – BOZÁN CS. – ANDRÁSI G. – TÚRI N. – TAKÁCS K. – LABORCZI A. – PÁSZTOR L. (2016): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben. In: Szlávik, Lajos (szerk.) Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen, 2016. július 6–8., 15 p.

KRISTÓF T. (2002): A szcenárió módszer a jövőkutatásban. Jövőtanulmányok 19. BKÁE Jövőkutatási Központ, Budapest.

PÁLFAI, I. (2000): Az Alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszályossága. In A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, Békéscsaba. Nagyalföld Alapítvány. pp. 85–96.

PÁLFAI I. (2004): Belvizek és Aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. VITUKI, Budapest. 492.

PÁLFAI I. (2006): Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 86(5): 25–26.

PÁLFAI I. – BOZÁN CS. – HERCEG Á. – KOZÁK P. – KÖRÖSPARTI J. – KUTI L. – PÁSZTOR L. (2004): Komplex Belvíz‐veszélyeztetettségi Mutató (KBM) és Csongrád megye ez alapján szerkesztett belvíz‐veszélyeztetettségi térképe. In: BARTON G. – DORMÁNY G., (Eds.). II. Magyar Földrajzi Konferencia. 2–4th September 2004. Szeged, Hungary.

PÁSZTOR, L. – KÖRÖSPARTI, J. – BOZÁN, CS. – LABORCZI, A. – TAKÁCS, K. (2015): Spatial risk assessment of hydrological extremities: Inland excess water hazard, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary. JOURNAL OF MAPS 11(4): 636–644. https://doi.org/10.1080/17445647.2014.954647

RAKONCZAI J. – MUCSI L. – SZATMÁRI J. – KOVÁCS F. – CSATÓ SZ. (2001): A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. 14. ISBN-963-482-544-3.

SOMLYÓDY L. (szerk.) (2011): Köztestületi Stratégiai Programok: Magyarország vízgazdálkodása: Helyzetkép és stratégiai feladatok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 336.

SZATMÁRI G. – PIRKÓ B. – KOÓS S. – LABORCZI A. – BAKACSI ZS. – SZABÓ J. – PÁSZTOR L. (2019): Spatio-temporal assessment of topsoil organic carbon stock change in Hungary. SOIL & TILLAGE RESEARCH 195 Paper: 104410, 12 p. ISSN: 1879-3444. DOI: https://doi.org/10.1016/j.still.2019.104410

TANÁCS E. – BELÉNYESI M. – LEHOCZKI R. – PATAKI R. – PETRIK O. – STANDOVÁR T. – PÁSZTOR L. – LABORCZI A. – SZATMÁRI G. – MOLNÁR ZS. – BEDE-FAZEKAS Á. – KISNÉ FODOR L. – VARGA I. – ZSEMBERY Z. – MAUCHA G. (2020): Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma-alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek. Természetvédelmi Közlemények 25, pp. 34–58. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.34

VÁMOSI S. (2002): A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen.

Letöltések

Megjelent

2022-12-15

Hogyan kell idézni

A területhasználat racionalizálásának hatása Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségére . (2022). Journal of Central European Green Innovation, 10(Suppl 2), 21-37. https://doi.org/10.33038/jcegi.3552