A szennyvíziszap nehézfém-tartalma és csökkentésének módszerei
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3513Kulcsszavak:
nehézfém, potenciálisan toxikus elem (PTE), szennyvíziszap, vermikomposztálás, talajAbsztrakt
A kommunális és ipari szennyvizek tisztításának nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a szennyvíziszap, amely makro- és mikroelem-tartalmát illetően széles skálán mozoghat. A folyamat során keletkezett iszapok stabilizálásának technológiája, illetve végfelhasználása is eltérő lehet attól függően, hogy milyen minőségi és mennyiségi paramétereknek kell megfelelnie a kezelt iszapnak.
Gazdasági, illetve környezetvédelmi szempontból vizsgálva a szennyvíziszap legmegfelelőbb ártalmatlanítási módja annak trágyaként történő hasznosítása lenne, azonban egyes toxikus elemek jelenléte korlátozza a szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő elhelyezését, a fém-dús stabilizált iszap fokozhatja a talajok potenciálisan toxikus elem-koncentrációját. A nemkívánatos toxikus fémek szennyvíziszapból történő eltávolítására különböző technológiák állnak rendelkezésre (fizikai, kémiai és biológiai), azonban egyelőre nincs egységes direktíva az elérhető legjobb kezelési lehetőségekről. A fizikai és kémiai módszerek relatíve nagy költsége, valamint a másodlagos szennyezés kialakulásának kockázata miatt a kutatások egyre inkább a biológiai eljárások irányába nyitnak, melyek gazdasági és környezeti szempontból is kedvezőbb eljárások lehetnek a jövőben. A szennyvíziszap vermikomposztálása ígéretes módszer a fémek eltávolításában, mivel kis költségigényű, emellett nem változtatja meg negatív irányba az iszap tápanyag-összetételét.
Hivatkozások
ALVAREZ, E.A. – MOCHON, M.C. – SÁNCHEZ, J.J. – RODRÍGUEZ, M.T. (2002): Heavy metal extractable forms in sludge from wastewater treatment plants. Chemosphere, 47(7), 765–775. DOI: https://doi.org/10.1016/S0045-6535(02)00021-8
AZIZI, A.B. – LIM, M.P.M. – NOOR, Z.M. – ABDULLAH, N. (2013): Vermiremoval of heavy metal in sewage sludge by utilising Lumbricus rubellus. Ecotoxicology and Environmental Safety, 90, 13–20. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2012.12.006
BIOPSOL (2022): Szennyvíziszap - Letöltés dátuma: 2022. szeptember 30., forrás: http://szennyviziszap.hu/30_szennyviziszap
CARLETTI, G. – FATONE, F. – BOLZONELLA, D. – CECCHI, F. (2008): Occurrence and fate of heavy metals in large wastewater treatment plants treating municipal and industrial wastewaters. Water Science and Technology, 57(9), 1329–1336. DOI: https://doi.org/10.2166/wst.2008.230
CAMARGO, F.P. – SÉRGIO TONELLO, P. – DOS SANTOS, A.C.A. – DUARTE, I.C.S. (2016): Removal of Toxic Metals from Sewage Sludge Through Chemical, Physical, and Biological Treatments—a Review. Water, Air, & Soil Pollution, 227, 433. DOI: https://doi.org/10.1007/s11270-016-3141-3
CULTURA-MTI (2016): Ki volt Paracelsus? Cultura Magazin - Letöltés dátuma: 2022. szeptember 30., forrás: https://cultura.hu/psziche/ki-volt-paracelsus/
DENG, J. – FENG, X. – QIU, X. (2009): Extraction of heavy metal from sewage sludge using ultrasound-assisted nitric acid. Chemical Engineering Journal, 152(1), 177–182. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cej.2009.04.031
DU, P. – ZHANG, L. – MA, Y. – LI, X. – WANG, Z. – MAO, K. – WANG, X. (2020): Occurrence and fate of heavy metals in municipal wastewater in Heilongjiang Province, China: a monthly reconnaissance from 2015 to 2017. Water, 12(3), 728. DOI: https://doi.org/10.3390/w12030728
ELICKER, C. – SANCHES-FILHO, P.J. – CASTAGNO, R.L. (2014): Electroremediation of heavy metals in sewage sludge. Brazilian Journal of Chemical Engineering, 31(02), 365–371. DOI: https://doi.org/10.1590/0104-6632.20140312s00002394
FODOR F. (szerk.) (2013): A növényi anyagcsere élettana. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Letöltés dátuma: 2022. szeptember 30., forrás: https://ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf
FU, F. – WANG, Q. (2011): Removal of heavy metal ions from wastewaters: a review. Journal of environmental management, 92(3), 407–418. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2010.11.011
FUERHACKER, M. – HAILE, T.M. – KOGELNIG, D. – STOJANOVIC, A. – KEPPLER, B. (2012): Application of ionic liquids for the removal of heavy metals from wastewater and activated sludge. Water Science & Technology, 65(10), 1765–1773. DOI: https://doi.org/10.2166/wst.2012.907
GARCÍA-DELGADO, M. – RODRÍGUEZ-CRUZ, M.S. – LORENZO, L.F. – ARIENZO, M. – SÁNCHEZ-MARTÍN, M.J. (2007): Seasonal and time variability of heavy metal content and of its chemical forms in sewage sludges from different wastewater treatment plants. Science of the Total environment, 382(1), 82–92. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2007.04.009
KABATA-PENDIAS, A. (2011): Trace elements in plants and soil. Fourth edition, CRC Press, Boca Raton, 548p. DOI: https://doi.org/10.1201/b10158
KALOCSAI, R. – SCHMIDT, R. (2011): A mikroelemek növénytáplálási jelentősége. UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft, Mosonmagyaróvár 9p. Letöltés dátuma: 2022. szeptember 30., forrás: https://docplayer.hu/2754067-A-mikroelemek-novenytaplalasi-jelentisege.html
MALIK, A. – GROHMANN, E. – AKHTAR, R. (2014): Environmental deterioration and human health. Springer Dordrecht, 10, 978-94, 421p. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-007-7890-0
de NAMOR A.F.D. – EL GAMOUZ A. – FRANGIE S. – MARTINEZ V. – VALIENTE L. – WEBB O.A. (2012): Turning the volume down on heavy metals using tuned diatomite. A review of diatomite and modified diatomite for the extraction of heavy metals from water. J Hazard Mater, 241-242, 14–31. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2012.09.030
SALAMA, E.S. – ROH, H.S. – DEV, S. – KHAN, M.A. – ABOU-SHANAB, R.A. – CHANG, S.W. – JEON, B.H. (2019): Algae as a green technology for heavy metals removal from various wastewater. World Journal of Microbiology and Biotechnology, 35(75). DOI: https://doi.org/10.1007/s11274-019-2648-3
SHI, W. – LIU, C. – DING, D. – LEI, Z. – YANG, Z. – YANG, Y. – FENG, C. – ZHANG, Z. (2013): Immobilization of heavy metals in sewage sludge by using subcritical water technology. Bioresource Technology, 137, 18–24. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biortech.2013.03.106
SIPOS, P. (2011): Potenciálisan toxikus elemek környezetgeokémiája - Letöltés dátuma: 2022. november 10. forrás: http://eta.bibl.u-szeged.hu/4479/1/2010-0012_40_04.pdf
SU, C. – JIANG, L.Q. – ZHANG, W.J. (2014): A review on heavy metal contamination in the soil worldwide: Situation, impact and remediation techniques. Environmental Skeptics and Critics, 3(2), 24–38.
TCHOUNWOU, P.B. – YEDJOU, C.G. – PATLOLLA, A. –K. – SUTTON, D.J. (2012): Heavy metal toxicity and the environment. Molecular, clinical and environmental toxicology, 133–164. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-7643-8340-4_6
WU, Q. – CUI, Y. – LI, Q. – SUN, J. (2015): Effective removal of heavy metals from industrial sludge with the aid of a biodegradable chelating ligand GLDA. Journal of Hazardous Materials, 283, 748–754. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2014.10.027
YANG, Z. – ZHANG, Z. – CHAI, L. – WANG, Y. – LIU, Y. – XIAO, R. (2016): Bioleaching remediation of heavy metalcontaminated soils using Burkholderia sp. Z-90. Journal of Hazardous Materials, 301, 145–152. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2015.08.047
/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Letöltés dátuma: 2022. szeptember 20., forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100050.kor
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
