A hűtőközeg váltás hatása a hőszivattyú energetikai jellemzőire
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3505Kulcsszavak:
természetes hűtőközeg, hőszivattyú, R290, drop-inAbsztrakt
A hűtőközegek káros hatásainak visszaszorítására és a kockázatok mérséklésére különféle jogszabályokat léptettek életbe, melyek hierarchiájában megtalálhatók úgy a nemzetközi egyezmények, mint a szabványok vagy a nemzeti hatáskörben jóváhagyott előírások. Ezen előírások behatárolják bizonyos hűtőközegek, ezen keresztül pedig bizonyos hűtési megoldások alkalmazásának lehetőségeit pro és kontra: Bizonyos megoldásokat fokozatosan kiszorítanak, mint például a normál- és mélyhűtési tartományban használt HFC-típusú hűtőközegek, melyek fokozott környezeti kockázatot jelentenek, azonban egészségügyi kockázatuk igen alacsony. Másokat korlátozásokkal ugyan, de előtérbe helyeznek, ilyenek az úgynevezett természetes hűtőközegek, melyek közül több rendelkezik közvetlen egészségügyi kockázattal, például mérgező hatással, vagy közvetett hatással, például tűz- és robbanásveszélyesek. Az élelmiszeripari és a hozzá kapcsolódó szállítmányozással, logisztikával foglalkozó cégek közül már többen alkalmaznak környezetkímélő hűtési megoldásokat, ezek elterjedése az említett szabályozásoknak köszönhetően a jövőben várhatóan tovább folytatódik. E megoldások elterjedésének kedvez, hogy fajlagos energia felhasználásuk alacsonyabb a hagyományos megoldásokhoz képest, így a bonyolultabb és veszélyesebb rendszer kiépítés ellenére alkalmazásuk gazdaságilag és környezetvédelmileg előnyös lehet.
Hivatkozások
AIRAH, (2012): Methods of calculating Total Equivalent Warming Impact (TEWI). The Australian Institute of Refrigeration, Air Conditioning and Heating, Melbourne, 20p. Available: https://www.airah.org.au/Content_Files/BestPracticeGuides/Best_Practice_Tewi_June2012.pdf
ALVARO, O. (2017): Global Market Trends for Natural Refrigerants in commercial refrigeration. Danish Technological Institute, 43p.
BENÉCS, J. – HERMANUCZ, P. – DODOG, Z. (2018): Introduction of Intelligent Measuring System (IMRe) in the Food Industry. XIX. Risk Factors and Food Chain Conference, Hungary, Mátrafüred, 26–28 of September, 2018.
CARDOSO, B.J. – LAMAS, F.B. – GASPAR, A.R. – RIBEIRO, J.B. (2017): Refrigerants used in the Portuguese food industry: Current status. International journal of refrigeration, 83, 60–74. DOI: https://doi.org/10.32604/EE.2021.012860
HARBY, K. (2017): Hydrocarbons and their mixtures as alternatives to environmental unfriendly halogenated refrigerants: An updated overview. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 73, 1247–1264. DOI: https://doi.org/10.1016/j.rser.2017.02.039
MAKHNATCHA, P. – KHODABANDEHA, R. (2014): The role of environmental metrics (GWP, TEWI, LCCP) in the selection of low GWP refrigerant. Energy Procedia 61, 2460–2463. DOI: https://doi.org/10.1016/j.egypro.2014.12.023
MOLINA, M.J. – ROWLAND, F.S. (1974): Stratospheric sink for chlorofluoromethanes: chlorine atom-catalysed destruction of ozone. Nature 249, 810–812. DOI: https://doi.org/10.1038/249810a0
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION (2011): Scientific Assessment of Ozone Depletion: 2010. Global Ozone Research and Monitoring Project–Report, 52, 516p.,
/2014/EU az európai parlament és a tanács rendelete. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L150, 195–230.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
