Családi házak beltéri radon aktivitás koncentráció felmérése Pest megyében

Szerzők

  • Fekti László Richard Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola
  • Székely László Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet
  • Horváth Márk Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Géczi Gábor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3504

Kulcsszavak:

beltéri, szennyezőanyag, radon, szellőztetés, levegőminőség

Absztrakt

A koronavírus járvány megelőzésére hozott intézkedéseknek köszönhetően minden eddiginél többet töltöttünk zárt terekben, – például otthonainkban - mint korábban. Nem csak a levegőben terjedő Covid-19 vírus gyakorolt hatást szervezetünkre, hanem a természetes forrásokból származó ionizáló sugárzás, a bent tartózkodók légzéséből kialakuló magasabb széndioxid koncentráció vagy a tevékenységünkből (főzés, dohányzás, stb) levegőbe kerülő szennyező anyagok is. A bentlakók életvitelén kívül az épületek szerkezete, a beépített határolószerkezetek és az épületgépészeti egységek (hőenergia előállítás, szellőzés) határozzák meg a beltéri levegő minőségét.

2019 decemberében másféléves, Pest megye keleti részét érintő beltéri radonkoncentráció meghatározását célzó méréssorozatot indítottunk el 7 település 24 családiházának bevonásával. Eredményeink egyértelműen mutatják az évszakok közötti különbséget, de különbségek mutathatók ki a családiházak építészeti és épületgépészeti megoldásai között is.

Szerző életrajzok

  • Fekti László Richard, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola

    Fekti László Richard
    Projektfelelős, PhD hallgató
    MVM Paksi Atomerőmű Zrt./ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    laszlo.richard.fekti@gmail.com

  • Székely László, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet

    Dr. Székely László PhD
    egyetemi docens, intézetigazgató
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet, Matematika és Modellezés Tanszék,
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    szekely.laszlo@uni-mate.hu

  • Horváth Márk, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. habil. Horváth Márk PhD
    egyetemi docens, csoportvezető
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezetanalitikai és Környezetmérnöki Tanszék, Környezetkémia Csoport
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    horvath.mark.kalman@uni-mate.hu

  • Géczi Gábor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. habil. Géczi Gábor PhD
    egyetemi docens, csoportvezető
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezetanalitikai és Környezetmérnöki Tanszék, Környezettechnológia Csoport,
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    geczi.gabor@uni-mate.hu

Hivatkozások

ABUMURAD, K.M. (2001): Chances of lung cancer due to radon exposure in Al-Mazar Al-Shamali, Jordan. Radiation Measurements, 34(1-6), 537–540. DOI: https://doi.org/10.1016/S1350-4487(01)00223-2

BAUMANN, M. (szerk) (2009): Épületenergetika. Segédlet. PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Pécs. 320p.

BÁNHIDI, L. – KAJTÁR, L. (2000): Komfortelmélet. Műegyetemi Kiadó, Budapest 436p.

BECKER, K. (2003): Health Effects of High Radon Environments in Central Europe: Another Test for the LNT Hypothesis? Nonlinearity in Biology, Toxicology, and Medicine. 1(1), 3–35. DOI: https://doi.org/10.1080/154014203908444

BUTKUS, D. – MORKÜNAS, G. – PILKYTE L.(2005): Ionizing radiation in buildings: Situation and dealing with problems. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 13(2), 103–107. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2005.9636853

DARBY, S. – HILL, D. – AUVINEN, A. – BARRIOS-DIOS, J. M. – BAYSSON, H. – BOCHICCHIO, F. – DEO, H. – FALK, R. – FORASTIERE, F. – HAKAMA, M. – HEID, I. – KREIENBROCK, L. – KREUZER, M. – LAGARDE, F. – MAKELAINEN, I. – MUIRGEAD, C. – OBERAIGNER, W. – PERSHAGEN, G. – RUANI-RAVINA, A. – RUOSTEENOJA, E. – ROSARIO, A. S. – TIRMARCHE, M. – TOMASEK, L. – WHITLEY, E. – WICHMANN, H. E. – DOLL, R. (2004): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. British Medical Journal 330, 223– 226. DOI: https://doi.org/10.1136/bmj.38308.477650.63

CSORDÁS, A. – TÓTH-BODROGI, E. – KOVÁCS, T. (2019): Beltéri radon felmérések a Pannon Egyetemen. Egyetemi Meteorológiai Füzetek, ELTE, 55–59. DOI: https://doi.org/10.31852/EMF.31.2019.055.059

CSORDÁS, A. – SZABÓ, K.Z. – SAS, Z. – KOCSIS, E. – KOVÁCS, T. (2021): Indoor radon levels in Hungarian kindergartens. J Radioanal Nucl Chem 328, 1375–1382. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-020-07501-1

FRONTCZAK, M. – WARGOCKI, P. (2011): Literature survey on how different factors influence human comfort in indoor environments. Building and Environment 46(4), 922–937. DOI: https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2010.10.021

GÉCZI, G. – BENÉCS, J. – KRISTÓF, K. – HORVÁTH, M. (2018): High concentrations of radon and carbon dioxide in energy-efficient family houses without heat recovery ventilation. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 26(1), 64–74. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2017.1347095

GOYAL, R., KHARE, M., KUMAR, P. (2012): Indoor Air Quality: Current Status, Missing Links and Future Road Map for India. J Civil Environ Eng 2(118). DOI: https://doi.org/10.4172/2165-784X.1000118

HÁMORI, K. – TÓTH, E. – PÁL, L. – KÖTELES, G. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006a): Evaluation of indoor radon measurements in Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 88, 189–198. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2006.02.002

HÁMORI, K. – TÓTH, E. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006b): Some remarks on the indoor radon distribution in a country. Applied Radiation and Isotopes, 64(8), 859–863. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2006.02.098

HUSSEIN, Z.A. – JAAFAR, M.S. – ISMAIL, A.H. (2013): Measurements of Indoor Radon-222 Concentration inside Iraqi Kurdistan: Case Study in the Summer Season. J Nucl Med Radiat Ther 4(143). DOI: https://doi.org/10.4172/2155-9619.1000143

ICRP (1991): 1990 Recommendations of the International Commission on Radiological Protection. ICRP Publication 60. Ann. ICRP 21(1–3).

ICRP (1993): Protection Against Radon-222 at Home and at Work. ICRP Publication 65. Ann. ICRP 23(2).

KATONA, T. – KANYÁR, B. – SOMLAI, J. – MOLNÁR, Á. (2007): Determining 222Rn daughter activities by simultaneous alpha- and beta-counting and modeling. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 272(1), 69–74. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-006-6793-4

KNOLL, G.F. (2010): Radiation Detection and Measurement. John Wiley & Sons, Inc. 4th Edition 860p.

KÖTELES, GY. J., (2007): Radon Risk in Spas? CEJOEM 2007, 3(1), 3–16.

LÁZÁR, I. – TÓTH, E. – KÖTELES, G.J. – PUHÓ, E. – CZEIZEL, A.E. (2005): An inverse association between cancer mortality rate of women and residential radon in 34 Hungarian villages. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 266(1), 43–48. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-005-0866-7

MINDA, M. – TÓTH, GY. – HORVÁTH, I. – BARNET, I. – HÁMORI, K. – TÓTH, E. (2009): Indoor radon mapping and its relation to geology in Hungary. Environmental Geology, 57(3), 601–609. DOI: https://doi.org/10.1007/s00254-008-1329-6

MÜLLEROVÁ, M. – KOZAK, K. – KOVÁCS, T. – SMETANOVÁ, I. CSORDÁS, A. – GRADZIEL, D. – HOLY, K. – MAZUR, J. – MORAVCSIK, A. – NEZNAL, M. – NEZNAL, M. (2016): Indoor radon survey in Visegrad countries. Applied Radiation and Isotopes 110, 124–128. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2016.01.010

NIKL, I. (1996): The Radon Concentration and Absorbed Dose Rate in Hungarian Dwellings Radiat Prot Dosimetry 67(3), 225-228. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.rpd.a031821

NIKOLOPOULOS, D. – PETRAKI, E. – TEMENOS, N. – KOTTOU, S. – KOULOUGLIOTIS, D. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014a): Hurst Exponent Analysis of Indoor Radon Profiles of Greek Apartment Dwellings. J Phys Chem Biophys 4(6), 168. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000168

NIKOLOPOULOS, D. – KOTTOU, S. – LOUIZI, A. – PETRAKI, E. – VOGIANNIS, E. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014b): Factors Affecting Indoor Radon Concentrations of Greek Dwellings through Multivariate Statistics. J Phys Chem Biophys 4, 145. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000145

SOMLAI, J. – GORJÁNÁCZ, Z. – VÁRHEGYI, A. – KOVÁCS, T. (2006): Radon concentration in houses over a closed Hungarian uranium mine. Science of The Total Environment 367(2–3), 653–665. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2006.02.043

SZABÓ, K. ZS. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014a): Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén. Nukleon VII. 153, 9p.

SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014b): Mapping the geogenic radon potential: methodology and spatial analysis for Central Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 129, 107–120. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2013.12.009

SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – SZABÓ, CS. – HORVÁTH, Á. – HOLM, Ó. – KOCSY, G. – CSIGE, I. – SZABÓ, P. – HOMOKI, ZS. (2014c): Radon and thoron levels, their spatial and seasonal variations in adobe dwellings – a case study at the great Hungarian plain. Isotopes in Environmental and Health Studies, 50(2), 211–225. DOI: https://doi.org/10.1080/10256016.2014.862533

SZERBIN, P. – KÖTELES, GY. – STÚR, D. (1994): Radon Concentrations in Rudas Thermal Bath, Budapest. Radiation Protection Dosimetry, 56(1-4), 319–321.

TÓTH, E. (1992): Radon a magyar falvakban. Fizikai Szemle 2, 44–49.

TÓTH, E. – LÁZÁR, I. – SELMECZI, D. – MARX, G. (1998): Lower cancer risk in medium high radon. Pathology and Oncology Research, 4(2), 125–129. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02904706

TÓTH, E., HÁMORI, K. (2005): A lakótéri radonszint eloszlásról Fizikai Szemle 11, 375p.

UNSCEAR (2000): Sources and Effects of Ionizing Radiation. United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation 2000 Report to the General Assembly. 654 p.

VASILYEV, A. – YARMOSHENKO, I. (2016): Effect of energy-efficient measures in building construction on indoor radon in Russia. Radiat Prot Dosimetry, 174(3), 419–422. DOI: https://doi.org/10.1093/rpd/ncw149

ZEEB, H. – SHANNOUN, F. (2009): WHO handbook on indoor radon: a public health herspective. World Health Organization ISBN 978 92 4 154767 3, 94p.

/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet: Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Letöltés dátuma: 2022.10.24. forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk15209.pdf

MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 1. rész: A radon és a rövid felezési idejű bomlástermékek eredete és az ehhez kapcsolódó mérési módszerek.

MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 5. rész Az aktivitáskoncentráció meghatározása folyamatos mérési módszerrel.

EN ISO 11665-1:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 1: Origins of radon and its short-lived decay products and associated measurement methods.

EN ISO 11665-5:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 5: Continuous measurement metho of the activity concentration.

Letöltések

Megjelent

2022-12-13

Hogyan kell idézni

Családi házak beltéri radon aktivitás koncentráció felmérése Pest megyében. (2022). Journal of Central European Green Innovation, 10(Suppl 1), 111-122. https://doi.org/10.33038/jcegi.3504