Biomassza kazánokkal elérhető CO2 kibocsátás megtakarítás bemutatása egy 100 kW-os fatüzelésű kazánnal
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3502Kulcsszavak:
megújuló energia, hidraulikai kapcsolás, fűtésAbsztrakt
A CO2 kibocsátás csökkentésére kézenfekvő megoldás a megújuló energiák alkalazása. Ebben a cikkben a hazai hőmérsékleti adatok felhasználásával egy átlagos fűtési szezonban mutatjuk be a földgáz üzemű készülékkel szemben mekkora CO2 takarítható meg. A cikkben kitérünk az egyes hónapokban várható tüzelőanyag felhasználásról is. Környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú a rendszer élettartama is, hiszen a készülékek és rendszerelemek gyártása, a kivitelezés és hulladék kezelés is környezetterheléssel jár. Fatüzelésű kazánok esetében a legnagyobb kockázatot (idő előtti meghibásodást) az égéstér korróziója jelenti. Kondenzáció az égéstérben hideg indítások alkalmával jelentkezik. Kondenzáció elkerüléséhez a gyártók a visszatérő hőmérséklet emelését írják elő. A cikkben bemutatjuk a megfelelően kialakított hidraulikai kapcsolást és a legjellemzőbb rendszerelem a szabályozószelep méretezésének módszerét lépésről lépésre. Bemutatjuk a kazán üzemi állapotaihoz tartozó áramlási viszonyokat. Végül bemutatjuk az általunk számított CO2 kibocsátást is.
Hivatkozások
GERRING, D. (2022): Renewable Energy Systems for Building Designers: Fundamentals of Net Zero and High Performance Design (1st ed.). Routledge, New York, 336p. https://doi.org/10.1201/9781003297819
JAUSCHOWETZ, R. (2007): Hidraulika a melegvízfűtés szíve. Herz Armatúra Hungária Kft Budapest, 145p. Elérhető: http://ftp.herzarmatura.hu/
KSH (2022): 1.2.1.6. Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta*. Letöltés dátuma: 2022. szeptember 26. forrás: KSH: https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0044.html
PRESS-KRISTENSE K. (2016): A lakossági tüzelés légszennyezése. Levegő Munkacsoport, Danish Ecological Council 40p. Letöltés dátuma: 2022.10.20. forrás: file:///C:/Users/Admin/Downloads/Pollution_from_residential_burning_hungarian_final.pdf
SIEMENS (2019): Einführung in die HLK- und Gebäudetechnik. Germany, Siemens AG, E10003-A38-H337, 132 p. Elérhető: https://sid.siemens.com/v/u/A6V10332797
SILLAPAPIROMSUK, S. – CHANTARA, S. – TENGJAROENKUL, U. –PRASITWATTANASEREEC, S. – PRAPAMONTOLD, T. (2013): Determination of PM10 and its ion composition emitted from biomass burning in the chamber for estimation of open burning emissions. Chemosphere, 93(9), 1912–1919. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2013.06.071
VANDENBULCKE, R., MERTENS, L. & JANSSEN, E. (2012): A simulation methodology for heat and cold distribution in thermo-hydronic networks. Build. Simul. 5, 203–217. https://doi.org/10.1007/s12273-012-0066-7
VINKLER, K. (2015): Kézben tartott áramlás (hidraulikai beszabályozás épületgépészeti rendszerekben. PI Inoovációs Kft., Budapest, 247p.
/28/EC RED recast megújuló-irányelv. Letöltés dátuma: 2022. SZEPTEMBER 20. forrás: EUR-Lex https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32009L0028
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
