A BCR frakcionálási módszer kritikai vizsgálata a BCR-701 tanúsított anyagminta segítségével

Szerzők

  • Kruppiné Fekete Ilona Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Heltai György Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Bezúr László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
  • Horváth Márk Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3499

Kulcsszavak:

BCR extrakció, HNO3/H2O2 mikrohullámú feltárás, királyvizes mikrohullámú feltárás, királyvizes feltárás visszafolyós hűtős extraktorban, ICP-OES

Absztrakt

Kutatásunkban a potenciálisan toxikus elemszennyezés által okozott környezeti kockázat becslésére alkalmazott, az EU Community Bureau of Reference (BCR) által 1993-ban ajánlott 3+1 lépéses extrakcióval végzett frakcionálás kritikai értékelésével foglalkoztunk, az elemdetektálásra korábban optimalizált multielemes ICP-OES kalibrációt alkalmazva. Munkánk fő célja a HNO3/H2O2 eleggyel végzett mikrohullámú feltárás, továbbá a királyvízzel végzett mikrohullámú feltárás és a királyvízzel visszafolyós hűtős extraktorral végzett feltárás alkalmazhatóságának összehasonlítása a reziduális és pszeudototál frakciók meghatározása során. Vizsgálataink eredményei alapján azt tapasztaltuk, hogy mind a BCR1-4 frakció összegénél, mind az összes kioldásnál a koncentrációk a visszafolyós hűtős királyvizes extrakció esetében a legnagyobbak, a mikrohullámmal támogatott királyvíz és a mikrohullámmal támogatott salétromsav/hidrogén-peroxid kivonás közel azonos hatásfokú. Tehát a salétromsav/hidrogén-peroxid mikrohullámú feltárás továbbra is alkalmazható, s különösen javasolt abban az esetben, ha a királyvíz a mátrix zavaró hatásának felerősödését okozná a mérés során.

Szerző életrajzok

  • Kruppiné Fekete Ilona, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Kruppiné Dr. Fekete Ilona
    levelező szerző
    egyetemi adjunktus
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 
    kruppine.fekete.ilona@uni-mate.hu

  • Heltai György, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. Heltai György, DSc
    professor emeritus
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    heltai.gyorgy@uni-mate.hu

  • Bezúr László, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

    Dr. Bezúr László
    egyetemi docens
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
    1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4.
    bezur@mail.bme.hu

  • Horváth Márk, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. habil. Horváth Márk, PhD 
    egyetemi docens 
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 
    horvath.mark.kalman@uni-mate.hu

Hivatkozások

BAUDO, R. – BELTRAMI, M. (2001): Chemical composition of Lake Orta sediments. J. Limnol., 60(2), 213–236. DOI: https://doi.org/10.4081/jlimnol.2001.1.213

BÓDOG, I. – POLYÁK, K. – HLAVAY, J. (1997): Determination of Heavy metals in lake and river sediments by selective leaching. Intern. J. Environ. Anal. Chem. 66 (2), 79–94. DOI: https://doi.org/10.1080/03067319708028353

EUROPEAN COMMISSION (1997): The certification of the extractable contents (mass frac-tions) of Cd, Cr, Ni, Pb and Zn in sediment following a three-step sequential extraction pro-cedure (CRM 601). Report EUR, EN 17554, ISBN 92-828-0127-6.

EUROPEAN COMMISSION (2001): The certification of the extractable contents (mass frac-tions) of Cd, Cr, Cu, Ni, Pb and Zn in freshwater sediment following a sequential extraction procedure : BCR-701. Publications Office. available at: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/02c41803-8f6d-41f2-a73d-c47225ff8c6e

FILEP, GY. (1998): Behaviour and fate of polluants in soil. In: FILEP, GY., (Ed.) Soil Pol-lution, Soil, Water and Enviroment Relationships, DATE, Debrecen, 21–49.

HELTAI, GY. – FEKETE, I. – GÉMESI, Z. – PERCSICH, K. – FLÓRIÁN, K. – TARR, ZS. (1998): Environmental evaluation of a local lake chain affected by wastewater by means of spectrochemical analytical methods. Microchem. J., 59 (1), 125–135. DOI: https://doi.org/10.1006/mchj.1998.1574

HELTAI, GY. – PERCSICH, K. – FEKETE, I. – BARABÁS, B. – JÓZSA, T. (2000): Spe-ciation of waste water sediments. Microchem. J., 67(1-3), 43–51. DOI: https://doi.org/10.1016/S0026-265X(00)00095-3

HELTAI, GY. – PERCSICH, K. – HALÁSZ, G. – JUNG, K. – FEKETE, I. (2005): Esti-mation of ecotoxicological potential of contaminated sediments based on a sequential extrac-tion procedure with supercritical CO2 and subcritical H2O solvents. Microchem. J., 79, 231–237. DOI: https://doi.org/10.1016/j.microc.2004.05.007

HELTAI, GY. – FEKETE, I. –HALÁSZ, G. –KOVÁCS, K. –HORVÁTH, M. –TAKÁCS, A. – BOROS N. – GYŐRI Z. (2015): Multi-elemental inductively coupled plasma-optical emission spectroscopic calibration problems of the sequential extraction procedure for the frac-tionation of the heavy metal content from aquatic sediments, Hungarian Journal of Industry and Chemistry, 43, 7–13. DOI: https://doi.org/10.1515/hjic-2015-0002

KEMÉNY, S. – DEÁK, A. (2002): Kísérletek tervezése és értékelése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 492p.

LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. – RUBIO, R. – RAURET, G. (1993): Comparison of Two Sequen-tial Extraction Procedures for Trace Metal Partitioning in Sediments. Intern. J. Environ. Anal. Chem., 51 (1-4), 113–121. DOI: https://doi.org/10.1080/03067319308027616

LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. – RUBIO, R. – RAURET, G. (1994): Heavy metal partitioning in Sediments of a Higly Polluted Mediterranean River (Besos, Barcelona, NE Spain). Verh. In-ternat. Verein. Limnol., 25 (4), 2047–2050. DOI: https://doi.org/10.1080/03680770.1992.11900557

LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. – RUBIO, R. – SAMITIER, C. – RAURET, G. (1996): Trace metal partitioning in marine sediments and sludges deposited off the coast of Barcelona (Spain). Wat. Res., 30 (1), 153–159. DOI: https://doi.org/10.1016/0043-1354(95)00129-9

QUEVAUVILLER, P. – RAURET, G. – LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. – RUBIO, R. – URE, A. – MUNTAU, H. (1997): Certification of trace metal extractable contents in a sediment refe-rence material (CRM 601) following a three-step sequential extraction procedure. Sci. Total Environ., 205 (2-3), 223–234. DOI: https://doi.org/10.1016/S0048-9697(97)00205-2

RAURET, G. – RUBIO, R. – LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. – CASASSAS, E. (1989): Specific procedure for metal solid speciation in heavily polluted river sediments, Intern. J. Environ. Anal. Chem., 35 (2), 89–100. DOI: https://doi.org/10.1080/03067318908028382

RAURET, G. – LÓPEZ-SÁNCHEZ, J.F. –SAHUQUILLO, A. – RUBIO, R. – DAVID-SON, C. – URE, A. – QUEVAUVILLER, P.H. (1999): Improvement of the BCR three step sequential extraction procedure prior to the certification of new sediment and soil reference materials. J. Eniron. Monit., 1, 57–61. DOI: https://doi.org/10.1039/A807854H

SAGER, M. (1992): Chemical speciation and environmental mobility of heavy metals in se-diments and soils. 133-175. In: STOEPPLER, M. (ed.): Hazardous Metals in the Environ-ment, Elsevier Science Publishers, 548p.

STEFANOVITS, P. – FILEP, GY. – FÜLEKY, GY. (1999): Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest 470p.

SVÁB, J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 557p.

TEMPLETON, D.M. – ARIESE, F. – CORNELIS, R. – DANIELSSON, L.G. – MUNTAU, H. – Van LEEUWEN, H.P. – ŁOBIŃSKI, R. (2000): Guidelines for terms related to chemi-cal speciation and fractionation of elements. Definitions, structural aspects, and methodologi-cal approaches, IUPAC Recommendations, Pure Appl. Chem., 72 (8), 1453–1470. DOI: https://doi.org/10.1351/pac200072081453

MSZ 21470-50 1998 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikuselem-, a nehézfém és a króm(VI) tartalom meghatározása (visszavont). Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

MSZ 21470-50 2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikuselem-, a nehézfém és a króm(VI) tartalom meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

MSZ 318/10-23:1985 Szennyvíziszap vizsgálata (visszavont). Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

Letöltések

Megjelent

2022-12-13

Hogyan kell idézni

A BCR frakcionálási módszer kritikai vizsgálata a BCR-701 tanúsított anyagminta segítségével. (2022). Journal of Central European Green Innovation, 10(Suppl 1), 55-66. https://doi.org/10.33038/jcegi.3499