Potenciálisan toxikus elemek bioakkumulációja meddőhányón fejlődő fásszárú növényekben
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3484Kulcsszavak:
bányászat, nehézfémek, szennyezés, bioakkumuláció, fásszárúakAbsztrakt
Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.
Hivatkozások
BARNA, SZ. (2008): Növényekre adaptálható gyors bioteszt kidolgozása talajok nehézfém-tartalmának jellemzésére. PhD értekezés, SZIE, Gödöllő, 133 p. https://archive2020.szie.hu/file/tti/archivum/BarnaSz_phd.pdf
FEIGL, V. (2011): Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati meddőanyag remediáció-ja kémiaival kombinált fitostabilizációval. PhD értekezés, BME, Budapest 130 p. https://repozitorium.omikk.bme.hu/bitstream/handle/10890/1128/ertekezes.pdf?sequence=1
HAHN, GY. – HUDÁK, É. – LOBODA, Z. (1998): Az Észak-magyarországi-középhegység ásványi nyersanyagai és bányászata. Földrajzi Értesítõ XLVII. 3. 317–358.
KÁDÁR, I. (1991): A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest. 84p.
KOVÁCS, H. – SZEMMELVEISZ, T. (2012): Bányászati területek nagy nehézfémtartalmú talajának hatása a növényvilágra és a növények telepítésével elérhető kármentesítési lehetőség vizsgálata. Hulladék Online elektronikus folyóirat 3(2), 1–10. https://folyoirat.hulladekonline.hu/files/202/Kov%C3%A1cs_Szemmelveisz.pdf
LÁZÁR, B. (2005): Ólomszennyezés vertikális migrációja a Toka-patak árterén. OTDK. 42p. http://atomfizika.elte.hu/akos/tezisek/tdk/lazarbence_tdk.pdf
LEHOCZKY, É. – KISS, ZS. – NÉMETH, T. (2006): Study of the Transfer Coefficient of Cadmium and Lead in Ryegrass and Lettuce. Communications in Soils Science and Plant Analysis 37(15-20), 2531–2539. DOI: https://doi.org/10.1080/00103620600822986
LEHOCZKY, É. – LÓTH, I, – KISS, ZS. (2002): Cadmium and lead uptake by white mus-tard (Sinapis alba L.) grown in different soils. Communications in Soils Science and Plant Analysis 33(15-18), 3167–3176. DOI: https://doi.org/10.1081/CSS-120014513
NAGY, A. (2009): Természetes kármentesítési technológiák vizsgálata. PhD értekezés, Debre-ceni Egyetem. 141 p.
PEREI, K. – PERNYESZI, T. – LAKATOS, Gy. (2012): Bioremediáció. Szegedi Tudo-mányegyetem 195p. Letöltés dátuma: 2020.11.02. forrás: https://eta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1296
POKOL, Gy. – GYURCSÁNYI, E.R. – SIMON, A. – BEZÚR, L. – HORVAI, Gy. – HORVÁTH, V. – DUDÁS, K.M. (2011): Analitikai kémia. Typotex Kiadó 408 p.
SIKLÓSSY, S. (1977): Gyöngyösoroszi és környékének szerkezeti értékelése. Földtani Köz-löny, 107(3-4), 348–357.
SZŰCS-VÁSÁRHELYI, N. (2019): A talajszennyezésről általában, különös tekintettel a szervetlen szennyező anyagokra. Hadmérnök, 14(4), 127–146. DOI: https://doi.org/10.32567/hm.2019.4.8
TŐZSÉR, D. (2018): Nehézfémekkel szennyezett talajok fitoremediációjának vizsgálata. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen, 148p.
/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. Letöltés dátuma: 2020 10. 23. forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400219.kor
/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. Letöltés dátuma: 2020. 10. 23. forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
