A rövid ellátási láncba integrált biomasszafelhasználás szervezési kérdései
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.2911Kulcsszavak:
rövid ellátási lánc, versenyképesség, ellátási lánc modellek, fenntarthatóság, hasznosságérzetAbsztrakt
Vitathatatlan, hogy a 21. század első évtizedeire kezdenek összecsapni a hullámok globalizált világunk feje felett. Olyan fajsúlyos kérdések megválaszolása áll előttünk, amelyek alapvetően meghatározzák társadalmunk fennmaradását, a következő generációk életminőségét. Ezen kérdések korrekt megválaszolását nehezíti, hogy az egyes dilemmák nem választhatók szét független részterületekre, ezer és ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz. Nem kezelhetjük külön - külön a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra választ adó operatív programok tartalmát. Mindezek mellett azonban a fenntarthatóság egy olyan közös nevező, amely képes konszonanciát teremteni a közeljövőnket meghatározó tényezők között. A fenti megvilágítás fényében nem kérdés az sem, hogy a világ és a hazai mezőgazdaság is újabb kihívásoknak néz elébe az elkövetkezendő évtizedekben. A múltból megöröklött egészséges - és gazdaságos élelmiszertermelés megvalósítása mellé, azonos fajsúllyal fog kapcsolódni a természetes ipari alapanyag termelés és energiaforrás előállításának feladata is. Mindezek kivitelezése azonban nem lehetséges a multifunkcionális mezőgazdaság megvalósulása nélkül, amely lehetőséget teremt olyan innovációk kidolgozására és bevezetésére, amely alkalmassá teszi az agráriumot a rá háruló „kötelezettség” teljesítésére.
Mindezekkel kapcsolatban feltártuk a biomassza gazdasági - és vidékfejlesztési jelentőségét, valamint a termelés versenyképességét. Az eredmények alapján javaslatot tettünk egy terv – és eszközrendszerre, amely elősegítheti a biomassza eredményes vidékfejlesztési célú felhasználását.
Hivatkozások
AKI (2020): Tesztüzemi információs hálózat (FADN). Letöltés dátuma: 2020. január 10. forrás: www.aki.gov.hu
BARTUS G. (2006): A fenntartható fejlődés rejtélyes fogalmáról. Kommentár, 6, 55–63.
BOBVOS J. – SZALKAI M. – FAZEKAS B. – PÁLDY A (2014): A szálló por szennyezettség egészségkárosító hatásának becslése néhány hazai városban (Health impact assessment of suspended particulate matter in some Hungarian cities). Egészségtudomány, (58)3.
BÚZÁS A. (2017): Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és fenntarthatóság városi területeken. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar.
BRUNDTLAND G. H. (1987): Our Common Future. Report of the World Commission on Environment and Development. Oxford: Oxford University Press.
CONSTANZA, R. - DALY, H.E. (1992): Natural Capital and Sustainable Development. Conservation Biology, 6, 37–46.
KAPRONCZAI I. (2010): A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében, az EU csatlakozás után. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet.
KEREKES S. (2008): A fenntartható fejlődés európai szemmel. In: GÖMBÖS E. (szerk): Globális kihívások, milleniumi fejlesztési célok és Magyarország. Budapest: Magyar ENSZ Társaság, pp. 51–60.
KSH (2020): Mezőgazdaság. Letöltés dátuma: 2020. január 12. forrás: www.ksh.hu
LÁNG I. (2003): Környezetvédelem – fenntartható fejlődés | Environmental Protection – Sustainable Development. In: Mindentudás Egyeteme. Budapest: Mindentudás Egyeteme, Kossuth Kiadó, pp. 147–158.
MOZSGAI K. (2011): A fenntartható regionális fejlesztések lehetőségei a nemzeti fejlesztési tervek és célkitűzések tükrében. Doktori értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem.
NAK (2020): Mezőgazdasági termelés.: Letöltés dátuma: 2020. február 15. forrás: www.nak.hu
PATKÓ Zs., KONCZ G., BOZSIK N. (2017): A termőterület változásának vizsgálata Komárom- Esztergom megyében / Analysis of changes in arable land in Komárom-Esztergom county. Journal of Central European Green Innovation, 5(4),
ROMÁNY P. (2007): A zöld forradalom évei Magyarországon. Budapest: História Alapítvány.
SIMAI M. (2001): Zöldebb lesz-e a világ? A fenntartható fejlődés szerkezeti problémái a 21. század elején. Budapest: Akadémiai Kiadó.
VERES G.P. (2021): Magyarország energiastratégiája a klímasemlegesség tükrében. Multidiszciplináris tudományok, 11(1), 69–75.
WACKERNAGEL M. – REES E. R. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.