Hozam és gyakoriság

Szerzők

  • Kiss Miklós Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.2910

Kulcsszavak:

magszintézis, gyakoriság, neutronsűrűség, elágazási arány, részleges keletkezés, AGB csillag

Absztrakt

A nehéz magok (vas felett) neutronbefogási folyamatok során keletkeznek. Ezen elemek gyakoriságát jellemzi az elemgyakoriság, az izotóp gyakoriság, illetve a magok gyakorisága, vagyis a magok egyedi gyakorisága. Nagyon hasznosnak tűnik a magok egyedi gyakoriságának vizsgálata. Ez a megközelítés lehetőséget ad új információk kiolvasására a tapasztalt gyakoriságokból. Ami fontos, lehetséges becslést adni, hogy milyen neutronsűrűség szükséges a tapasztalt gyakoriságok reprodukálásához egyensúlyi magszintézist feltételezve. Ez akkor lehetséges, amikor két stabil magot egy nem stabil mag választ el. Ezeken a helyeken vizsgáltuk, hogy milyen neutronsűrűség kell az egyensúlyi magszintézishez.
A magok részleges keletkezésének lehetősége egy másik fontos kérdés. Matematikai definíciót találtunk egy egységes interpretációjára annak, hogy egy elágazás mikor zár izotonikusan és mikor nyílik izotopikusan. Egy sokkal kifejezőbb jellemzőt vezettünk be az elágazás jellemzésére, az ún. részleges keletkezés mértékét. Ezzel képesek vagyunk meghatározni a jellemző neutronsűrűség értéket. Azt találtuk, hogy a tapasztalt magarányokat közepes neutronsűrűség mellett kaphatjuk meg (). Ez pl. az AGB csillagokban is elő fordul. Fontos kérdés a  keletkezése. Azt találtuk, hogy az ehhez szükséges neutronsűrűség.
A neutronbefogásos magszintézis során a legfontosabb jellemző mennyiség az egyedi maggyakoriság és a neutronbefogási hatáskeresztmetszet szorzata. Ezzel a mennyiséggel az s-magokkal  szinteket állapíthatunk meg.

Információk a szerzőről

  • Kiss Miklós, Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium

    Kutatótanár
    PhD
    ATOMKI
    kiss.miklos@atomki.hu

Hivatkozások

BURBIDGE, M. E. –BURBIDGE, G. R.– FOWLER, W. A. – HOYLE, F. (1957): Synthesis of the elements in stars. Rev. Mod. Phys, 29, 547. DOI: https://doi.org/10.1103/RevModPhys.29.547

CAMERON, A.G.W. (1957): On the origin of the heavy elements. Astronomical Journal, 62, 9–10. DOI: https://doi.org/10.1086/107435

ALPHER, R. A. – BETHE, H. – GAMOW, G. (1948): The Origin of Chemical Elements, PhysRev.73, 803. DOI: https://doi.org/10.1103/PhysRev.73.803

KÄPPELER, F. – BEER, H. – WISSHAK, K. (1989): S-process nucleosynthesis-nuclear physics and the classical model, Rep. Prog. Phys. 52, 945–1013.

KISS, M. (2015): Rate Analysis or a Possible Interpretation of Abundances, XIII Nuclei in the Cosmos Proceedings of Science,204. DOI: https://doi.org/10.22323/1.204.0110

Chart of Nuclides (NuDat2) National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Forrás: www.nndc.bnl.gov/nudat2

Karlsruhe Astrophysical Database of Nucleosynthesis in Stars. http://www.kadonis.org/

BARNES, C. A. (ed.) (1982): Essays in Nuclear Astrophysics. Cambridge University Press

ARNETT, D. (1996): Supernovae and Nucleosynthesis. Princeton.

KISS, M. (2012): Vason túli elemek keletkezése a csillagokban, nukleoszintézis neutronbefogással. PhD Thesis, Debreceni Egyetem Debrecen. DOI: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.36034.22727

COWAN, J. J. – ROSE, W. K. (1977): PRODUCTION OF 14C AND NEUTRONS IN RED GIANTS. The Astrophysical Journal, 212, 149–158.

MALANEY, R. A. (1986): Heavy -element synthesis in AGB and post-AGB stars of low mass. Mon. Not. R. astr. Soc. 223, 709–725.

LUGARO, M. – KARAKAS, A. I. – BISTERZO, S. (2008): Models and observations of the s process in AGB. Proceedings of Science, (NIC X) 034.

KISS, M.: Nucleosynthesis Step by Step. International Journal of Current Advanced Research, 6(8001–8005), DOI: https://doi.org/10.24327/ijcar.2017.8005.1270

Maxwellian-Averaged Cross Sections and Astrophysical Reaction Rates. http://www.nndc.bnl.gov/astro/

TAKAHASHI, Yokoi (1987): Beta-decay rates of highly ionized heavy atoms in stellar interiors. Atomic Data and Nuclear Data Tables, 36(3), 375–409. DOI: https://doi.org/10.1016/0092-640X(87)90010-6

ROLFS, C. E. – RODNEY, W. S. (1988): Cauldrons in the Cosmos, The Univ. of Chicago Press.

KISS, M. (2018): Stellar Evolution and Nucleosynthesis: The Role of AGB Mass, International Journal of Current Advanced Research, 7(2). DOI: https://doi.org/10.24327/ijcar.2018.10081.1692

Letöltések

Megjelent

2021-12-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikk szövege

Hogyan kell idézni

Hozam és gyakoriság. (2021). Journal of Central European Green Innovation, 9(2), 19-34. https://doi.org/10.33038/jcegi.2910