FENNTARTHATÓ FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK KILÁTÁSAI

Szerzők

  • OLÁH Judit Debreceni Egyetem
  • ERDEI Edina Debreceni Egyetem
  • POPP József Neumann János Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.2648

Kulcsszavak:

bioüzemanyag, bioetanol, biodízel, fenntarthatóság

Absztrakt

Az EU a fenntarthatóság globális éllovasa, és a megújuló energiáról szóló irányelv és az üzemanyag-minőségére vonatkozó irányelv értelmében meghatározzák azokat a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeknek a bioüzemanyagoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy beszámítható legyen a 2020-ig kötelezően vállalt nemzeti célok teljesítésébe. A 2018 decemberében jóváhagyott és a 2020–2030 közötti időszakra szóló megújuló energiáról szóló irányelv a megújuló energiaforrások 14%-os részesedését tűzi ki célul 2030-ra a közlekedési ágazatban, ebből legalább 3,5%-os részcélként a fejlett bioüzemanyagok és biometán arányát. Az irányelv emellett 7%-os felső határt ír elő az élelmiszernövényekből készült hagyományos bioüzemanyagok részarányára, ami tükrözi az EU aggodalmát az élelmiszerek és az üzemanyagok termőföldért folytatott versenye és a közvetett földhasználat-változás miatt.  Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség felel a megújuló üzemanyag szabványra vonatkozó programért. Ez a program specifikus éves mennyiségi követelményeket határoz meg a megújuló üzemanyagokra, amelyek 2022-re 36 milliárd gallonra emelkednek. Ezek a szabályozási követelmények az Egyesült Államokban használt megújuló üzemanyagok hazai és külföldi gyártóira és importőreire vonatkoznak.

Szerző életrajzok

OLÁH Judit, Debreceni Egyetem

Gazdaságtudományi Kar
Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet
egyetemi tanár

ERDEI Edina, Debreceni Egyetem

Gazdaságtudományi Kar
Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet
posztdoktor

POPP József, Neumann János Egyetem

MNB-Tudásközpont
MTA levelező tag
professzor

##submission.downloads##

Megjelent

2021-07-01

Hogyan kell idézni

OLÁH, J., ERDEI, E., & POPP, J. (2021). FENNTARTHATÓ FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK KILÁTÁSAI. Journal of Central European Green Innovation, 9(1), 13–29. https://doi.org/10.33038/jcegi.2648

Folyóiratszám

Rovat

Cikk szövege