2,4-D hatóanyag-tartalmú gyomirtó szer és kadmium-szulfát együttes hatásának teratológiai vizsgálata házityúk-embriókban
Kulcsszavak:
2,4-D, kadmium-szulfát, interakció, ökotoxikológia, házityúk-embrióAbsztrakt
A 2,4-D hatóanyagú DEZORMON gyomirtó szer és a környezeti fémterhelést modellező kadmium-szulfát egyedi és interakciós méreghatását tanulmányoztuk fejlődő házityúkembriókban. Kísérleti anyagként 0,01%-os kadmium-szulfát-oldatot, valamint a DEZORMON (600 g/l 2,4-D dimetilamin só) 0,5%-os emulzióját alkalmaztuk. A bemerítéses kezelést a keltetés megkezdése előtt, míg a feldolgozását a keltetés 19. napján végeztük el. A kórbonctani vizsgálat során lemértük az embriók testtömegét, rögzítettük az elhalások számát, továbbá feljegyeztük a makroszkópos fejlődési rendellenességeket. A kísérleti anyagokkal elvégzett egyedi és együttes kezelések eredményeként a kezelt csoportokban az embriók testtömeg értékei kisebbek voltak, a DEZORMON gyomirtó szerrel egyedileg kezelt csoport kivételével az eltérések szignifikáns mértékűek voltak a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az embrióletalitás mértéke szignifikánsan fokozódott a kezelt csoportokban kivéve a növényvédő szerrel egyedileg kezelt csoportot. A fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága sporadikus jellegű volt valamennyi kezelt csoportban. Kísérletünkben felhasznált 0,01%-os kadmium-szulfát oldat és DEZORMON 2,4-D 0,5%-os emulziójának egyedi méreghatása toxikus volt a tojásban fejlődő házityúk-embriókra. A kísérleti anyagok együttes alkalmazása során az embriótoxikus dózisú kadmium-szulfát mellett a növényvédelmi gyakorlatban felhasznált DEZORMON gyomirtó szeres kezelés fokozta az embriótoxicitást, a toxikus interakció additív jellegű volt.
Hivatkozások
Bánki, L. 1976. Egy peszticid kifejlesztése, mint komplex tudományos feladat. Medicina könyvkiadó, Budapest. 17,18, 27.
Baráth, Cs., Ittzés, A. és Ugrósdy, Gy. 1996. Biometria. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 37–217.
Danielsson, B. R. G., Oskarsson, A and Dencker, L. 1984. Placental transfer and fetal distribution of lead in mice after treatment with dithiocarbamates. Arch. Toxicol. 55 (1) 27–33. https://doi.org/10.1007/BF00316582
Fejes, S., Budai, P., Molnár, T. és Keserű, M. 2002. Teratogenicity test on an insecticide containing dimethoate and on heavy elements (Cu, Cd) in chicken embryos. Georgikon for Agric. 6 (2) 97–107.
Fejes, S., Budai, P., Szabó, R. és Molnár, T. 2004. Eltérő kezelési módok eredményeinek összehasonlítása egy nehézfém és egy peszticid toxikológiai vizsgálatában. Acta Kaposváriensis. 8 (2) 33–40.
Fejes, S. 2005. Egyes nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben, Doktori Értekezés, Veszprémi Egyetem, Keszthely. 83–84.
Kertész, V. 2001. Nehézfémek és PAH-vegyületek embrionális fejlődésre gyakorolt hatása madarakon. PhD. értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. 80.
Keserű, M., Komlósi, V., Mink, J., Fáncsi, T., Szabó, R., Juhász, É., Tavaszi, J. és Várnagy, L. 2005. Két herbicid és egy inszekticid méreghatásának vizsgálata madárembriókban. Acta Kaposváriensis. 9 (1) 1–12.
Köhler, H. R. and Triebskorn, R. 2013. Wildlife ecotoxicology of pesticides: can wet rack effects to the population level and beyond? Science. 341 (6147) 759–765. https://doi.org/10.1126/science.1237591
Marouani, N., Tebourbi, O., Cherif, D., Hallegue, D., Yacoubi, M.T., Sakly, M., Benkhalifa, M. and Rhouma, K.B. 2017. Effects of oral administration of 2,4-dichorophenoxyacetic acid (2,4-D) on reproductive paramaters in male Wistar rats. Environmental Science Pollution Research. 24 (1) 519–526. https://doi.org/10.1007/s11356-016-7656-3
Oskarsson, A. 1983. Redistribution and increased brain uptake of lead in rats after treatment with dethyldithiobarbamate. Arch. Toxicol. 6. 279–284. https://doi.org/10.1007/978-3-642-69083-9_52
Speijers, G. J. A. and Speijers, M. H. M. 2004. Combined toxic effects of mycotoxins. Toxicology Letters. 153 (1) 91–98. https://doi.org/10.1016/j.toxlet.2004.04.046
Szabó, R., Budai, P., Lehel, J. és Kormos, É. 2011. Teratogenicity study of some pesticide in chicken embryos. Comm. Agr. Appl. Biol. Sci. Ghent Univ. 69 (4) 803–806.
Várnagy, L. 1996. Növényvédő szerek és a reprodukció kapcsolata. Magyar Állatorvosok Lapja, 51. 421–423.
Várnagy, L., Budai, P., Fejes, S., Keserű, M., Szabó, R. és Juhász, É. 2004. Egyes növényvédő szer hatóanyagok bomlásdinamikája és toxicitása madárembriókban. Magyar Állatorvosok Lapja, 126. 755–760.
Youn-Joo, A., Young-Mi, K., Tae-Im, K. and Seung-Woo, J. 2004. Combined effect of copper, cadmium, and lead upon Cucumis sativus growth and bioaccumulation. Science of The Total Environment, 326 (1–3) 85–93. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2004.01.002
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Szemerédy Géza, Major László, Szabó Rita, Buda István, Lehel József, Budai Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture