Model study to investigate the toxic interaction between kyleo herbicide and lead acetate on chicken embryos

Szerzők

  • Szemerédy Géza University of Pannonia Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection, Keszthely
  • Buda István University of Pannonia Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection, Keszthely
  • Szabó Rita University of Pannonia Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection, Keszthely https://orcid.org/0009-0002-1772-4446
  • Lehel József University of Veterinary Medicine, Department of Food Hygiene, Budapest https://orcid.org/0000-0001-8021-0566
  • Budai Péter University of Pannonia Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection, Keszthely

Kulcsszavak:

chicken embryo, 2,4-D, glyphosate, lead acetate, toxic interaction, embryotoxicity

Absztrakt

Napjainkban az emberiség egyik legnagyobb megoldásra váró problémája a természeti környezet növekvő mértékű elszennyeződése. A különböző vegyi anyagok egyidejűleg komoly kémiai terhelést jelenthetnek az egész élővilág számára, és mivel az interakciókra vonatkozóan csak kevés adat áll a rendelkezésünkre, ezért a legveszélyesebb nehézfémek körébe sorolt ólom, illetve egy széles körben alkalmazott herbicid, a glifozát és 2,4-D kombinált hatóanyagú Kyleo együttes méreghatásának tanulmányozását végeztük el. Arra kerestük a választ, hogy a környezetszennyezésből adódó állandó nehézfém-expozíció, kiegészítve egy gyakorlati permetlé töménységben alkalmazott Kyleo terheléssel; milyen változásokat indukál a tesztszervezetként választott házityúk-embrió fejlődésében. A kezeléseket a keltetést megelőző 0. napon végeztük el. Az embriókat vizsgálati anyagokból készült különböző koncentrációjú 38°C-os oldatba vagy emulzióba merítettük 30 perc kontakt időre. A kísérlet során az ólom-acetátot 0,01%-os, a herbicidet 1%-os koncentrációban alkalmaztuk. Az eredmények értékelése a keltetés 19. napján történt. A makroszkópos vizsgálat keretében lemértük az élő embriók testtömegét, feljegyeztük az elhullásokat és a fejlődési rendellenességeket és értékeltük azok gyakoriságát. A vizsgálati anyagokkal elvégzett egyedi és együttes kezelések eredményeként a gyomirtóval egyedileg kezelt csoporton kívül a kezelt csoportokban az embriók testtömeg értékei szignifikánsan kisebbek voltak a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az egyedi és együttes kezelések következtében jelentkező elhullások száma - a herbiciddel egyedileg kezelt csoport kivételével - szignifikánsan emelkedett a kontroll csoporthoz képest. A fejlődési rendellenességek sporadikusan fordultak elő a kezelt csoportokban, teratogén hatás nem volt igazolható. Kísérletünkben felhasznált 0,01%-os ólom-acetát oldat és Kyleo herbicid 1%-os emulziójának egyedi méreghatása embriótoxikus volt a tojásban fejlődő házityúk-embriókra. A kísérleti anyagok együttes alkalmazása során az embriótoxikus dózisú ólom-acetát mellett a növényvédelmi gyakorlatban felhasznált Kyleo gyomirtó szeres kezelés fokozta az embriótoxicitást, a toxikus interakció additív jellegű volt.

Információk a szerzőről

  • Szemerédy Géza, University of Pannonia Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection, Keszthely

    levelezőszerző
    tijsvanvervest@gmail.com

Hivatkozások

Baráth, Cs., Itzés, A., Ugrósdy, Gy. 1996. Biometrics. Mezőgazda Publishing, Budapest. 37–217.

Bogenfürst F. 2004. A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó. Budapest. 42–63.

Dallegrave, E., Mantese, F. D., Coelho, R. S., Pereira, J. D., Dalsenter, P. R., Langeloh, A. 2003. The teratogenic potential of the herbicide glyphosate Roundup in Wistar rats. Toxicology Letters. 142 (1-2) 45–52. https://doi.org/10.1016/s0378-4274(02)00483-6

Danielsson, B. R. G., Oskarsson, A., Dencker, L. 1984. Placental transfer and fetal distribution of lead in mice after treatment with dithiocarbamates. Arch. Toxicol. 55. 27–33. https://doi.org/10.1007/bf00316582

Fejes, S., Várnagy, L., Budai, P., Takács, I. 2001. A réz-szulfát és a BI 58 EC interakciós vizsgálata házityúk embrión. TOX’2001 Konferencia. Eger. Absztraktok C2–4.

Fejes, S. 2005. Egyes nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben, Doktori Értekezés, Veszprémi Egyetem, Keszthely. 83–84.

Ferm, V. H., Carpenter, S. J. 1967. Developmental malformations resulting from the administration of lead salts. Experimental and Molecular Pathology. 7 (2) 208–213. https://doi.org/10.1016/0014-4800(67)90030-5

Institóris, L., Siroki, O., Dési, I. 2001. Kombinált cipermetrin Hg2+ és As3+ expozíció immuntoxikológiai vizsgálata patkányon. TOX’2001 Konferencia. Eger. Absztraktok C1–2.

Kertész, V. 2001. Nehézfémek és PAH-vegyületek embrionális fejlődésre gyakorolt hatása madarakon. Doktori (PhD) értekezés. SZIE MKK. Gödöllő.

Korhonen, A., Hemminiki, K., Vainio, H. 1981. Application of the chicken embryo in testing for embryotoxicity. Thiurams. Scandinavian Journal of Work. Environment and Health, 8 (1) 63–69. https://doi.org/10.5271/sjweh.2495

Korhonen, A., Hemminiki, K., Vainio, H. 1982. Embryotoxicity of industrial chemicals ont he chicken embryo: Thiourea derivatives. Acta Pharmacol. Toxicol., 51 (1) 38–44. https://doi.org/10.1111/j.1600-0773.1982.tb01060.x

Juhász, É., Szabó, R., Keserű, M., Budai, P., Várnagy, L. 2006. Teratogenicity testing of a 2,4-D containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Commun. Agric. Appl. Biol., 71/2a. 111–114.

Juhász, É. 2009. Herbicidek (Stomp 330 EC, Dikamin D) és nehézfémek (réz, kadmium, ólom) egyedi és együttes méreghatása madárembriókon. Doktori (PhD) értekezés. PE GK. Keszthely.

Marouani, N., Tebourbi, O., Cherif, D., Hallegue, D., Yacoubi, M. T., Sakly, M., Benkhalifa, M., Rhouma, K. B. 2016. Effects of oral administration of 2,4dichorophenoxyacetic acid (2,4-D) on reproductive paramaters in male Wistar rats. Environmental Science Pollution Research. 24. 519–526. https://doi.org/10.1007/s11356-016-7656-3

Oskarsson, A. 1983. Redistribution and increased brain uptake of lead in rats after treatment with dethyldithiobarbamate. Arch. Toxicol. 6. 279–284. https://doi.org/10.1007/978-3-642-69083-9_52

Pecze, L., Papp, A., Nagymajtényi, L. 2001. Kombinált toxikus expozíció hatása az in vivo regisztrált hippokampális populációs spike-ra patkányban. TOX’2001 Konferencia. Eger. Absztraktok C1–4.

Speijers, G. J. A., Speijers, M. H. M. 2004. Combined toxic effects of mycotoxins. Toxicology Letters. 153 (1) 91–98. https://doi.org/10.1016/j.toxlet.2004.04.046

Thompson, H. M. 1996. Interaction between pesticides; A review of reported effects and their implications for wildlife risk assestment. Ecotoxicology. 5. 59–81. https://doi.org/10.1007/bf00119047

Várnagy, L., Budai, P. 1995. Agrochemical hygiene. Mezőgazda Publishing, Budapest. 45., 50–52., 64–65., 70–83.

Várnagy, L., Varga, T., Hlubik I., Budai P., Molnár, E. 1996. Toxicity of the herbicides Flubalex, Fusilade S and Maloran 50 WP to chicken administration as single compounds or in combination. Acta Vet. Hung. 44 (3) 363–376.

Letöltések

Megjelent

2019-11-07

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Szemerédy, G., Buda, I., Szabó, R., Lehel, J., & Budai, P. (2019). Model study to investigate the toxic interaction between kyleo herbicide and lead acetate on chicken embryos . GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 23(2), 81-92. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/6314

Hasonló cikkek

1-10 a 181-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>