Egy növénykondicionáló készítmény hatásának vizsgálata kisparcellás szántóföldi kísérletekben

Nikolett Faragó; Sándor Hoffmann; Anita Lepossa

Szerzők

Faragó Nikolett Pannon Egyetem, Georgikon Kar, e-mail: farago.nikolett.66@gmail.com (levelezőszerző)
Hoffmann Sándor Pannon Egyetem, Georgikon Kar
Lepossa Anita Pannon Egyetem, Georgikon Kar https://orcid.org/0000-0002-0542-6997

Kulcsszavak:

növénykondicionáló, kérdőíves felmérés, szója, árpa, szántóföldi kísérlet

Absztrakt

Az emberiség számára nagy kihívás, hogy a folyamatosan gyarapodó népességnek egyre csökkenő termőterületen kell élelmiszert előállítani. Ennek talán legtermészetesebb módja a talajtermékenység javítása, illetve a terméshozamok növelése talaj- és növénykondicionáló készítményekkel. Habár ezek egyre népszerűbbek a gazdálkodók körében, hatásukról és működési mechanizmusukról még mindig kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre. Hazai ismertségükre, felhasználásuk mértékére és a készítményekkel szerzett tapasztalatokra vonatkozóan kérdőíves felmérést végeztünk gazdálkodók körében. Eredményeink azt mutatták, hogy a termelők leginkább a lombtrágya és a mikrobiológiai készítményeket vásárolják, és használatukkal kedvező tapasztalataik vannak, míg a biostimulátorokat kevésbé ismerik és használják. Szántóföldi kísérletünkben egy ide sorolható növénykondicionáló készítmény (Bistep) hatását vizsgáltuk. A Keszthelyen, 2018. tavaszán tavaszi árpa és szója növényekkel beállított egytényezős, véletlen komplett blokk elrendezésű kisparcellás kísérletek valamennyi esetben egy kontroll mellett négy kezelést tartalmaztak, a készítményt a termék gyártója által az adott növénykultúrára ajánlott időszak(ok)ban és dózis(ok)ban kijuttatva. Vizsgáltuk a növények fejlődését, növekedését, betakarítás után a termés mennyiségét és néhány minőségi paraméterét. Adatelemzéshez egytényezős variancia-analízist használtunk (R Commander Version 2.5-1). A vizsgálat idején, 2018. évben a kezelések között statisztikailag igazolható különbség egyik tesztnövény esetében sem volt kimutatható, a készítménynek a növénykultúrára két alkalommal történő kijuttatása csak kis mértékben tendenciálisan növelte a szója növényenkénti magtermését.

Hivatkozások

Birkás, M. 2006. Földművelés és földhasználat, Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 40–75.

Biró, B. 2002. Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agronomica Hungarica, A növénytermesztés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában, 2002.november 19., pp. 77–84.

Biró, B. 2017. Biológiai Talajművelés. Termésnövelők, biotrágyák a természet rendje szerint 7. rész: A talajegészség fontossága. Agrárágazat 18(7). pp. 72–74.

Dubbo NSW 2010. Carbon Farming Conference Expo, 27-28. October

Erdős, Gy., Haller, G., Molnár, J., Ocskó, Z. 2018. Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok III. 2018. 1438 p.

Győri, D. 1984. A talaj termékenysége, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp:7-11.

Holopovics, Z. 2018. Baktériumok, gombák és egyéb parányok talajaink termékenységének szolgálatában, Agro Napló, 2018/10, 75. p.

Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szervezete 2018. A humuszképződés folyamata és jelentősége. Agrofórum, 29(7). 173.

Nyiri, L. (szerk.) 1993. Földműveléstan (3. kiadás). Mezőgazda Kiadó, Budapest. 438 p.

Stefanovits, P. 1992. A talaj szerves anyaga. A talaj szerves anyagainak csoportosítása, Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 67–70.

Szakály, B. 2014. Egy új fejlesztésű növénykondicionáló készítmény és egy hagyományos lombtrágya összehasonlítása. Szakdolgozat, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék. 51 p.

INTERNET1: https://agraragazat.hu/hir/miert-fogynak-a-termotalajok/ (2020.02.10.)

INTERNET2: https://docplayer.hu/8452544-Bistep-eloallitasi-technologiaja.html (2020.02.10.)

INTERNET3:https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn007a.html (2020.02.11.)