Növényvédő szerek primer szemirritációs vizsgálata EpiOcularTM szövetmodell alkalmazásával

Szerzők

  • Buda István Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: istvan.buda@toxicoop.com (levelező szerző)
  • Lehel József Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszer-higiéniai Tanszék, e-mail: lehel.jozsef@univet.hu https://orcid.org/0000-0001-8021-0566
  • Szabó Rita Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: Szabo.Rita@uni-mate.hu
  • Budai Péter Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: budai.peter@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0002-3618-1961

Kulcsszavak:

szemirritáció, in vitro, Draize teszt, MTT módszer, EpiOcularTM szövet

Absztrakt

A jelenleg is még széles körben alkalmazott OECD 405 iránymutatást, amelynek alapja a Draize-féle primer szemirritációs teszt, nagyon sok kritika éri az eredmények szubjektív értékelése, de legfőképp a vizsgálatok során felhasznált állatok szenvedése miatt. Napjainkban számos in vitro módszer elérhető, melyek a körülményektől függően részben vagy akár teljes mértékben képesek kiváltani ezt az in vivo technikát. Ezen módszerek közé tartozik a rekonstruált emberi szaruhártyaszerű hámszöveten (EpiOcularTM szövet) végzett vizsgálat. A vizsgálatokba bevont öt különböző növényvédő szer irritáló hatásának elbírálása az alapján történt, hogy az expozíciós idő alatt milyen mértékben csökkent a sejtek életképessége, amelyet MTT teszttel határoztunk meg. Az öt vizsgált növényvédő szer közül négy mutatkozott irritáló tulajdonságúnak, míg egy vizsgálati anyag esetében nem volt megfigyelhető irritatív hatás az alkalmazott in vitro módszer alapján. A vizsgálati anyagok biztonsági adatlapján meglévő in vivo eredményekkel összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy az összes vizsgált anyag esetében a saját in vitro és az in vivo eredmények megegyeztek.

Hivatkozások

Budai, P., Kormos, É., Buda, I., Somody, G. and Lehel, J. 2021. Comparative evaluation of HET-CAM and ICE methods for objective assessment of ocular irritation caused by selected pesticide products. Toxicology in Vitro. 47. 105150.

Kolle, S.N., Moreno, M.C.R., Mayer, W., van Cott, A., van Ravenzwaay, B. and Landsiedel, R. 2015. The EpiOcular™ Eye Irritation Test is the Method of Choice for the In Vitro Eye Irritation Testing of Agrochemical Formulations: Correlation Analysis of EpiOcular Eye Irritation Test and BCOP Test Data According to the UN GHS, US EPA and Brazil ANVISA Classification Schemes. ATLA. 43. 181–198.

OECD 405, 2012. Guidelines for the Testing of Chemicals, Section 4, No. 405, „Acute Eye Irritation/Corrosion” 02 October 2012.

OECD 492, 2019. Guidelines for the Testing of Chemicals, Section 4, No. 492, “Reconstructed human Cornea-like Epithelium (RhCE) test method for identifying chemicals not requiring classification and labelling for eye irritation or serious eye damage” 18 June 2019.

EpiOcular™ Eye Irritation Test (OCL-200-EIT) SOP; For the prediction of acute ocular irritation of chemicals. For use with MatTek Corporation’s Reconstructed Human EpiOcular™ Model (02 February 2021).

Tavaszi, J., Budai, P., Pálovics, A. and Kismányoki, A. 2008. An alternative test battery in detecting ocular irritancy of agrochemicals. Communications in agricultural and applied biological sciences. 73(4). 891-895.

Letöltések

Megjelent

2022-01-15

Folyóirat szám

Évf. 26 Szám 1 (2022): Különszám: A XXXI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum közleményei

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2022 Buda István, Lehel József, Szabó Rita, Budai Péter

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.