Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos észlelt kockázatok és kockázatkezelési alternatívák

Absztrakt

Az élelmiszerekkel kapcsolatos paradoxon szerint az élelmiszer alapvető feltétele az egészségnek, de egyben a legfontosabb kockázati tényezője is. Az élelmiszerek kettőssége egyrészt annak hasznosságán, előnyein, másrészt ahhoz kapcsolódó kockázatok keretében folyamatosan jelen van az élelmiszerfogyasztói magatartásban. Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói kockázatok a megszokott élelmiszerek esetében is felmerülnek, de jóval erőteljesebben jelentkeznek új termékek, új technológiák bevezetésénél és elterjedésénél. Az élelmiszerkockázatok észlelése során jelentős szerepet játszottak az elmúlt évek élelmiszer botrányai. Mivel az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseit tökéletlen információellátottság mellett hozza meg, a közlemény bemutatja az élelmiszerfogyasztói magatartás jellemzőit tökéletlen információellátottság körülményei között, a terméktulajdonságokat az információk típusa alapján, elemzi a terméktulajdonságok és az információk közötti kapcsolatot, valamint a fogyasztó élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatészlelésének tényezőit. Külföldi szakirodalmakra hivatkozva a cikk részletesen bemutatja a fogyasztói kockázatok típusait, és a kockázat-felnagyítás összefüggéseit. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok észlelése két szinten zajlik, egyrészt az egyéni kockázatészlelés, másrészt a közösségi kockázatészlelés keretében. Az élelmiszerek esetében különösen nagy fontosságú a teljesen új termékekre vagy technológiák bevezetésével kapcsolatos fogyasztói kockázat kezelése. A kockázati információ hatásaival kapcsolatban két elmélet terjedt el. Az első koncepció szerint az élelmiszerkockázatok terjedésében olyan speciális csoportok, mint például a média, vagy szakmai érdekcsoportok ékelődnek be, amelyek a kockázat közösségi észlelését felerősítik és azon keresztül az egyénét is. A társadalmi aréna elmélet a társadalmi szereplők közti kölcsönhatásokra és konfliktusokra épül, amely keretében az egymással szembenálló érdekcsoportok hatást kívánnak gyakorolni a döntéshozókra és a politikára, illetve a közkapcsolatokra. A fogyasztó által észlelt kockázat csökkentése a vállalatok és az iparágak közös felelőssége, amelyben sokat segíthet az ipari elkötelezettség az élelmiszerbiztonság és minőség mellett, a vállalati belső, illetve hatósági ellenőrzés, a megfelelő technológia, a minőségbiztosítási módszerek alkalmazása, a gyártási, a fogyaszthatósági idők és információk feltüntetése. Az élelmiszerfogyasztói magatartás egyik fő trendje, hogy a tapasztalati és az információkeresésre épülő terméktulajdonságokkal szemben a bizalomra épülő terméktulajdonságok szerepe értékelődik fel. Az élelmiszerellátás egyre inkább összetett és gyorsan változó rendszert alkot. Az élelmiszer hosszú és személytelen láncon keresztül, gyakran ismeretlen, intézményesített szereplők közvetítésével jut el a fogyasztóhoz, és ezáltal a fogyasztó függősége megnő. A komplexitás és a bizonytalanság növekedésével párhuzamosan a bizalom/bizalmatlanság szerepe és a felügyelő, ellenőrző, illetve a "watch dog" szervezetek szerepe felértékelődik.