Változó fogyasztói magatartás a magyar sörpiacon

Absztrakt

Számtalan fórumon, eltérő megközelítéssel és céllal elemezték már magyar szakértők azokat a hatásokat, amelyek Magyarország egyes iparágait és termékpiacait érték/érik Európai Uniós csatlakozásunk következtében. Ettől függetlenül érdemes feltenni a kérdést: Vajon minden változást feltérképeztünk? EU-s csatlakozásunk hatására újabb kihívásokkal kell szembenézniük a magyar sörpiac szereplőinek is. Számottevő változás nem várható a magyar sörfogyasztásban, a már meglévő trendek azonban folytatódni látszanak: egyrészt jellemző tendencia a sörfogyasztásban a növekvő igény az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök iránt, másrészt egyre nagyobb méretet ölt az egészséges(ebb) életre való törekvés, mely a sörtermékek iránti kereslet csökkenését vonja maga után. Kutatásunkkal is alátámasztjuk, a fogyasztók egyre inkább egészségtudatos életmódja megköveteli a piackutatással foglalkozó szakemberektől a sörfogyasztói magatartásvizsgálatok új alapokra helyezését. A sörtermékek fogyasztásának felmérésekor már nem a minőség-, ár-, beszerzési hely-preferenciákon van a hangsúly: elengedhetetlen ahelyettesítő termékek vizsgálata is. Az új életszemléletnek köszönhetően helyettesítő italként kell figyelembe venni a természetes italokat, gyümölcsleveket, üdítőket és ásványvizeket, alkoholtartalmú helyettesítőként a bor és az égetett szeszesitalok jöhetnek számításba. Módosult a sörfogyasztáshoz kötődő élethelyzetek megítélése is, egyfelől az elmúlt évtizedek során bekövetkező generációváltásnak, másfelől a megváltozó termékkommunikációnak köszönhetően. Az átalakult és még mindig változásokat mutató motivációs tényezők és preferencia-rangsor felmérése időszerű és elengedhetetlen a sörpiac hosszú távú keresleti-kínálati helyzetének meghatározásához.