A probiotikus kefir hatása a széklet mikroflórára

Szerzők

  • Mária Figler PTE EFK Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet (Pécs University, Institute of Human Nutrition and Dietetics) H-7624 Pécs, Ifjúság útja 13.
  • Gyula Mózsik PTE ÁOK I. sz Belgyógyászati Klinika (PTE First Department of Medicine) H-7624 Pécs, Ifjúság útja 13.
  • Béla Schaffer Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (Hungarian Dairy Research Institute) H-9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 24.
  • Magdolna Zsinkó PTE ÁOK I. sz Belgyógyászati Klinika (PTE First Department of Medicine) H-7624 Pécs, Ifjúság útja 13.
  • Béla Szili Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (Hungarian Dairy Research Institute) H-9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 24.
  • Sándor Szakály Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (Hungarian Dairy Research Institute) H-9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 24.
  • Regina Rab PTE EFK Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet (Pécs University, Institute of Human Nutrition and Dietetics) H-7624 Pécs, Ifjúság útja 13.

Absztrakt

Az a tény, hogy a különböző orvosi kezelések súlyos károsodást idézhetnek előaz emberi szervezet probiotikus flórájában egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. A kezelések – antibiotikumok, cytostatikumok, irradiatio – mellett hasonló károsodáshoz vezet a normál flóra megfelelőtápanyagokkal való ellátásának hiánya is. Számos kontrollált vizsgálat eredményei igazolták, hogy a különböző probiotikus törzsek képesek lerövidíteni a Rota vírus kiváltotta és más gasztroenteritiszek lefolyását, krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is beszámoltak a probiotikumok kedvező hatásáról. A hatás ezekben az esetekben a probiotikus bélflóra proteolytikus aktivitásával lehet kapcsolatos, amely révén elősegíti az enterális antigének lebontását, csökkenti a gyulladásos mediátorok szekréciójának mértékét, segíti a bél mucosalis barrierjének normális működését, normalizálja az intestinalis permeabilitást és fokozza a mucosalis IgA termelődését is (19.21.). Legújabban a figyelem középpontjába került a vastagbélflóra és az allergiás, valamint atópiás betegségek közötti kapcsolat is. A bél egészséges mikroflórája gátolja a specifikus IgE termelést is, amely gátolja az allergiás reakciók kialakulását (19.22.). Ismert probiotikus hatás egyes baktériumok béta galaktozidaze termelése, amely laktóz intolerancia esetén a használatukat kívánatossá és előnyössé teszi. A fekál enzimek aktivitásának csökkentése, a fekáltoxinok visszaszorítása az egészséges bélflóra következménye, amely jelentős tényező a vastagbélrák megelőzésében is. Az egészséges bélflóra fenntartásában és helyreállításában fontos szerepet töltenek be a prebiotikumok, amelyek számos növényi táplálékunk alkotóelemei, oligoszacharidok, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre azáltal, hogy szelektíven fokozzák a probiotikus baktériumok szaporodását és aktivitását a vastagbélben, amelyet ezek a baktériumok energia-forrásként használnak fel. A különböző élelmiszeripari termékekben a probiotikus mikroorganizmusokat és a prebiotikumokat gyakran együtt alkalmazzák. A jelen vizsgálatunkban használt egyik probiotikus baktériumtörzs, a Streptococcus thermophilus rendelkezik nyálkatermelő képességgel. A termelt nyálka egy poliszacharid, amely prebiotikumként szolgál más probiotikus törzsek számára is. Emellett növeli a vele készült élelmiszerek eltarthatóságát, meggátolja azok savanyodási folyamatát. Vizsgálataink egyértelműen bizonyítékát adták, hogy a probiotikus kefir a Biofir® képes elősegíteni a vastagbél probiotikus flórájának elszaporodását a fogyasztás idején, így a kapott eredményeink alapján minden tekintetben megfelel a funkcionális élelmiszer fogalmának. Alkalmazása potenciális lehetőséget biztosíthat a hagyományos orvosi és táplálkozásterápián túl különböző akut és krónikus gyulladásos betegségek, táplálkozási allergiák megelőzésében és kezelésében egyaránt. A későbbiek során további bizonyítékokat kívánunk szolgáltatni az általunk vizsgált probiotikus törzsek különböző kórképekben kimutatható hatására.

##submission.downloads##

Megjelent

2005-02-15

Hogyan kell idézni

Figler, M., Mózsik, G., Schaffer, B., Zsinkó, M., Szili, B., Szakály, S., & Rab, R. (2005). A probiotikus kefir hatása a széklet mikroflórára. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2(1-2), 17–20. Elérés forrás https://journal.uni-mate.hu/index.php/etm/article/view/19

Folyóiratszám

Rovat

Cikkek

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei