Probiotikumok a humán egészség szolgálatában

Absztrakt

Az emberi bél mikroflórájának egészségre gyakorolt hatása egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül. Az élő mikroorganizmusok  közül  a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok csoportjába tartozókat soroljuk a probiotikumok közé. Probiotikumot  az  élelmiszerek  egy  része,  mint  például  a tejtermékek, húsárúk, egyes italok, általában a fermentált élelmiszerek  tartalmaznak. A probiotikumok a bélnyálkahártya epithel-sejtjein lévő receptorokhoz tapadva (adhézió) kompetícióba lépnek a kórokozó baktériumokkal. Az epithel sejtek és a probiotikus baktériumok kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek” (crosstalk), aminek eredményeként a baktériumok képesek a mukózális immunrendszer erősítésére, emellett olyan metabolitokat termelnek, amelyek protektív tápanyagok, (pl. rövid szénláncú zsírsavak), ehhez prebiotikumokat, oligoszacharidokat használnak fel. A probiotikumok alkalmazásánál döntő fontosságú, hogy a táplálékkal vagy étrendkiegészítő formájában bevitt baktériumok képesek legyenek eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedve kolonizálódni. A normál bélflóra helyreállításának a jövőben egyre nagyobb teret kell kapnia mind a betegségek megelőzésében, gyógyszeres kezelések kiegészítőjeként, valamint számos betegség kezelésében is. A probiotikumok lehetséges alternatívái vagy konkurensei lehetnek a  hagyományos antimikróbás  kezeléseknek  is. Relatív biztonságuk, kiváló  tolerálhatóságuk  alapján  nemcsak antibiotikus  kezelések  után,  hanem  mint  first-line  terápia  is  szóbajöhetnek,  amikor  ez klinikailag indokolt. A  probiotikus terápia elterjedése gyökeresen megváltoztathatja kezelési  szokásainkat,  és jelentős szerepet tölthet be számos betegség megelőzésében is.