Sajtok vásárlási és fogyasztói szokásainak vizsgálata a Dél-Dunántóli régióban

Absztrakt

Kutatásom célja a dél-dunántúli lakosság sajtvásárlási és fogyasztói szokásainak felmérése volt, kérdőíves piackutatás segítségével. Az aktuális fogyasztói igények és preferenciák felmérésén túl, célom volt a sajtpiacban rejlő potenciál kiaknázási lehetőségeinek kutatása. A kérdőíves megkérdezést Kaposvár, Pécs, Szekszárd és környéke fogyasztóinak körében végeztem, megyeszékhelyenként 100-100 fogyasztó megkérdezésével. Az elvégzett kérdőíves felmérés alapján összegezve megállapítható, hogy a sajtok kedveltségéhez mérten a fogyasztás gyakorisága alacsony, bár a pár évvel ezelőtti felmérésekhez képest javuló tendenciát mutat. Ez azzal magyarázható, hogy napjainkban a sajtok még mindig a magasabb árfekvésű élelmiszerek közé tartoznak, másrészről pedig a fogyasztók ismeretei a sajtfogyasztás táplálkozásbiológiai előnyeivel kapcsolatban hiányosak. Az érlelt sajtok fogyasztási gyakorisága meghaladja az ömlesztettekét. A szegmentumok szerinti bontásból kitűnik, hogy az ömlesztett és érlelt sajtokat egyaránt legnagyobb arányban a 15-24 év közötti korosztály fogyasztja, de az érlelt sajtok esetében a 40 és 55 év közöttiek fogyasztása is kiemelkedő. Továbbá megállapítható, hogy minél magasabb iskolai végzettségű a fogyasztó, annál gyakoribb sajtfogyasztása. A sajtok keresletének jövedelem rugalmasságát igazolva, kitűnik az eredményekből, hogy a magasabb jövedelműek a gyakoribb fogyasztók. A sajtmárkák között a leggyakrabban fogyasztott a Trappista, a Füstölt sajtok, a Mackó, és a Medve sajt. A Trappista kiemelkedő népszerűségét elsősorban alacsonyabb árfekvésének köszönheti, másrészről pedig annak, hogy a vásárlásokat nagymértékben befolyásolja a tradíció, a megszokás. A sajt-választásnál az íz és a minőség a legmeghatározóbb tényező, valamint fontos tényező még az ár és az egészségügyi szempontok. A vásárlási szokások tekintetében megállapítható, hogy a fogyasztók többsége szuper és hipermarketekben szerzi be a sajtokat, és többségük (59,4 százalékuk) a helyszínen dönti el, hogy milyen és mennyi sajtot vásárol. Az átlagfogyasztó átlagosan 3 (3,2) naponta vásárol sajtot. Továbbá elmondható, hogy a sajtokat drága élelmiszernek tartják (a fogyasztók 62,1 százaléka), különös tekintettel az extra minőségűeket, viszont egyre nagyobb mértékben képviselteti magát az a réteg, amely nemcsak nyitott az extra minőségű és kuriózum termékekre, hanem meg is tudja vásárolni azokat.