A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera l.) 2018. évi tavaszi fejlődésére és méztermelésére

Szerzők

  • Takács Marianna Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
  • Oláh János Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.070

Kulcsszavak:

méhanya, méztermelés, fiasítás

Absztrakt

Magyarországon a méhanyák ára jelentősen megemelkedett az elmúlt években, azonban azok elfogadtatási aránya csökkenő tendenciát mutat, melyet elsősorban az olasz méhfajta (Apis mellifera ligustica) hazai megjelenésével hoznak összefüggésbe a méhészek. További problémát okoz a méhanyák esetében, hogy a hazai méhészeti gyakorlatban a méhészek a kétéves kort elérő méhanyákat lecserélik, melyet azzal magyaráznak, hogy életkoruk előrehaladtával csökkenő petézési teljesítményt nyújtanak, mely a gyengébb népesség révén a méztermelésben is érvényre juthat. Jelen tanulmányban arra keressük a választ, hogy a fent említett tényezők (tavaszi fejlődés, méztermelés) hogyan alakulnak az eltérő életkorú méhanyával rendelkező méhcsaládokban. A vizsgálat során 1, 2 –illetve 3 éves méhanyás családokban vizsgáltuk meg a fiasításos terület kiterjedését, melyet cm2-ben határoztunk meg; akác méhlegelőről történő hordás idején az elvehető méz mennyiségét mértük. A méhcsaládok tavaszi fejlődésének vizsgálatára 2018. április 8. és május 22. között négy alkalommal került sor, melyet ún. fiasításmérő lappal végeztünk el. Az elvehető méz mennyiségének meghatározása során pedig a méztéri fiókok pergetés előtti és utáni súlyából nyertünk adatokat. A méz mennyiségére vonatkozó méréseket 2018 májusában, akácvirágzás idején végeztük el. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb (egyéves) méhanyás családokban az elvehető méz mennyisége 26,5 %-kal magasabb, mint az idős (hároméves) méhanyával rendelkező családok esetében, míg a fiasításos terület kiterjedésben mindhárom korcsoport eltérő képet mutatott.

Információk a szerzőről

  • Takács Marianna, Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

    levelezőszerző
    takacsmarianna@agr.unideb.hu

Hivatkozások

Akyol, E., Yeninar, H., Karatepe, M., Karatepe, B., Özkök, D. (2007): Effects of queen age on Varroa (Varroa destructor) infestation level in honey bee (Apis mellifera caucasica) colonies and colony performance. Italian Journal of Animal Science, 6. 143–149. https://doi.org/10.4081/ijas.2007.143

Akyol, E., Yeninar, H., Korkmaz, A., Çakmak, I. (2008): An observation study on the effects of queen age on some characteristics of honeybee colonies. Italian Journal of Animal Science, 7. 19–25. https://doi.org/10.4081/ijas.2008.19

Akyol, E., Yeninar, H. (2011): The effects of Varroa (Varroa destructor) infestation level on wintering ability and survival rates of honeybee (Apis mellifera) colonies. Kafkas Üniveritisi Veteriner Fakültesi Dergisi. 17. 3. 507–509.

Bross, P. (2018/a): Minden jó, ha a vége jó! Méhészet, 66. 6. 10–13.

Bross, P. (2018/b): Akác után, napraforgó előtt. Méhészet. 66. 7. 12–13.

Deák, G. (2018): Minőségi anyanevelés Tamásiban. Méhészet. 66. 1. 6–7.

Delaplane, K. S., van der Steen, J., Guzman-Novoa, E. (2013): Standard methods for estimating strength parameters of Apis mellifera colonies. Journal of Apicultural Research, 52. 1. 1–12. https://doi.org/10.3896/IBRA/1.52.1.03

De la Rúa, P., Serrano, J., Galián, J. (1998): Mitochondrial DNA variability in the Canary Islands honeybees (Apis mellifera L.). Molecular Ecology, 7. 1543–1547. https://doi.org/10.1046/j.1365-294x.1998.00468.x

Garnery, L., Franck, P., Baudry, E. (1998a): Genetic biodiversity of the West European honeybee (Apis mellifera mellifera and Apis mellifera iberica) I. Mitochondrial DNA. Genetics, Selection and Evolution, 30. 34–47. https://doi.org/10.1051/gse:19980702

Garnery, L., Franck, P., Baudry, E. (1998b): Genetic biodiversity of the West European honeybee (Apis mellifera mellifera and Apis mellifera iberica) II. Microsatellite loci. Genetics, Selection and Evolution, 30. 49–74. https://doi.org/10.1051/gse:19980703

Genersch, E., von der Ohe, W., Kaatz, H., Schroeder, A., Otten, C., Büchler, R., Berg, S., Ritter, W., Mühlen, W., Gisder, S., Meixner, M., Liebig, G., Rosenkranz, P. (2010): The German bee monitoring project: a long term study to understand periodically high winter losses of honey bee colonies. Apidologie, 41. 332–352. https://doi.org/10.1051/apido/2010014

Johansson, T. S. K., Johansson, M. P. (1973): Methods for queen rearing. Bee World, 54. 149–175. https://doi.org/10.1080/0005772X.1973.11097476

Jó, I. (2013): Az anyaváltás lehetséges okai. Méhészet, 61. 3. 31.

Kaftanog˘lu, O., Düzenli, A., Kumova, U. (1988): A study on determination the effects of queen rearing season on queen quality under Cukurova region conditions. Turkish Journal of Veterinary and Animal Science, 16. 567–577.

Kostarelou-Damianidou, M., Thrasyvoulou, A., Tselios, D., Bladenopoulos, K. (1995): Brood and honey production of honey bee colonies requeened at various frequencies. Journal of Apicultural Research, 34. 1. 9–14. https://doi.org/10.1080/00218839.1995.11100880

Medryczki, P., Sgolastra, F., Bortolotti, L., Bogo, G., Tosi, S., Padovani, E., Porrini, C., Sabatini, A. G. (2015): Influence of brood rearing temperature on honey bee development and susceptibility to poisoning by pesticides. Journal of Apicultural Research. 49. 1. 52–59. https://doi.org/10.3896/IBRA.1.49.1.07

Országos Meteorológiai Szolgálat (2018): Éghajlati visszatekintő. Elérhető: https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2265&hir=Eghajlati_visszatekinto_%E2%80%93_2018_tavaszanak_idojarasa (Utolsó hozzáférés: 2019. 11. 12).

Örösi, P. Z. (1957): Méhek között. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 105–143.

Pankiw, T., Page, R. E. Jr. (2001): Genotype and colony environment affect honeybee (Apis mellifera L.) development and foraging behavior. Behavioural Ecology Sociobiology, 51. 87–94. https://doi.org/10.1007/s002650100408

Roberts, C. W., Stanger, W. (1969): Survey of the Package Bee and Queen Industry. American Bee Journal, 109. 1. 8–11.

Seeley, T. D., Heinrich, B. (1981): Insect thermoregulation. (Heinrich Edit.). John Wiley and Sons. New York, USA, 350.

Simeunovic, P., Stevanovic, J., Cirkovic, D., Radojicic, S., Lakic, N., Stanisic, L., Stanimirovic, Z. (2014): Nosema ceranae and queen age influence the reproduction of honeybee colony. Journal of Apicultural Research, 53. 5. 545–554. https://doi.org/10.3896/IBRA.1.53.5.09

Szalainé, M. E., Molnár, J. (2000): A mézelő méh tenyésztése, a méhanya nevelése. KÁTKI Méhtenyésztési és Méhbiológiai osztály. Gödöllő. Tisza Nyomda Kft. Szolnok.

Takács, M., Oláh, J. (2015): A 2015. évi napraforgóméz mennyiségének alakulása különböző kaptártípus és a méhanya életkorának függvényében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 11. 2. 185–192.

Tarpy, D. R., Hatch, S., Fletcher, D. J. C. (2000): The influence of queen age and quality during queen replacement in honey bee colonies. Animal Behaviour, 59. 1. 97–101. https://doi.org/10.1006/anbe.1999.1311

Zimmer, Z. (2018): A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése. Bocz Nyomdaipari Kft. Pécs, 15–31.

Zsidei, B. (1990): A méhészkedés 12 hónapja. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 46.

Letöltések

Megjelent

2020-05-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera l.) 2018. évi tavaszi fejlődésére és méztermelésére. (2020). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 16(1), 70-78. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.070

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei