Különböző székelyföldi mézminták változásának vizsgálata az idő függvényében

Szerzők

  • Vásárhelyi Panka Boglárka Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Szabó Rubina Tünde Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.; e-mail: szabo.rubina.tunde@uni-mate.hu (levelezőszerző) https://orcid.org/0000-0001-8879-7197
  • Albert Csilla Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszék, 530104 Csíkszereda, Szabadság tér 1. https://orcid.org/0000-0001-8879-7197

DOI:

https://doi.org/10.17205/aweth.5910

Kulcsszavak:

méz, mézminőség, fiziko-kémiai tulajdonság

Absztrakt

A kutatás célja, hogy a különböző székelyföldi mézminták fiziko-kémiai tulajdonságaiban bekövetkezett változásokat nyomon kövesse, fél év tárolás elteltével. A 10 vizsgált mézminta esetében 6 fajtaméz volt: napraforgó-, hárs-, harmat-, repce-, vegyesvirág-, és akácméz. Vizsgáltuk a mézek nedvességtartalmát, elektromos vezetőképességét, cukorkomponensek változását (glükóz, fruktóz, glükóz/fruktóz arány, szacharóz) és hidroxi-metil-furfurol tartalmat. Minden minta esetében csökkent a nedvességtartalom. A tárolás hatására a glükóz és a fruktóz mennyisége növekedett, míg a szacharóz mennyisége csökkent. A mézminták között az elektromos vezetőképességet és a diasztáz-enzim aktivitást tekintve szignifikáns különbség mutatkozik. Elektromos vezetőképessségben legnagyobb csökkenést a hárs-, harmatméz, illetve napraforgóméz mutatta. A mézminták hidroxi-metil-furfurol tartaloma növekvő tendenciát mutat, kiemelkedően akácmézekben. További, nagyobb elemszámmal elvégzett vizsgálatok segíthetik a paraméterek közötti összefüggések megértését.

Hivatkozások

Afroz, R., Tanvir, E.M., Zheng, W., Little, P.J. (2016): Molecular pharmacology of honey. Clini-cal and Experimental Pharmacology, 6, 1–13, https://doi.org/10.4172/2161-1459.1000212

Boczkó É. (1994): Fajtamézek fizikai és kémiai jellemzőinek vizsgálata. Budapest SZIE Kertészeti és Élelmiszertudományi Kar. Diplomamunka 55.

Bogdanov S. (2014): The Honey Book; Bee Product Science 120.

Čaušević B., Haurdic B., Jasic M., Basic M.(2018): Enzymatic activities in honey. http://www.maso-international.cz/download/2018_55-61_2.pdf (utolsó letöltés: 2024. 05.10.)

Cavia, M.M., Fernández-Muino MA., Gömez-Alonso E., Montes-Pérez MJ., Huidobro JF., Sanc-ho MT. (2002): Evolution of fructose and glucose in honey over one year: influence of indu-ced granulation. Food Chemistry, 78(2), 157–161, https://doi.org/10.1016/S0308-8146(01)00393-4

Castro-Vázquez L., M. Consuelo Díaz-Maroto, M. Soledad Pérez-Coello (2006): Volatile Compo-sition and Contribution to the Aroma of Spanish Honeydew Honeys. Identification of a New Chemical Marker. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 54(13), 4809–4813. https://doi.org/10.1021/jf0604384

Codex Alimentarius Commission Standars (1981): Codex Standard for Honey. European Regio-nal Standars, Volume III, Fao, Rome.

Horváth G. (2019): Mézvizsgálatok. http://www.omme.hu/mezvizsgalatok-2019/ (utolsó letöltés: 2024. 04.19.)

International Honey Commission: https://www.ihc-platform.net/ (utolsó letöltés: 2024.05.29.)

Kasperné Sz. Zs. (2006): A selyemkóróméz kémiai vizsgálata és összehasonlítása az akácmézzel. PHD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Doktori Iskola 289.

Kiss T. (1983): A méz. In: Nikovitz: A méhészet kézikönyve. Budapest: ÁTK és Hungaronektár, 383–420.

Magyar Élelmiszerkönyv (2002): https://elelmiszerlanc.kormany.hu/magyar-elelmiszerkonyv (utolsó letöltés: 2024. 05.11.)

Monggudal M.B., Radzi M.N., Ismail M.M., Ismail W.I.W (2018): Effect of Six Month Storage on Physicochemical Analysis and Antioxidant Activity of Several Types of Honey. The Inter-national Fundamentum Sciences Symposium. IOP Conf. Series: Materials Science and Engineering, 440, 012047, https://doi.org/10.1088/1757-899X/440/1/012047

SR 784-3/2009 (2009): Honey. Part 3: Analysis methods. ASRO—Asociatia de Standardizare din România: Bucharest, Romania,

Végh R., Puter D., Vaskó Á., Csóka M., Mednyánszky Zs. (2021): Mézek és virágporok beltar-talmi összetételének és színjellemzőinek vizsgálata. Élelmiszervizsgálati közlemények, 68(1), 3779–3792, https://doi.org/10.52091/EVIK-2022/1-4-HUN

Zarei M., Fazlara A., Alijani N. (2019): Evaluation of the changes in physicochemical and anti-oxidant properties of honey during storage. Functional Foods in Health and Disease, 9(9), 593–605, https://doi.org/10.31989/ffhd.v9i9.616

Letöltések

Megjelent

2024-07-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Különböző székelyföldi mézminták változásának vizsgálata az idő függvényében. (2024). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 20(1), 45-57. https://doi.org/10.17205/aweth.5910